Szálló füst, ősz, hallgatás

Szálló füst, ősz, hallgatás

Valamikor a kilencvenes évek végén, mint elsőkötetes fiatal költő, egy verőfényes szeptemberi napon beténferegtem az Írószövetség Bajza utcai székházába, az első emeleti Deák Étterembe. Ketten ültek az egész étteremben, Bella István és Utassy József. – Szerbusz, Attila – üdvözölt Bella István, s invitált, foglaljak helyet asztaluknál. Utassyt ekkor láttam először. Miután Pista bemutatott neki, leültem. Utassy […]

A hülyeség haszna

A hülyeség haszna

Nem szagolok rohadt almát, nem vedelek kávét nyakra-főre, és nem írok állva, mint tette azt Ernest Hemingway (pedig néha nekem is fáj a derekam). Van, amikor reggel írok, van, amikor este, s van, hogy napokig egy sort sem. Ilyen értelemben nem rukkolhatok elő valamiféle írótitokkal. Viszont saját hülyeségemnek köszönhettem már egy-két, talán nem is rossz […]

A megtalált levelezőlap

A megtalált levelezőlap

(Jancsi lapja 1978-ból) Nemsokára új lakásba költözünk; kipakoltuk a szekrényeket, ürítjük a fiókokat, lomtalanítunk. Sok-sok régi, már kissé megfakult levél akad a kezembe; bele-belefeledkezem az olvasásukba. Előkerülnek az elveszettnek hitt levelek is. Az egyiket, a legrégebbiek közül valót Sziveri János írta 1978-ban. Akkoriban Sziveri János a Bánáti Híradónak dolgozott; jómagam végzős középiskolás voltam, szinte hetente jelentek […]

Szöveget játszani

Szöveget játszani

Vegyünk kézbe egy elemlámpát. Kapcsoljuk be, és fordítsuk a fal felé. A lámpa és a fal közé helyezzük el egyik kinyújtott – mondjuk: a középső – ujjunk. A falon látni fogjuk az árnyékát – mi más történhetne… Sétáljunk ekkor az elemlámpával és az ujjunkkal a tükörhöz. Próbáljuk meg az árnyékot rávetíteni a tükörre. Hoppsz, nem […]

Kettőezertizenkettő

Kettőezertizenkettő

Az én szakmám olyan, hogy soha sem lehet pihentetni. Nem tudok szabadságra menni, nem tudom levetni mint öltönyt, felakasztani egy fogasra és rácsukni a szekrényajtót. Lehetek meghívott lakodalomban, távoli rokon a temetésen, páciens az orvosi rendelőben, sőt egyszer még enyhe gyorshajtásért megállított sofőr is: valahogy előbb-utóbb kiderül, hogy mivel foglalkozom és már rögtön munka is […]

Vérnyomásmérés antológiákkal

Vérnyomásmérés antológiákkal

Első CD-m a nemrég elhunyt világhírű flamenco gitáros, Paco de Lucia 1995-ös kiadású Antología című dupla albuma volt. A lemezeket meleg tónusú, absztrakt ábra díszítette, szinte a tökélyre emelve a zene és a vizualitás egyvelegéből képződő esztétikai élményt. Akkori árviszonyok szerint egy egész vagyont költöttem rá, de nem volt miatta lelkifurdalásom, mert mintha azt a […]

Az írótársadalom sejtelmes titkai

Az írótársadalom sejtelmes titkai

Korábbi ígéretünket megtartva, ma új rovatot lanszíroztuk. A kezdeményezés célja nem kevesebb, mint a magyar írótársadalom rejtett titkainak minél szélesebb körű föltérképezése. Tudjuk, ez nem lesz villámgyors és pláne nem könnyű folyamat. Azokkal a bagatell apróságokkal, amelyek nyomára szeretnénk jutni, még maguk az érintettek sincsenek tisztában, de reméljük, ez a példa nélküli ötlet önmagát fogja fölgerjeszteni a […]

Az író, aki költő volt

Az író, aki költő volt

Azok a boldog kilencvenes évek! A magyar prózairodalom kitaposott libalegelőjén rendíthetetlenül futballoztak egymás ellen az új urbánusok és az új népiek, azazhogy a szövegirodalom hívei, meg azok, akik szerint mégiscsak lehet történetet írni. Éktelen zsivajgásukban gyakran felejtették el, hol is van a labda, és csak akkor csendesültek kissé, amikor közébük hullott az állami könyv- és […]