A fogyókúra lélektana

A fogyókúra lélektana

Kicsit (de tényleg csak kicsit) molett és ezer éve nem látott volt iskolatársamba futottam bele kora reggeli gyaloglásom során. Futni ugyan csak ő futott, és elvből és gyakorlatilag sem, esetleg ha kergetnének, de akkor se biztos. Lényeg, hogy találkoztunk, zöldhajnalban. Megvártam, amíg kilihegi magát. Amikor már nagyjából kapott levegőt, mesélni kezdett:

– Tavaly októberben nem jött rám az egyetlen úri nadrágkosztümöm. A combomon feszült varrás szakadtáig, a gomblyuk köszönő viszonyban sem volt a gombbal, szerintem nem is látta. A kabátot legfeljebb panyókára, csak úgy vállra vetve vagy ügyesen karomra hajtogatva tudtam volna magammal vinni. A szekrény mélyén találtam egy régi divatjamúlt klepetyust, azt vettem fel, úgy néztem ki benne, mint akire ráesett a sötétlő függöny. Akkor eldöntöttem, most jön a fogyókúra. Nyárra én leszek a strand bombázója, az hétszentség. Akció megkezdése előtt elmentem orvoshoz, laborba, semmi cukor, semmi pajzsmirigy túl-és alátengés, úgyhogy már csak a töretlen kitartás kell a siker érdekében. Megfelelő étrend, vagyis semmi, ami finom, folyadék is csak ásványvíz, természetesen buborékmentes. Titokban még megtámogattam magam egy kis engedélyezett gyógyszernek nem minősülő étrend kiegészítővel, aztán tapasszal, meg elhízás elleni teával. Fogyást segítő nadrág meg öv is került rám. Lelkesen elnéztem egy edzőterembe is, ahol nádszálvékony, lányom korabeliek sanyargatták magukat, úgyhogy gyorsan és levegő után kapkodva elrohantam. Kemény küzdelem vette kezdetét ön-és közveszedelmesen, mert ugye a család is megsínylette, de tűrtek békével. Mit mondjak? Kilenc hónap alatt sikerült 4 kilót… híznom. Tegnap este rokonoknál voltunk vacsorázni. Megértő sógornőm már oda is készítette egy alig látható tányérkába a salátámat. Én határozott mozdulattal eltoltam magam elől, és bevágtam egy akkora tányér birkapörköltet, hogy csuda! Megittam rá két pohárka száraz vöröset. Kipirulva nevetgéltem a férjem idétlen viccein, aki nem győzött csodálkozni. Kézen fogva andalogtunk haza – fejezte be kicsit elpirulva.

Nem kérdezte, mit keresek én kint a határban talpig melegítőben, futott tovább. Nem adja fel. Én meg nagyot nyeltem. Ó, egek, birkapörkölt!

Szóljon hozzá

WordPress spam blocked by CleanTalk.