Ezt a lokális hírt flájer küldte be a szerkesztőségünkbe, miután mecénáspontjai alapján elérte az ehhez szükséges tiszt minősítést. A közös regények szabályzatának 9. és 10. pontja értelmében ezért a hírért flájer 10 mecénásponttal, az általa népszerűsített regény pedig 50 regényponttal gazdagodott.

Teljesen fölösleges lenne azon évődni, hogy a magyarok és a szerbek egymás iránt érzett irodalmi közömbössége mennyire érintheti érzékenyen az 1950-ben Nagybecskereken született Milorad Grujicot, de az nem lehet vitás, hogy örülhetett a könyve magyarországi megjelentetésének. Ennél sokkal érdekesebb az a kérdés, hogy mi, magyar olvasók vajon osztozunk-e ebben az érzésében, és vajon mennyivel lettünk többek azáltal, hogy a művét elolvashattuk.  

Valahol a nagyvilágban rejtőzködik egy titkos Frank Zappa emlékmű, amelyet nem a különcségekre áhítozó politikusok, hanem a rajongók állítottak a Mesternek. Ebben a városban bőségesen akad egyéb látnivaló is, ráadásul a szobor nem éppen a turisták által látogatott városközpontban kapott helyet, így a fölkutatása vetekszik egy kisebbfajta expedícióval. Igaz, hogy a megtalálása érdekében nem kell hegyet mászni, sem pedig a testi épségünket veszélyeztető sikátorokba merészkedni, de aki nekivág ennek az útnak, nem árt, ha tart magánál némi ivóvizet és egy jó, alapos várostérképet.

"Ez az a játék, amelyet nem is tudom pontosan, miért szeretnék bemutatni, mivel a játékosok nagy részében eléggé vegyes érzelmeket vált ki. Mégis nagyon sokan játsszák világszerte, ahhoz képest is, hogy nem ma jelent meg. " Kovács Krisztián játékbemutatója

 

A kínálat bővítésével az írói alkotókedv fölsrófolása volt a szándékunk. Természetesen mi is tudjuk, hogy ebben a vad melegben, amikor minden ép eszű ember a strandon abálódik, az írásra nagyon kevés az esély, de mindig jöhet egy hidegfront vagy másmilyen eredetű szobafogság, amikor a közös regények megoldást jelenthetnek a mindent elborító unalom ellen. Ezekre az írást serkentő anomáliákra szántuk Vérbe fagyva című horror lehetőségünket, Lovag-ponyva-regény című kaland kezdeményünket, és Héra, Casanova és a jó boszi című pikareszk darabunkat (ezt cherry ajánlotta). Ezzel a három témával úgy véljük, teljes a Regénytár nyári közös regény kínálata, tessék próbálgatni, kóstolgatni és továbbírogatni mindegyiket. Mivel bennünket is megsuhintott a szabadságolás szele, mostantól számítva egy-két hétig nem frissül majd az oldal olyan gyakran, ahogy megszokhatták, de ez ne vegye el az alkotókedvét senkinek. Mihelyst elmúlik rólunk a semmittevés nyűge, a megszokott módon és tarifával honorálunk minden egyes regényrészletet. Ha tehetik, pakoljanak meg bennünket minél több munkával!

Ez a lehetőség 60 megszerzett mecénáspont után bármelyik mecénás számára elérhetővé válik. A lokális hírek 50 regényponttal , a globális hírek pedig akár 500 ponttal is gazdagíthatják a menedzselt regényt. Erről bővebben a közös regényírás szabályzatának 10. pontjában, azaz itt olvashatnak:  

Első jelentősebb műve, a Bíborvörös dolgozószoba 1887-ben jelent meg, ebben mutatkozott be a zseniális és különc mesterdetektív, Sherlock Holmes és segítőtársa-krónikása, a lassú észjárású és jámbor Watson doktor. Doyle a közönség követelésére 1891-től negyven évig írta az újabb és újabb rejtélyeket. Figuráit olyan kiváló stílusban és sajátos, fanyar humorral ábrázolta, hogy sokan élő embernek vélték Sherlock Holmest, akinek londoni címére a mai napig hetente levelek garmadája érkezik, melyekre általában egy bank válaszol udvariasan, ez található ugyanis a Baker Street 221. alatt. A mesterdetektív kalandjairól még ma is készülnek filmek, színdarabok, sorozatok, és magyarul is megjelent minden története.

( Kiváló alkalom ez a megemlékezés arra, hogy letöltsék a Regénytár eBoltjában található, pazarul betördelt és még pazarabb humorral fűszerezett Sherlock Holmes paródiánkat. Ehhez a művünkhöz élettartam garanciát is adunk. )

Mutasd az ülőkédet, és megmondom ki vagy – erre a tételmondatra építette művészetét az a kanadai szobrász, aki használt vécédeszkákra helyezte a mondanivalóját. Útszéli sufnijában ezerszám sorakoznak a különféle díszes, első pillantásra tán oda nem illő elemeket is tartalmazó alkalmatosságok, amelyek ezzel a megváltoztatott funkciójukkal – mármint hogy fenékhordozókból művészethordozókká lettek – bőséges okot szolgáltatnak az elvont képzettársításra.

 

Vannak könyvek, amelyeket szigorúan tilos nyilvános helyen olvasni. Nem a  szennyirodalom feledhetetlen remekműveire gondolok, hanem az olyan, teljes terjedelmükben irodalomnak minősülő kiadványokra, mint amilyen Stephen Leacock A rejtély titka című alkotása.

Legalább egy tucat, jó minőségű, behozatali avatarképpel gazdagodott a mecénásaink életét eddig is megszépítő kínálat. Közös regényeink régi és új menedzserei a szokásos helyen (Saját szoba / VIP tagságom) találhatják meg a listát és válogathatnak benne kedvük szerint.

 

Ezt a topikot szerkesztőségünk kivételével mostanáig senki nem látogatta meg, pedig itt lehetne megvitatni a közös regények alakulását, és ha kell, megbeszélni a folytatást. Itt is működik a bejegyzésenkénti 1500 karakteres limit, de itt akkor sem vonódik le a 3 talentum, ha bejelentkezett látogatóként írjuk be az észrevételeinket. Nagyon jó lenne, ha szerzőink és olvasóink minél többször használnák ezt a gyors és praktikus véleménycserélési lehetőséget, mert akkor talán nem fordulna elő az a jelenség, ami a Gordiuszi madzagot úgy tűnik, végleg megrekesztette (néhány átgondolatlanul beírt részlettől a cselekmény letért addigi pályájáról és jelenleg vakvágányon vesztegel).

Avatott játékszakértőnk, Kovács Krisztián ShOoT hosszabb pause után visszatért köreinkbe és rögtön megörvendeztetett bennünket a Toy Story 3 nevű game kedvcsináló ismertetőjével. Az írás a szokásos helyen (Klub/Gém), vagy pedig közvetlen eléréssel itt olvasható:

 

Singer87 nevű olvasónktól kaptunk egy illusztrációt - karikatúrát? - a Sherlock Holmes és a szerb slivovica című közös regényünkhöz. Köszönjük szépen a rajzot, miután jót derültünk rajta, beillesztettük méltó helyére, a szövegbe. Singer87-nek ezért a szép gesztusért 50 talentumot adtunk hozzá a megtakarításához. A kompozíció és a szöveg itt tekinthető meg:

 

A kézirat szerzői most újabb kihívások előtt állnak: egyrészt a szöveg karakterkészlete az eredeti 40 000-ről lecsökkent 18 000 alá, vagyis az előirányzott terjedelem hamarosan elfogy, másrészt a 30. bejegyzés után a kézirat színes, virtuális borítót kaphat. A terjedelmet a mecénások - némi talentumért - bármikor megnagyobbíthatják, de a 30. bejegyzés elérése csakis a szerzőkön áll vagy bukik. Mi kívülállók mindenesetre kíváncsian várjuk a fejleményeket.

Nemrég egy 1997-es Jiri Menzel kötet került a kezembe. A világhírű filmrendező az 1990-es évek elején cikksorozatot írt a cseh Story magazinnak. Ezek legjobbjaiból a prágai MOTTO kiadó Tak nevím címmel 1996-ban kötetet publikált, amelyet egy évre rá a pozsonyi Kalligram Hát nem tudom… cím alatt magyarul is megjelentetett. Mindez azért mondom el, mert még jelentősége lesz.

 

Ez a szolgáltatás regisztrált és bejelentkezett látogatóink számára a Pályamunkáim menüből érhető el. A közös regény ajánlat (zöld pipával megjelölt) linkre kattintva felugrik a levelező ablak, ahová be kell írni az ajánlott közös regény címét, lejjebb pedig a regény nyitó részét. Minden elfogadott és megjelentetett regénycímre 50 talentum egyszeri honoráriumot adunk az ajánlattevőnek, amelyhez minden egyes minősített részlet után - bárki írja is - az ajánlattevő 5 talentumot kap. A javasolt közös regény tehát kiváló befektetés lehet azoknak a látogatóinknak, akik nem szeretnének napi rendszerességgel regényrészleteket írni. De ehhez az is kell, hogy az ajánlott közös regény népszerű legyen és sokáig működjön.

Ma három új regénycím került föl a közösök közé. A bolondító igen bárki számára szabadon írható, az Álmosliget és a Macondo és Moravica foglaltak. Előbbi Mányoki Endre gyerekkori élményeinek lesz a gyűjtőhelye, az utóbbi Majoros Sándor meséje arról, miként és hogyan kerül a novellaírás közelébe egy bácskai faluban, Ómoravicán, olyan családi háttérrel, amelyre egyáltalán nem volt jellemző az irodalom szeretete.

Majoros és Mányoki kézirata talán nem is a közös regények közé való, hiszen a részleteik nem kapnak majd osztályzatot, de aki kedvet érez, vagy hisz bennük, ezeket a regénykezdeményeket is menedzselheti. Ennek egyik módja az lehet, hogy lokális vagy globális híreket gyártva róluk - lásd a közös regényírás szabályzatát! -, hozzájárulhat a minél szélesebb körű népszerűsítésükhöz (a kéziratokból később valódi könyv is készül).

Mindkét szöveg a szabályzatban leírt 40 000 karakter terjedelemmel indul, és addig folytatódik, amíg az olvasói érdeklődés életben tartja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nulláig elfogyasztott terjedelemhez valamelyik mecénásnak mindig újabb karaktermennyiséget kell majd vásárolnia, különben a kéziratok a nagyközönség számára láthatatlanul folytatódnak.

 

A szabadon írható témáknak szemlátomást nem kedvez a nyár, de így is van néhány ígéretes témánk. Mindenképpen kiemelnénk például a Gordiuszi madzagot, amelyet már csak néhány rész választ el a műfaji megjelöléstől (20 rész után jár) és a virtuális könyvborítótól (30 rész után jár). Reméljük, látogatóink egyéb teendőik közepette is megértik majd, hogy a  közös regényírás egy sokdimenziós, finomságokkal és taktikázási lehetőségekkel bőven megpakolt közösségi játék, amelyben akkor is érdemes részt venni, ha nem áll szándékunkban ráhajtani az 50 000 forintos nívódíjra. De ha igen, akkor meg pláne.
 

A játékszabályokkal vagy egyebekkel kapcsolatos kérdésekre természetesen mindenkinek válaszolunk. Írjanak, érdeklődjenek! (e-mail küldése a Regénytárnak)

Irodalmi divatparádé, költői koncert, Villon-est, latin táncok, rendhagyó tárlatvezetések és különleges kávéház - többek között ez a kínálat. A PIM-ben Nőkről - nőknek - nőktől címmel rendeznek irodalmi divatparádét, amelyen Zoób Kati, Gyulai Natália, Náray Tamás és Pazicski Miklós divattervezők ruháit láthatja irodalommal és zenével fűszerezve a közönség. Hangok folyója címmel ad költői koncertet Tóth Krisztina és a Balázs Elemér Group Eszenyi Enikő és Takács Katalin színművészek közreműködésével, Mácsai Pál és Huzella Péter pedig Befogad és kitaszít a világ címmel Villon-esttel készül a Múzeumok éjszakájára, amely latintánc-tanítással zárul a PIM-ben.

Máris megpezsdülni látszik az élet a közös regényeinkben. A veretes szerzőpáros, ms és (jud), az előző rész irgalmatlan sikere után esküt tett, hogy folytatja Sherlock Holmes és Dr. Watson balkáni kalandozásainak történetét. A sors ezúttal Szerbiába irányítja hőseinket, ahol újabb bizarr - és reményeink szerint - nevettető kalandok várnak rájuk.

A "foglalt" regényként működő Sherlock Holmes paródiában azt is demonstrálni szeretnénk, miként működik a gyakorlatban ez a kontineses, szerkesztői ajánlásos írói módszer. A részletek ugyanebből a megfontolásból osztályzatot is kapnak, de nem azért mert minden szentnek maga felé hajlik a keze, hanem hogy akik még vacillálnak, és nem tudnak mihez kezdeni a közös regényírással, ezt az újítást is lássák és tapasztalják. Sherlock Holmesék szerbiai kalandjaihoz jó szórakozást kívánunk mindenkinek!

Történetpályázatunk a félidejéhez érkezett: túl vagyunk a második három hónapos cikluson is. Az eddig beérkezett és megjelentetett munkákat ma áthelyeztük a Dicsőségek Tárháza nevű gyűjtőhelyre, és kiosztottuk az értük járó talentumokat. Rövid összefoglalónk itt olvasható.

Ahol ember él, vagy megfordul, ott szemét termelődik. Hol több, hol kevesebb, de a jelenség a tudomány mai állása szerint elkerülhetetlen. Az eldobott csikktől a gigantikus szeméthegyekig, széles a paletta. Földön, vízen, és már a világűrben is egyre nagyobb gondot okoz az eltakarítatlan, eltakaríthatatlan szemét.

 

Sok kritika éri mostanában a kortárs magyar novellák milyenségét és mennyiségét, mert a könyvekből kiszorított és a világhálóra kényszerített irodalomnak nincs semmilyen válaszlépése az írás minden képzeletet felülmúló liberalizációjára. Az általános kiábrándultság ma már odáig hatott, hogy a régi időkből is mintha csak a silányabb darabok jutnának el hozzánk.

A Eső című irodalmi periodika idei második számát a focinak szentelte. A lapszám szépirodalmi részében - neves szerzők munkái között - Majoros Sándor Bíróverés című novellája is helyet kapott. A kiadványt a kulturális termékeket is forgalmazó, ellátottabb hírlapárusoknál érdemes keresgélni.

 

Andrej Voznyeszenszkij a szovjet korszak költészetének egyik legmeghatározóbb alakja volt, az első költő, akinek százezres példányszámban jelent meg verseskötete. Ő írta az első orosz rockopera szövegét is. A költő 1933-ban született Moszkvában, első verseit 14 éves korában küldte el Borisz Paszternak írónak, aki később a mentora lett. A fiatal Voznyeszenszkijt ritka mesterségbeli virtuozitás jellemezte, a művészi kísérletezés, a műfajok és művészeti ágak közötti határok ledöntése, a hangzás és a vizualitás nyelvi lehetőségeinek kiaknázása lelkesítette. 1958-ban a Parabola című kötetében megjelent Mesterek poémája egy csapásra világhírűvé tette.
Voznyeszenszkij a szovjet-orosz irodalom egyik legnagyobb formakultúrával rendelkező költője volt, akinek nyelvi-formai kísérleteiről Nyugaton disszertációk szóltak. Lírája tér- és időbeli asszociációkra épül, jellemzője a gondolatiság és az érzelem, a térbeli látás és a mesterségbeli virtuozitás. Nemzedéktársaival ellentétben sosem akart a tömegek költője lenni, de így is a szovjet korszak költészetének egyik legmeghatározóbb egyénisége lett.

Sokan kértek tőlünk különféle kiegészítő adatokat virtuális fizetőeszközünkről, a talentumról. Nekik - meg mindenki másnak - állítottuk össze azt rövid talentumügyi gyorstalpalót, amelyben minden lényeges infó megtalálható honlapunk pénzéről. A cikk a Gépházban olvasható:

Az össznépi erőfeszítések hiábavalónak bizonyultak: egyik közös regény sem szedett össze annyi szavazatot, hogy nyugodt lélekkel fenthagyhattuk volna a honlapon. Ezért a mai napon - a tesztelésre szolgáló Próbababa cím kivételével - mindegyiket leszedtük, hogy helyet biztosíthassunk a nemsokára új szabályok szerint folytatható friss regénykezdeményeknek.

A megújuló közös regények június 15-től folytatódnak, addig csak a Próbababa cím lesz elérhető a jelenlegi menüpontban (ezzel a számtalan változtatáson átesett regényíró programot kívánjuk tesztelni és finomhangolni, de akinek kedve van, szabadon próbálgathatja).
 
A rengeteg újdonság közül az egyik a regisztrált és bejelentkezett szerzők részére kitalált ún. szerkesztői javaslatok rész, amely az írás lehetséges folyatását kijelölő rövid szöveges utasításokból áll. Aki választ közülük egyet, és azt írás közben betartja, ötszörös honoráriumot fog kapni a munkájára (élesben ez a modul minden frissítésnél levon majd 3 talentumot, de most még díjmentesen lehet próbálgatni). Legalább ennyire lényeges újítás lesz a mecenatúra. Ez azoknak a Regénytár látogatóknak lehet érdekes, akik nem szeretnek írni, viszont kedvelik a menedzselős játékokat. Ők a közös regények mecénásaiként egy tetszőlegesen kiválasztott regény újtát egyengethetik majd különféle on-line interakciókkal.

Az új játékszabályokat hamarosan feltesszük majd a honlapra, és külön regénytopikot is indítunk az esetleges kérdéseknek, észrevételeknek, de aki úgy érzi, ez nem elég, írjon e-mailt és kérdezzen. Minden kérdésre válaszolunk.

Békés Pál író, műfordító, drámaíró, a magyar gyermekirodalom egyik megkerülhetetlen szerzője volt. Tanulmányait a budapesti Radnóti Miklós Gimnáziumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar – angol összehasonlító irodalomtörténet szakon (1975–80) végezte. Közben az érettségi után kérdezőbiztosként is dolgozott.

1980–81-ben magyar- és angolszakos tanárként dolgozott. 1994 és 1996 között a Magyar Televízió Irodalmi, Képzőművészeti, Színházi Stúdióját (IKSZ) vezette, majd 1997-től 2000-ig mint színházért és irodalomért felelős szerkesztőként dolgozott.

2000-től az IBBY (International Board on Books for Young People Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának elnöke. 2004-ben a nagy-britanniai magyar kulturális évad, a Magyar Magic művészeti kurátoraként dolgozott.

2005-ben A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő mozgalom ötletgazdája.
 

Ezt a szerencsétlen kis kölköt Hardy Rizalnak hívják, és minden bizonnyal ő a világ legifjabb nikotinfüggő, láncdohányosa. Két éves épp hogy csak elmúlt, és naponta 40 cigarettát szív, aminek következtében olyan tragikus az egészségi állapota, hogy járni is képtelen...