Olvassunk hóregényt!

Olvassunk hóregényt!

Egy amerikai író hóba írja a történeteit. Nem folyamatossan, hanem szavanként, jártában, keltében, ahogy a véletlen és az alkalom adja. Figyelemre méltó kezdeményezés. Főként annak tükrében, hogy az irodalom az információs szabadság korának kezdete óta kétségbeesetten próbálja megtalálni önmagát. A könyvnek nincs már meg az a varázsa, ami ötven-hatvan évvel ezelőtt még megkérdőjelezhetetlennek tűnt. Minden pörög, […]

A hideg víz szindróma

A hideg víz szindróma

Ma reggel észrevettem, hogy a zuhany vize nem elég forró. Hiába fordítottam el a csapot ütközésig és hiába fojtottam le a sugarat úgy, ahogy a szerelő annak idején tanította, a fürdőm épphogy csak belangyosodott. Abban reménykedve, hogy valami profán módon egyszerű termodinamikai jelenség lappang a háttérben, vártam egy kicsit, aztán megnéztem a cirkó beállításait. Ugyanúgy […]

Lamentáció az élővilág jogaiért

Lamentáció az élővilág jogaiért

A sajtó világát majd szétfeszítik az állatkínzásról szóló hírek, pontosabban azok az információk, hogy valahol, valaki egy ilyen gaztettért – végre – börtönbüntetést kapott. Aki ilyesmit követ el, meg is érdemli, hogy a törvény a lehető legszigorúbban szankcionálja. Ne maradjon retorzió nélkül a macska oldalba rúgása, a kutya bottal elkergetése, hogy az egyéb embertelenségekről ne […]

Régi idők szilveszterei

Régi idők szilveszterei

Kedves hagyomány, hogy a szerkesztőségek év végén tréfás, alkalmi összeállításokkal lepik meg olvasóikat, ezáltal is fokozva az óévbúcsúztató, újévköszöntő emelkedett hangulatot. Ez a szokás minket is kötelez, így most egy rendhagyó kínálattal rukkolunk elő. A régi idők szilvesztereinek visszaidézésével próbálunk rávilágítani a téma homályosságára, de nem ám a mindenki által jól ismert szocialista évbúcsúztatók emlegetésével, hanem […]

Karácsonyi lecke

Karácsonyi lecke

Minden karácsony közeledtével leveszek egy könyvet a polcról. Minden évben a szentestét megelőző napon, és mindig ugyanazt.  Belelapozok, elolvasok belőle néhány mondatot, és próbára teszem az emlékezetemet – megkísérlem kitalálni, mi is történt az olvasott mondat előtt és hogyan alakult a cselekmény utána. Bevallom, nem mindig sikerül, de nem is igazán a memóriám tesztelése az […]

Harc a szalamandrákkal… ööö… az adatokkal

Harc a szalamandrákkal… ööö… az adatokkal

A nap minden szakában riasztó adatok szőnyegbombáznak bennünket. A bárhol könnyen hozzáférhető netes információdömpingből úgy tolakodnak elénk a gyászosabbnál gyászosabb statisztikák, mint jókora detonációk, amelyek átvitt értelmű robbanásaitól a valóságban is megvakulunk és megsüketülünk. Ha például azt olvassuk, hogy egy bizonyos országban riasztó mértékben nőtt a bűnesetek száma, nem szívesen utazunk oda, sőt egy bizonyos […]

Vállfájásom, mint közügy

Vállfájásom, mint közügy

Aki kisvárosban él, és sokan ismerik, annak már csak alanyi jogon is segíteni akarnak, ha valami bajt sejtenek. S ha a sejtés valósággá válik, az hamar közhírré tétetik, s akkor már jön csőstül a segítség jó tanács formájában. A hír meg gyorsabban terjed a fény-és hangsebességnél, nem kell hozzá sok, csak egy-két ismerős mondjuk az […]

Homeopátia vs kozmetika

Homeopátia vs kozmetika

Most már hivatalos, hogy a homeopátia hatástalan. A tudomány végre a sarkára állt, aztán karon ragadta a jogászszakmát, és pördült vele egy forgószeleset. Ez a kisebbfajta tornádó pedig végigsöpört a neten és szenzációként látott napvilágot. Nem tudni, emiatt hányan fakadtak el sírva, hányan voltak, akik dührohamot kaptak, ám tény, hogy a mindezt keretbe foglaló hír […]

Az én, mint házi kedvenc

Az én, mint házi kedvenc

Amerre térülünk és fordulunk, mindenhol azt látjuk, hogy az emberek házi kedvenceiket mutogatják az utcákon. Legtöbbször kutyusokat futtatnak és terelgetnek, de láttam már olyan fiatal lányt is, aki vadászgörényt vezetett pórázon. Könnyű ennek alapján olyan következtetésre jutni, hogy a mai, modern világban mindenki, aki számít és bírja magát, rendelkezik valamilyen házi kedvenccel. Pironkodva merem csak […]

A radikalizálódás réme

A radikalizálódás réme

Nagyon félek, hogy a szomszédomban lakó bácsi egyszer csak fogja magát és radikalizálódik. Látszólag békésen él a jó öreg, minden reggel lemegy a kutyusával a parkba, megszaratja az ebet, aztán visszaballag a hajlékába, annak rendje és módja szerint. Nincs semmi a viselkedésében, amivel magára vonná a figyelmet, nem öltözik kirívóan – tavasztól őszig ugyanabban a kiülepesedett, […]