Első irodalmi díjam apropóján – levél Kerékgyártó Györgytől

Első irodalmi díjam apropóján – levél Kerékgyártó Györgytől

Tisztelt szavazóim!   Ahogy elbeszélői tekintetemmel a múltba révedek, azt látom, hogy oly sok érdemes ember nyert már irodalmi díjat megmérettetéseken. Például François Villon a Blois-i költőversenyen. Vagy Gabriel García Márquez az irodalmi Nobel-díjért folyó küzdelemben. És oly sok érdemes nem. Például József Attila nem kapta meg a Baumgarten-díjat. Ahogy Puskás Ferenc sem a József […]

Én hiszek Zimmermanban

Én hiszek Zimmermanban

Tudósításokból régóta tudjuk, hogy egyes bevállalós irodalomtanárok szívesen magyarázzák el diákjaiknak egy-egy Tankcsapda-, Quimby- vagy Kispál és a Borz-dalszöveg példáján, hogy miképpen is épül fel egy vers, mitől válik azzá, amitől szeretjük, hogy aztán az irodalomtörténetben visszafelé haladva már könnyebb legyen megfejteni, hogyan csinálták mindezt a régi idők Lukács Lacijai, Kiss Tibijei és Lovasi Andrásai, […]

Melyik ujjamba harapjak?

Melyik ujjamba harapjak?

Mit válaszolna Ön, kedves olvasó, ha valaki feltenné önnek a következő démoni kérdést: hogyan akar meghalni – lassan éhen vagy egy helyiségbe bezárva, a saját füstjében megfulladva? Morbid viccnek tűnhet az ötlet felvetése, pedig nem az, modern világunk pontosan erre keresi a választ. Az összeesküvés-elméletek kedvelő között akadnak ugyan, akik úgy vélik, a szén-dioxid kibocsátással […]

A paraszt és az utas

A paraszt és az utas

Ha egy indiai filmben elkezd esni az eső, az annak a szimbóluma, hogy a filmben szereplő szerelmes pár – hogy is mondjam? – egymásra talált. Ezt egy filmesztétikai elemzésben hallottam egyszer, és már akkor elgondolkodtatott, tényleg, milyen fontos szereppel bír ez az amúgy a mi égövünkön teljesen megszokott légköri jelenség a filmművészetben. Nincs például Woody […]

Szóban vagy írásban?

Ma van az írástudatlanság elleni küzdelem világnapja. Kerékgyártó György remek miniatúrájával tisztelgünk a nemes erőfeszítés előtt.

Szóban vagy írásban?

Platón – ha jól emlékszem, a Phaidón című dialógusában – megjegyzi, hogy az ember butulni kezdett, amikor az írást feltalálta, hiszen így levette magáról azt a terhet, hogy mindenre emlékeznie kelljen. Ez egy jó példa arra, hogy neves értelmiségiek is beszélhetnek ökörségeket. A hellén égbolt alatt sétálva vagy lakomázva elmélkedő filozófus még mit sem sejthetett […]

Az író, aki költő volt

Az író, aki költő volt

Azok a boldog kilencvenes évek! A magyar prózairodalom kitaposott libalegelőjén rendíthetetlenül futballoztak egymás ellen az új urbánusok és az új népiek, azazhogy a szövegirodalom hívei, meg azok, akik szerint mégiscsak lehet történetet írni. Éktelen zsivajgásukban gyakran felejtették el, hol is van a labda, és csak akkor csendesültek kissé, amikor közébük hullott az állami könyv- és […]