Esetem a bayeux-i kárpittal

Esetem a bayeux-i kárpittal

Minden fiúgyerek életében van egy korszak, amikor csatákban méri a világtörténelmet. Úgy olvassa a róluk szóló beszámolókat, mint a legizgalmasabb detektívtörténeteket, mert a csaták az idő madzagjára fűzve követik egymást, és mindegyikhez van valamilyen illusztráció. A Kádesi csatában szekeret hajtó II Ramsest domborművön, az Isszoszi csatában jeleskedő Nagy Sándor Pompeii egyik padlómozaikján, az 1066-os Hastingsi […]

Jó irodalom, rossz irodalom

Jó irodalom, rossz irodalom

Hatalmas vita hömpölyög mostanság a magyar közélet megáradt vizein arról, mi a jó és mi a nem annyira jó, hogy úgy mondjam, felejtős irodalom. A varrás mentén szétrepedt hazai irodalmi elit attól függően foglal állást ebben a kérdésben, hogy melyik pólusra sodorta az élet: a népi-nemzeti gondolkodásúak szerint az igazi művészet az, amelyik a létező […]

Instásított regények, avagy az olvasás kényszerűsége

Instásított regények, avagy az olvasás kényszerűsége

Rábukkantam egy hírre, amely szerint Amerikában úgy próbálják rászoktatni a fiatalokat az olvasásra, hogy klasszikus regényeket alakítanak át animált képekkel megszórt Instagram-sztorikká (az első darab Lewis Carroll Alice Csodaországban című műve már el is érhető a könyvtár honlapján). Mindazon túlmenően, hogy elképzelni sem tudom, miként mutathat ez a valóságban, egy lényeges információval lettem gazdagabb: van, […]

A szép magyar verekedés 6. – egyszerű fenéken billentés

A szép magyar verekedés  6. – egyszerű fenéken billentés

Legáltalánosabb verekedési kifejezésformánknak a fenéken billentést tartja a közvélekedés, pedig ez a legritkább, amely a magyar tettlegesség mezején megterem. Alig találni olyan esetet, amikor valakit a szó fizikai értelmében is farba rúgnak, legalábbis azon a jó, békebeli módon, ahogy azt a magyar folklórkincs megkívánja. Nemrégiben egy kutatócsoport kísérletet tett a „hátsó fertályon illetés” rekonstruálására, amihez […]

Könyvhét: két új kiadvánnyal támadunk

Könyvhét: két új kiadvánnyal támadunk

A könyvhét olyan, mint a váltóláz: évente kiújul és kis híjján sírba (értsd: anyagi csődbe) viszi az embert. Nem hiszem, hogy én vagyok az egyetlen, aki tízezreket költök lapoznivalóra ezen a könyves tobzódáson, csak azért, mert nem tudok ellenállni az ígéretességet szépséggel ötvöző kiadványoknak. Jól mondta néhai barátom, Oláh János: csak a drága könyvet lehet eladni. […]

Szurikátasirató

Szurikátasirató

Köztudott, hogy egy gyerek a Kecskeméti Vadasparkban a határozott tiltás ellenére benyúlt a szurikátákhoz és megfogta Zarát, a vemhes nőstényt, aki erre ösztönösen megharapta. A gyerek ezután földhöz vágta Zarát. A kis állat azonnal elpusztult. Nem tudok napirendre térni az eset fölött. Részint mert egy ötödikesről van szó, és az én fogalmam szerint az ötödikeseknek […]

A kormány és a kutyák

A kormány és a kutyák

Érdekes hírt szellőztetett meg önmagáról a formálódó magyar kormány: az elkövetkező négy évben erélyes lépéseket szándékozik tenni a népszaporulat fölturbósítása érdekében. A politikai döntéshozók sok kívánni valót hagyó fantáziájának ismeretében nem nehéz megjósolni, hogy az akciózás újabb kedvezményeket helyez majd kilátásba azok számára, akik gyereket vállalnak. Mintha ez az egész csak könyvelési tétel lenne, már […]

Anya, lóg az analóg!

Anya, lóg az analóg!

Ha a kőkorszakban létezett volna sajtó, pl. a Neanderthal Zeitung, egyik kései számában biztosan megjelent volna valami dörgedelmes publicisztika arról, hogy a világ romlásában nincs megállás. A mai fiatalság például már a tüzet sem képes hagyományos módon megszerezni, illedelmesen megvárva azt, hogy a villám belevágjon egy fába, hanem kövek és taplógombák használatával bárhol, bármikor csihol egyet […]

Családom esete a kávéivás fortélyaival

Családom esete a kávéivás fortélyaival

Mostanában egymást érik a neten a kávé jótékony vagy káros hatását elemezgető írások. Teljes bizonyossággal mondhatjuk, az emberiség két részre szakadt. Az egyik fele hisz a kávé egészségmegóvó szerepében, a másik fele meg abban, hogy ez éppen olyan lassan ölő méreg, mint az amerikaiak barna színű szénsavas itala. Ettől függetlenül a kávét mindenki issza. Ki […]

Egy év Bányai Tamás nélkül

Egy év Bányai Tamás nélkül

Április 3-án volt egy éve, hogy kollégánk, munkatársunk és jó barátunk váratlan hirtelenséggel elhunyt. Néhány hónappal korábban, egy sörözéses beszélgetésünkön óhatatlanul is szóba került a halál, mert Tamás akkor már évek óta rákbeteg volt. A tüdejét támadta meg a kór, ami bár hosszú ideig szinten tartható – úgy tudom, Václav Hável legalább tíz évet élt […]