Síri csend után vastaps

Síri csend után vastaps

– Hidegednek a reggelek, régen ilyenkor már meleg nadrágot húztam, amikor felmásztam a toronyba – lépett be fájós derekát tapogatva Balázs bá’ ex harangozó, aki sose állta meg, hogy ne hivatkozzon az egyházi szolgálatban eltöltött évtizedekre. A kocsma törzsközönsége minden alkalommal feszült figyelemmel hallgatta meg a visszaemlékezést, mert bár haja már alig volt az öregnek, […]

Az én esőm

Az én esőm

A régi esők olyanok voltak, mint amikor az ember unja az életét. Már bejárta keresztben, hosszában, minden irányban elment a falig, és nincs más, csak a kiszámítható kicsiség, közepesség, semmilyenség. És ezt unja, és rossz a kedve, és arra gondol, hogy homályosan emlékszik valami olyanra, amikor kezét, lábát, szárnyát ki tudta nyújtani. És még mindennek […]

A paraszt és az utas

A paraszt és az utas

Ha egy indiai filmben elkezd esni az eső, az annak a szimbóluma, hogy a filmben szereplő szerelmes pár – hogy is mondjam? – egymásra talált. Ezt egy filmesztétikai elemzésben hallottam egyszer, és már akkor elgondolkodtatott, tényleg, milyen fontos szereppel bír ez az amúgy a mi égövünkön teljesen megszokott légköri jelenség a filmművészetben. Nincs például Woody […]

Eső, avagy: „esik”

Eső, avagy: „esik”

Volt egyszer, hol nem volt, de volt egyszer egy esztendő, az 1985-ös. Ebből az évjáratból származó korabeli műsoros kazetta akadt a kezembe, borítóján a szolid, korosnak nem mondható Kern András, enyhén zöldes, azaz éretlen színárnyalatban. Az „A” oldal negyedik száma pediglen: Novák János – Kern András „Esik” című közös szerzeménye. Ez azt bizonyítja, hogy már […]

Santiagóban és a Vénuszon esik

Santiagóban és a Vénuszon esik

„Santiagóban esik, édes angyalom. A szél fehér kaméliája fakón csillog a napon.*” – jajdul föl a tragikus sorsú Frederico Garcia Lorca Madrigál Santiago városához című költeményében. Mindmáig ez a vers számomra a félelmet fájdalommal és vágyakozással ötvöző, misztikusan transzcendens eső megtestesítője. Nem minden előzmény nélkül alakult ilyenné, nekem ugyanis szükségem volt egy meg nem történt, […]

Az ima ereje

Az ima ereje

Az idei nyár futó záporai és napokig tartó esőzései többször is gondoskodtak arról, hogy ne merülhessen feledésbe gyerekkorom empirikus tapasztalása az ima erejéről. Minden egyes égi csepp, ami azóta a bőrömön végigfolyt, ezt az emléket csiklandozta vissza. Nagyszüleim a ház körüli teendőik, a hátsó kert művelése és az állattartással járó munkák mellett – amíg fizikai […]

Kölcsönkért lakás

Kölcsönkért lakás

Két utcával lejjebb állt meg, elég rossz környéknek tűnt. Nem akart közvetlenül a ház elé, mert bár kevés volt az esélye, hogy ismerős jön arra, de fő a biztonság, meg a diszkréció. Ült még egy kicsit a kocsiban, bánta már, hogy ilyen feltűnő színt választottak, de a feleségének tetszett, hát ráhagyta. Esni kezdett, előbb nagy […]

A megázás elkerülésének mítosza

A megázás elkerülésének mítosza

Megpróbáltunk utánajárni annak a hiedelemnek, amely szerint az egyszeri kapás ember úgy kerülte el a megázást, hogy meztelenre vetkőzött, a ruházatát beletömte a magával hozott, de az esőzés idejére már kiürített vizeskorsóba, aztán ráült ennek az alkalmatosságnak a szájára. Ezt követően angyali nyugalommal megvárta, hogy az eső elálljon. Amikor ez bekövetkezett, fölkelt a korsóról, kiszedte […]

Didergető kaland az esővel

Didergető kaland az esővel

Az eső egész nap őrjöngve rohamozta a védekezésre berendezkedett város építményeit. Kedvező pozícióját kihasználva szövetségre lépett a jeges hideget lövöldözgető széllel, és módszeres alapossággal semmisített meg minden olyan próbálkozást, amely ellenszegült galád törekvéseinek. Sál, sapka, nagykabát nem tudott mit kezdeni ezzel a tébolyult vadsággal, amely mintha nem is föntről támadott volna, hanem a házak falán […]