Az elkeseredett Júdás monológja, mielőtt elindul Kaifáshoz

Az elkeseredett Júdás monológja, mielőtt elindul Kaifáshoz
A katolikus hagyomány szerint Jézus elárultatásának napja a szerda. Az évközi napokon például a fájdalmas rózsafüzér titkaival emlékezünk meg erről, sőt sokan tartják még a régi hagyományt: szerdán is böjtölnek. A nagyhét és a szent háromnap liturgiája külön erre nem tér ki, de hívő ember nem feledkezik meg a szerda jelentőségéről. Én sem. Majoros Sándor húsvéti jegyzetet kért tőlem a Regénytárra, ahol verset nem szoktak közzé tenni. Mivel kedden kivételt tett prózairodalmi vonatkozású balladám kedvéért, reméltem, megteszi ezt az alábbi, öt éve írt, és még soha nem publikált versért is. Én így emlékezem meg a szerdáról.

 

Térdig léptél glóriában,
Pálmaágon járt a lábad,
Alig győzted számolni a
Feléd csókolt hozsannákat,
S közben hátul zúgott két sor:
„Nézd a csávót, tegnap ács vót,
Most meg itt jön bűn nagy arccal.”
Jézus haver, mondd a jelszót!

 

Kánában a vízből bor lett,
Szaglott már, de fölkelt Lázár,
Márta s Mária küzdött érted −
Vendég voltál annyi háznál!
Siker asztalánál aztán
Kezed morzsát nekünk nem szórt:
Titok maradt minden trükköd.
Jézus haver, mondd a jelszót!

 

Harminc pénzt mér majd a főpap –
Piára meg nőkre költöm,
Még mielőtt övem végét
Üggyel nyakam köré öltöm.
Lábam szétrúg, farkam föláll,
S gúnyolnak majd: „Júdás ez volt”.
Bitófámra fölvésem még:
Jézus haver, mondd a jelszót!

 

AJÁNLÁS
Vándor, te, ki lógni látsz itt!
Hibáztam, és csak egy perc volt.
Lásd a példám, s kérd az Istent:
Jézus haver, mondd a jelszót!

Szóljon hozzá