







Eseménynaptár
Jó hírünk a világban

|
 |
|
előző oldal 1 2 3 következő oldal |
Novellapályázat Zsámbékon |
 A Regénytár növekvő népszerűségét jelzi, hogy nemrégiben felkértek bennünket egy helyi jellegű novellapályázat zsűrizésére.  | | regénytár / 2010.03.12 |
Fogyatkozó könyvpiac |
| A MKKE szerint míg 2008-ban 67,6 milliárd forintot költöttünk könyvekre, addig a múlt évben csak 64,1 milliárdot. | | 1997 óta tavaly fordult elő először, hogy a könyvvásárlásra fordított összeg csökkent Magyarországon. A hivatalosan közzétett 4,1 százalékos inflációval számolva a visszaesés mértéke meghaladja a 9 százalékot. Az árleszállítások, akciók miatti bevételkiesés becsült összértéke 4-5 milliárd forint, így a visszaesés valójában a 15 százalékot is elérte tavaly. A válság ellenére mégis nőtt a szépirodalmi, valamint a gyerek- és ifjúsági irodalmi könyvek forgalma. Jelentősen csökkent viszont az ismeretterjesztő kiadványok és tudományos művek iránti kereslet. | Regénytár / 2010.03.11 |
A csúnya - színi kritika |
 A férfiszépségről aránylag tűrhető adatokkal rendelkezünk, de a férficsúnyaság mindmáig föltérképezetlen, lápos terület.  | | | regénytár / 2010.03.11 |
Bulgakov |
| Mihail Afanaszjevics Bulgakov szovjet-orosz író, A Mester és Margarita című világhírű regény szerzője 70 éve halt meg, 1940. március 10-én. | | Fő művét negyedszázaddal a halála után publikálták először, amivel azonnal a nemzetközi érdeklődés középpontjába került, a regényt pedig a huszadik századi világirodalom remekei közé sorolták. A műben három, egymással szoros logikai kapcsolatban álló síkon bonyolódik a cselekmény: a fantasztikum, a valóság és az elvont filozófia síkján. A három szint nem választható külön, szorosan kapcsolódnak egymáshoz, a szereplők ki-be járnak bennük, mint ahogy összefonódik a valóság és a képzelet világa, a szatíra és a dráma, a groteszk és a hibátlan szépség, az emberi butaság és az elvont filozófia. Fergeteges humorral, gúnnyal és kritikával mutatja be Bulgakov a 30-as évek Moszkváját, a szovjet emberek hétköznapjait, mentalitását, szép szerelmi szálban bonyolítja a Mester és Margarita, a férjes asszony történetét, aki szerelméért az egész addigi életét feláldozza. A harmadik izgalmas szál a Mester regénye, regény a regényben, egy bibliai történet, Pilátus és Jézus különös kapcsolatáról. | Regénytár / 2010.03.10 |
Lipcsei Könyvvásár |
| Európa és a világ egyik legtekintélyesebb nemzetközi könyves seregszemléjére csaknem 40 ország, több mint kétezer kiadóját várják március 18. és 21. között Lipcsében. | | A vásár történetében rekordnak számító részvétel egyben azt is mutatja, hogy Lipcse kezd a világ legnagyobb könyvbemutatójának, a frankfurti könyvvásárnak riválisává válni. A vásárt évek óta a Lipcse szélén épült modern vásárvárosban, 65 ezer négyzetméteren rendezik. A szervezők 100 ezer látogatónál is többet várnak az eseményre, melynek fő vendége két irodalmi Nobel-díjas német író, Herta Müller és Günter Grass lesz. Dalos György, Berlinben élő magyar író kapja eddigi munkásságáért az európai népek közötti megértés díját, elsősorban a 2009-ben megjelent Der Vorhang geht auf - Das Ende der Diktaturen in Osteuropa (Felgördül a függöny - A diktatúrák vége Kelet-Európában) című, magyarul eddig kiadatlan könyvéért. | Regénytár / 2010.03.09 |
Jó hírünk a világban |
 A ClustrMaps ingyenes forgalomkövető szolgáltatása különféle méretű piros pöttyökkel jelzi, hogy a világnak mely részéről érkeznek látogatók az adott honlapra. A 2009 novemberétől 2010 márciusáig terjedő időszakban a Regénytár Afrika és Ausztrália kivételével minden kontinensről vonzott érdeklődőket. | | Regénytár / 2010.03.09 |
Romhányi, a rímhányó |
| 89 éve, 1921. március 8-án született Romhányi József író, költő, műfordító, érdemes művész a versblődli és a blődlivers halhatatlana. | A nagyközönség elsősorban játékos állatverseit ismeri, ezeket Szamárfül néven adta ki. Pimasz éleslátásával szinte egyszerre mutatott rá emberi gyengeségeinkre és a magyar nyelv nagyszerűségére. Emlékét, bravúros szövegeit a Mézga család, a Dr. Bubó, a Flintstone család máig ható sikere is őrzi. A műveiben megnyilvánuló sziporkázó verstehetsége nyomán hamar elnyerte a „Romhányi, a rímhányó” nevet. Verseit bájos, könnyed, intelligens humor lengi át, mi egyaránt szórakoztató a gyermekek s a felnőttek számára. | Regénytár / 2010.03.08 |
Erősödött a talentum! |
 A Regénytár virtuális pénze, a talentum értéke a honlap látogatottságától függ: ha sokan kíváncsiak ránk, a fizetőeszközünk erősödik, ha kevesen, akkor viszont gyengül. Örömmel jelentjük be, hogy az utóbbi hetekben annyira megnövekedett a forgalmunk, hogy befolyásolta a forint-talentum árfolyamot. | A talentumot két éve vezettük be a virtuális pénzforgalomba, de most először kell korrigálnunk az árfolyamán. Holnaptól, azaz március 9-től egy talentum 9 forintot fog érni, tehát aki a Regénytár Bankban pénzt vált, 1000 forintért 111 talentumot kap a számlájára. Az euróhoz és az USA dollárhoz mért árfolyam nem változik. Ez a hír talán nem jól érinti azokat, akik történetpályázatunk első három helyének valamelyikére aspirálnak, mert mindez azt jelenti, hogy a begyűjtött talentumokat kevesebb forintra tudják átváltani, de senki nem keseredjen el és főleg ne ijedjen meg: nagyon messze van még az év vége, addig bármi történhet. A forint-talentum árfolyamának alakulását - ahogy tavaly meghirdettük - mindig a folyó hó 9-én tesszük közzé, érdemes lesz tehát figyelni a híreinket. Egyébként pedig a talentum erősödése azt jelenti, hogy a virtuális pénzünkkel taktikázni is lehet, most például kifejezetten kedvező konstrukcióban lehet forintról váltani. A dolog visszafelé egyelőre nem működik, vagyis talentumot továbbra sem lehet forintra váltani - kivételt csak történetpályázatunk leendő díjazottjai és a Regénytár nívódíj nyertese képez -, de ha csillagok állása kedvezően alakul, akár ez a tranzakció is elképzelhető. | Regénytár / 2010.03.08 |
Márquez 82 éves |
| Március 6-án ünnepelte 82. születésnapját Gabriel García Márquez kolumbiai író, újságíró, kiadó és politikai aktivista, a mágikus realizmus leghíresebb írója. | | Legismertebb regénye a Száz év magány mely 1967-ben jelent meg (magyarul 1971-ben Székács Vera fordításában) és több mint tízmillió példányban kelt el. "Talán a legnagyobb reveláció a spanyol nyelvben Cervantes Don Quijoté-ja óta." - nyilatkozta Pablo Neruda a műről. García Márquez regényeiért és novelláiért 1982-ben Irodalmi Nobel-díjat kapott. | Regénytár / 2010.03.07 |
Cameron és a veteránok |
| Charles Pellegrino januárban megjelent, időközben hiteltelennek bizonyult riportkönyvét a kiadó visszavonta a forgalomból. | Az író a hirosimai atomtámadás túlélőit szólaltatta meg, azonban utólag kénytelen volt beismerni, hogy egyik interjúalanya becsapta. Azóta a kötetben nyilatkozó további két személyről derült ki, hogy talán nem is léteznek. Második világháborús amerikai veteránok bírálták James Cameron filmrendezőt, aki korábban opciót szerzett a könyv megfilmesítésére, és védelmébe vette Charles Pellegrino-t. A veteránok szerint a könyv meghamisította a történelmi tényeket, így nem alkalmas arra, hogy filmet készítsenek belőle. Felajánlották segítségüket a rendezőnek, aki nem tett le azon szándékáról, hogy egyszer, egy hiteles forgatókönyv alapján filmet forgasson a hirosimai és nagaszaki atombombázásról.
A skandalumról érdes bejegyzést találhatnak olvasóink Majoros Sándor blogjában. | Regénytár / 2010.03.05 |
Gogol |
| Az orosz irodalom klasszikusa, az orosz széppróza és drámairodalom egyik legnagyobb alakja, Nyikolaj Vasziljevics Gogol, ukrán származású orosz író 1852. március 4-én halt meg. | | Egy őrült naplója, Holt lelkek, A köpönyeg, A revizor, örök érvényű művek írója, hogy csak a legismertebb alkotásait említsük. Dosztojevszkijtől származik az a híres mondás, hogy az egész orosz irodalom Gogol köpenyének az ujjából bújt ki. És ez az orosz irodalom, az orosz nagyrealizmus döntő hatással volt és van a mai napig az egész világirodalomra. Gogolt sokan mondták minden idők legnagyobb humoristájának, ez volt a véleménye Arany Jánosnak is, aki először fordította A köpönyeg-et, amellyel írója úgy lépett a legnagyobbak közé, hogy rövid élete alatt ennél is jelentékenyebb művekkel gazdagítsa az emberiség közös kincsestárát. | Regénytár / 2010.03.04 |
District 9 - filmkritika |
 Az emberiség történelmének legnagyobb pillanata minden kétséget kizáróan az lesz, amikor idegen civilizáció érkezik a Földre. Nem sunnyogva és bizonytalankodva, ahogy a Roswellnél 1947-ben pórul járt ufonauták tették, és nem is teheneknek álcázva magukat, hogy a mit sem sejtő földi népekkel bizarr szexuális kísérleteket végezhessenek  | | | regénytár / 2010.03.04 |
Terézvárosi Esték |
| A Magyar Napló regénypályázatának különdíjas alkotói, Burns Katalin, Horváth (EÖ) Tamás és Pósa Zoltán, 2010. március 11-én csütörtökön 18 órakor, minden érdeklődőt szeretettel várnak a Magyar Írószövetség Klubjában. | A szerzőkkel, akinek díjazott alkotásait is bemutatják, Bíró Gergely, a kötetek szerkesztője beszélget. A különdíjas regények: Burns Katalin: Szőttesek regénye, Horváth (EÖ) Tamás: Ahol a part szakad, Pósa Zoltán: Az ifjúság maradéka.
Cím: Budapest VI. Bajza utca 18. I. emelet | Regénytár / 2010.03.03 |
A bombák földjén - filmkritika |
 A bombák földje Irak, ahol dacára az amerikai konszolidációs törekvéseknek, sehogyan sem teremtődnek meg a nyugodt élet feltételei. Az arabok bámulatos műszaki leleménnyel ábdált bombákkal keserítik az amcsik életét...  | | regénytár / 2010.03.01 |
A Kalevala napja |
| Február 28. a Kalevala-napja, ugyanis 1835-ben Elias Lönnrot, a finnek Homérosza ettől a naptól keltezte a mű első kiadásának előszavát. | | A Kalevala végső, ma ismert formájában, az események és szereplők szerint megszerkesztve, Lönnrot toldásaival kiegészítve 50 runóban (énekben), 22 795 soros eposzként jelent meg 1849-ben. A Kalevala a finnek nemzeti eposza, melyet a finn népköltészet hősi és epikus énekeiből állított össze Lönnrot. Az eposz, az általa éveken át gyűjtött folklóranyag logikailag egymáshoz kapcsolható dalaiból áll. Az eposz verses történetei a nép ősi életéről, világról alkotott elképzeléseiről, a rendkívüli képességekkel rendelkező hősökről szólnak. Ki ne ismerné Vejnemöjnent, az eposz főhősét, neve szerint a csendes víz istenét, "minden idők énekesé"-t. Olyan világ ez, melyben az emberek nemcsak gyönyörködnek az ének szépségében, hanem hisznek annak varázserejében is. Kosztolányi Dezső szerint" ... Íme, egy eposz, mely ízig-vérig népi és lírai, akár mi, s íme, egy eposz az egyetlen az egész világon -, melynek szemlélete művészetközpontú, irodalomközpontú. Az ige teremtőerő. A képzelet csodatevő. A dal pedig mindenható. Ez a Kalevala igazi értelme." | Regénytár / 2010.03.01 |
Steinbeck |
| John Ernst Steinbeck, amerikai regény-, novella- és színdarabíró 1902. február 27-én született New Yorkban. | Összesen huszonöt könyvet írt: tizenhat regényt, két novelláskötetet, és különböző prózai műveket. Érik a gyümölcs, Egerek és emberek, Édentől keletre, hogy az író legismertebb regényeit említsük. Steinbeck visszatérő nagy témája a mesterkéltnek érzett civilizációból való kitörés, az egyéni szabadság keresése és a természet vak erőivel hadakozó ember tehetetlensége. 1962-ben az író irodalmi Nobel-díjban részesült.
„Az embernek kell valaki, aki a közelében legyen. Megbolondul az ember, ha nincs senkije. Lehet az akárki, mindegy, csak együtt legyen az emberrel. Mondom neked! Mondom neked, az ember belébetegszik a magányosságba.” Egerek és emberek | Regénytár / 2010.02.27 |
Mirko Kovač: Város a tükörben - könyvismertető |
 „Minden írónak szüksége van egy befejezetlen kéziratra, amelyen állandóan dolgozik és javítgatja, mert az írás intimitás, bűnös kéjelgés, ezért ezt a kéziratot félreteszem az elkövetkező évek paráználkodására.” – mondta az író egy zaklatottan különös, a nyomtatás előtti éjszakán látott álma után.  | | regénytár / 2010.02.27 |
Születésnap |
| 2010-ben ünnepeljük Agatha Christie születésének 120. évfordulóját. | Ez alkalomból az Európa Könyvkiadó szavazást hirdetett a honlapján, melynek eredménye: a Tíz kicsi néger az írónő legnépszerűbb regénye Magyarországon. A február 20-án zárult szavazáson a regények között a második helyen Az Ackroyd-gyilkosság, a harmadikon pedig a Gyilkosság az Orient expresszen végzett, míg a legkedveltebb Christie novella a Csokoládésdoboz lett.
Agatha Christie összesen 147 kisregényt, 15 drámát és 90 regényt írt, Mary Westmacott néven publikált 6 romantikus regényt és 4 egyéb művet is, köztük önéletrajzát és egy beszámolót második férje régészeti expedícióiról. Műveinek angol nyelvű kiadásaiból másfél milliárd példány kelt el, világszerte további egymilliárd. Írásait 45 nyelvre fordították le, az Egérfogót 45 országban mutatták be. Az írónőt 1971-ben lovaggá ütötték. Utoljára 1974-ben jelent meg a nyilvánosság előtt, a Gyilkosság az Orient Expresszen című film bemutatóján, 1976. január 12-én halt meg wallingfordi otthonában. | Regénytár / 2010.02.26 |
Tízéves rejtőzködés |
| Salman Rushdie könyvet ír élete halálos fenyegetettségben eltöltött évtizedéről. | Az író erről az atlantai Emory Egyetemen beszélt. Rushdie 1989-től tíz éven át bujkált Angliában a hatóságok védőőrizetében, miután Khomeini ajatollah, Irán akkori vezetője fatvát adott ki ellene istenkáromlónak bélyegzett Sátáni versek című kötete miatt. A vallási parancs szerint bármely hithű muzulmán megölhette. Rushdie 1980-ban megjelent Az éjfél gyermekei című regénye, mely a világhírt is meghozta számára, kétszer is elnyerte a nagy presztizsű brit irodalmi díjat, a Booker Prize-t. Másodszor 1993-ban kapta meg az elismerést, amikor a díj negyedszázados történetének kitüntetettjei közül is a legjobbnak választották a művet. Az írót 2007-ben II. Erzsébet angol királynő lovaggá ütötte. Salman Rushdie 2007 novemberében Magyarországon is járt Sálímár bohóc című regényének bemutatóján. | Regénytár / 2010.02.25 |
Tennessee Williams |
| Tennessee Williams amerikai író a háború utáni drámaírói nemzedék egyik legnagyobb, világirodalmi mércével értékelhető alakja. | | Jelentős életművet hagyott hátra, kiadott munkái közel negyven kötetben jelentek meg, drámák, regények, versek, novellák, szövegkönyvek, esszék és tanulmányok szerzője. Írásainak legszembetűnőbb vonása az önéletrajzi-vallomásos indítás. Számos díjjal jutalmazták, többek között kétszer kapott Pulitzer díjat. Legemlékezetesebb művei az Üvegfigurák, A vágy villamosa, a Tetovált rózsa, a Macska a forró bádogtetőn, Az iguána éjszakája, valamint Az ifjúság édes madara. A legtipikusabb Williams drámák cselekménye déli környezetben játszódik, álomjáró alakjainak zaklatott élete illúzióvesztéssel, traumákkal, patologikus megnyilvánulásokkal terhes. "Mindig is vonzódtam ahhoz, hogy olyan alakokat alkossak, akikben van valami nyomorék. Azt hiszem, különben is könnyebben tudok azonosulni az olyan jellemekkel, akik a hisztéria szélére sodródtak, akik megrettentek az élettől, akik kétségbeesetten igyekeznek utat találni a másik emberhez..." – nyilatkozta egy interjúban. Élete során többször kapott idegösszeomlást, depressziói, hipochondriája és alkoholizmusa leküzdésére tett kísérletei nem jártak eredménnyel. Egy New York-i szállodai szobában halt meg 1983. február 24-én, bizarr körülmények között: véletlenül lenyelte egy orvosságosüveg kupakját. | Regénytár / 2010.02.24 |
A 33. Sárvár |
| Április 7-10-ig kerül megrendezésre Sárvár városában a magyar nyelvű kárpát-medencei diákírók, diákköltők 33. irodalmi pályázatának tábora. | | Regénytár / 2010.02.23 |
Márai Program |
| A könyvkiadók és az írók képviselői is helyet kapnak a Márai Program kiadványlistáját összeállító Márai Testületben, így rövidesen elindulhat a NKA nagyszabású projektje. | | A Márai Programmal egy hosszú távú, évi 1 milliárd forintból működő könyvtártámogatási és könyvszakmai projekt indul el, melynek céljai közé tartozik az olvasáskultúra fejlesztése és a kortárs magyar szerzők széleskörű megismertetése. A kezdeményezésre az ad lehetőséget, hogy januártól az NKA új finanszírozási bázison működhet, költségvetését az ötös lottó játékadójának 90 százaléka adja, ez a megoldás elvonások nélkül biztosít forrásbővülést a kulturális alap számára. A Márai Programban részt vevő könyvtárak egy 1000 címet tartalmazó, folyamatosan frissülő listáról rendelhetnek, amely 2010-ben 40 százalékban klasszikus és kortárs szépirodalmat, illetve gyermek- és ifjúsági műveket, 60 százalékban tudományos és szakkönyveket, valamint ismeretterjesztő kiadványokat és kézikönyveket tartalmaz. A listán a magyar szerzők prioritást élveznek majd. | Regénytár / 2010.02.23 |
Lackfi János: Halottnéző |
 Lackfi János könyve számomra etalon. Nemcsak azért, mert arányaiban maga a tökély, hanem mert minden ízében és porcikájában ott van a topon, ahogy manapság mifelénk, Budapesten mondani szokták. Ha kézbe vesszük, a matt papírra nyomott védőborító gátlástalanul visszasimogat bennünket, és szinte adja magát, hogy lapozzunk bele.  | | ms / 2010.02.22 |
Danilo Kiš |
| Ma lenne 75 éves Danilo Kiš szerb író, esszéista, saját bevallása szerint "az utolsó jugoszláv író". | | Szabadkán született, családja izgalmas keveredése volt a nyelveknek, kultúráknak, apja magyar-zsidó, anyja montenegrói származású. A történelmi viharok elől apja Kerkabarabásra menekítette családját, őt innen hurcolták el Auschwitzba, ahonnan nem tért vissza. Danilo Kiš anyjával a montenegrói Cetinjébe költözött, itt érettségizett, s itt kezdett Ady verseket fordítani. A Belgrádi Egyetemen, ahol összehasonlító irodalomtudományt hallgatott, 1958-ban szerzett diplomát. A diploma megszerzése után a Látóhatár című folyóiratot szerkesztette, majd a strasbourgi, később a bordeaux-i egyetem szerbhorvát nyelv és irodalom tanszékének lektora volt. Első alkotói korszakát a gyermekévek ábrázolása, a magyar nacionalizmus és a holokauszt árnyékában élő család története, az elhurcolt apa sorsának kutatása jellemezte. Első regényei (Manzárd és a Psalam 44) 1962-ben jelentek meg. Sajátos hangulatú családtörténetének kiemelkedő szépségű trilógiája a Korai bánat című novellafüzére, valamint a Kert, hamu és a Fövenyóra. 1976-ban jelent meg sok vitát kiváltó Borisz Davidovics síremléke című műve, amelyben a kommunista forradalmárok sorsát sűrítette példázatos novellákba. A kötet meghozta számára a világhírt, de hazájában csúnya sajtóperbe keveredett, plágiummal vádolták. A nyolcvanas évek elejétől a párizsi egyetemen szerb nyelvi lektor lett, egy ideig Belgrád és Párizs között ingázott, majd végleg a francia fővárosba költözött. 1983-ban jelent meg a pályafutása egyik csúcspontjának tartott Holtak enciklopédiája című novelláskötete. Fordított Ady mellett Petőfit, József Attilát, Kassákot, s odafigyelt a kortárs magyar irodalom képviselőire is. Munkáiért több rangos elismeréssel jutalmazták, többek között Francia Nagy Aranysas-díjat, és Andric-díjat is kapott. Az egész életében szabadelvű és független értelmiségi Danilo Kiš 1989. október 15-én tüdőrákban halt meg Párizsban. A kortárs világirodalomnak egyik legjelentősebb alakja volt, amíg élt, amíg írt, és bizonyára az marad a későbbi nemzedékek számára is. | Regénytár / 2010.02.22 |
Milliókat érő csábítás |
| A Francia Nemzeti Könyvtár hétmillió euróért vásárolta meg Casanova kéziratait, köztük a velencei szabadgondolkodó legendás emlékiratait. | A könyvtár fennállásának legjelentősebb beszerzését egy neve elhallgatását kérő mecénás finanszírozta. A 3700 kéziratos oldalból álló gyűjtemény legfőbb darabja Casanova Életem története című munkája, amely a 18. század társadalmának egyik alapvető forrásmunkája. Casanova volt zsoldoskatona, bíborosi titkár, lantos és csodadoktor, Európa nagyvárosaiban nemesek és polgárok, írók és művészek között forgolódott, járt Magyarországon is. Hátrahagyott életműve változatos, írt verseket, pamfleteket, történeti munkákat és matematikai értekezéseket, színműveket, fantasztikus regényt, és lefordította az Iliászt is. | Regénytár / 2010.02.21 |
Az anyanyelv napja |
| Az anyanyelv nemzetközi napjának célja, hogy felhívja a figyelmet a világon mintegy 6.000 beszélt nyelv védelmére és a nyelvi sokszínűségére. |
A világon havonta két, őshonos lakosság által beszélt nyelv hal ki. A folyamat megállíthatatlannak tűnik. Jelenleg a magyar anyanyelvűek létszámát a világon 14-15 millióra becsülik.
Amikor az 1940-es évek végén a britek lemondtak Indiáról, a valamikori gyarmat két részre szakadt: külön államot hoztak létre a hinduk (neve India maradt) és a muzulmánok (neve Pakisztán lett). Csakhogy a muzulmánok a gyarmati India két távoli, északkeleti és északnyugati területén voltak többségben. A két terület között körülbelül kétezer kilométer húzódott. Az új állam központja a nagyobbik, keleti területre került, ahol az urdu volt a legtöbbek által beszélt nyelv, így ezt tették meg hivatalossá. A keleti területeken azonban a bengálit beszélték. A bengáliak fellázadtak anyanyelvük hivatalos nyelvvé emeléséért, a rendőrség 1952. február 21-én néhány tiltakozót lelőtt. Végül 1956-ban a bengáli is hivatalos nyelvvé vált. 1971-ben Kelet-Pakisztán önálló államm lett, Banglades néven. 2000. óta, Banglades kezdeményezésére február 21. az anyanyelv nemzetközi napja. | Regénytár / 2010.02.19 |
Változás a pályázati kiírásban |
 Egy apró módosítást eszközöltünk a pályázati kiírásban, ami bár nincs kihatással az ügymenetre, a félreértések elkerülése végett talán mégis érdemes lesz elolvasni. Az utólag bekerült mondatrészt pirossal jelöltük meg a szövegben:  | | regénytár / 2010.02.19 |
A nagy mesemondó |
| 185 éve, 1825. február 18-án született Ásvai Jókay Móric, azaz Jókai Mór, a legolvasottabb magyar regényírók egyike. Bizton állítható, hogy nincs olyan ember e hazában, aki ne olvasta volna legalább egy művét, vagy ne látta volna valamelyik regényéből készült filmet. | | Emlékezzünk rá egy anekdotával. A történet szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai kezdetben bosszankodott, s frappáns válaszul ő maga is „Tóth Lőr úrnak” címezte leveleit. Később Petőfi noszogatására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni, ám 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezte, hogy nem akar élni nemesi származása előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg. | Regénytár / 2010.02.17 |
Koszovó, lőtt seb... |
 Ma van két éve, hogy Koszovó kikiáltotta a függetlenségét. Ebből az alkalomból kotortuk elő Majoros Sándor Koszovó, lőtt seb... című rövid, ámde velős novelláját az Olvasnivalók menüpontból. | Az írás magyarul itt:  angolul pedig itt olvasható:  | regénytár / 2010.02.17 |
250 kilós könyv |
| A hétfőn megnyílt, és vasárnap záruló 19. havannai nemzetközi könyvvásáron mutatták be a világ legnagyobb könyvét, amely 3,2 méter széles, két méter magas, súlya pedig 250 kiló. | | A 160 oldalas illusztrált könyvet Peru vitte a kubai vásárra. A mű "az univerzum legjobb gondolatainak" összefoglalója, összesen több mint kétezer író és neves ember mondatait foglalja magában, köztük Konfuciusz, Gabriel García Márquez, William Shakespeare, Mahatma Gandhi és Kalkuttai Teréz anya gondolatait. A világ legnagyobb könyve a világ legkisebbjének felnagyított változata. Mindkét művet ugyanaz a kiadó jelentette meg, a kiadó A világ legkisebb könyvei nevet viseli. | Regénytár / 2010.02.17 |
Puskin vére |
| A legenda igaznak bizonyult: az orosz költő valóban azon a díványon halt meg, amelyre a súlyos párbajsérülése után ráfektették. | Jurij Molin, a szentpétervári törvényszéki orvostani intézet helyettes vezetője a február 10-én tartott sajtótájékoztatón elmondta: mintákat vettek Puskin véres mellényéből és hajtincséből, és ezt összehasonlították a díványon, illetve a kárpit mélyebb rétegeiben talált vérnyomokkal. A mellényt bizonyítottan a költő viselte és a vizsgálat után az is egyértelműen bebizonyosodott, hogy Puskin valóban azon a díványon halt meg, amely Szentpéterváron, a költő lakásában berendezett múzeumban látható.
A díványt az Ermitázs adta át a múzeumnak 1937-ben, de sokan kételkedtek eredetiségében. Galina Szedova, a lakás-múzeum igazgatója hétfőn azt is bejelentette: sokéves kutatómunkával sikerült kideríteni, hogy a bútordarabot Natalja Goncsarova, a költő özvegye adta át Mark Filoszofovnak, az Ermitázs munkatársának, és onnan került vissza eredeti helyére, Puskin Mojkán lévő lakásába.
Puskin felesége jó hírének védelmében párbajozott az őt provokáló Georges Charles d'Anthes francia emigráns kalandorral, és a sérülésbe a második napon belehalt. | Regénytár / 2010.02.17 |
A jellem alakulása - Majoros-interjú |
 A Könyvhét nevű havilap 2010. februári száma exkluzív interjút közöl Majoros Sándorral, annak kapcsán, hogy nemrég látott napvilágot az író legújabb kötete, amely a Tranzitszálló címet viseli. Majoros a kötet hátteréről, a megélt élmények és a fikció egymás iránti viszonyulásáról, a témaválasztásról és egyebekről értekezik. A lapszám ingyenes és a nagyobb könyvesboltokban kapható. | | regénytár / 2010.02.11 |
Az út - könyvismertető |
 Cormac McCarthy kortárs írót évek óta Amerika egyik legjobbjaként emlegetik. A Nem vénnek való vidék, és a Véres délkörök, avagy vörös alkony a nyugati égen című, magyarul is megjelent művei után február elején került a hazai boltokba az író legújabb, utópisztikus regénye, Az út.  | | regenytar / 2010.02.10 |
Nekem is van egy történetem - GYÍK (Gyakran Ismétlődő Kérdések) |
Irodalmi pályázatunkkal kapcsolatban több érdeklődő levelet is kaptunk. A hozzánk intézett kérdéseket egy csokorba gyűjtve, pályázati GYIK keretében próbáljuk megválaszolni. | 1. Mit ért a Regénytár történet alatt? Olyan írásművet, amely valamilyen eseményt beszél el és a rövidpróza műfaji sajátosságai szerint van megírva. Verseket és színpadi műveket nem fogadunk el közlésre.
2. Mi a helyzet a hosszabb irodalmi művekből kiemelt részletekkel? Ha önálló, kerek történetként is megállják a helyüket, elfogadjuk őket.
3. Mennyire veszi komolyan a zsűri a 10 flekkes terjedelmi korlátot? Nagyon komolyan veszi, mert véleményünk szerint már ez is meghaladja az internetes olvasás tűréshatárát – a felmérések szerint 2-3 flekk az a szövegmennyiség, amelyet az emberek még hajlandók monitorról elolvasni –, de aki úgy érzi, csak 10 flekk közeli terjedelemben tudja kifejteni a történetét, ám legyen.
4. Csak saját élmények jöhetnek számításba? A saját élmény nem feltétel, de ha másvalakiét írják meg, akkor az legyen ütős.
5. Hogyan tudom meg, hány talentumra taksálták az írásomat? Ezt az infót bejelentkezés után a Saját szobában fogja megtalálni a Pályázataim menügomb alatt.
6. Akkor is kapok e-mailes értesítést, ha valamilyen oknál fogva nem közlik az írásomat? Igen, de ebben nem szerepel majd a talentumok száma.
7. Megtudhatom azt is, hogy külön-külön hány talentumot adtak az írás tanulságosságára, hitelességére, érdekességére és kidolgozottságára? Nem, csak a végösszeget fogjuk elküldeni.
8. Nem szeretném, ha a munkám a saját nevem alatt jelenne meg. Van erre megoldás? Igen, a regisztrált neve alatt is megjelenhet az írása. A munkák közzététele előtt értesítést küldünk, és ebben megkérdezzük, a saját neve, vagy a regisztrált neve alatt szeretné megjelenteni. Aki egy héten belül nem válaszol a levelünkre, úgy vesszük, hogy a saját neve alatt szeretne publikálni.
9. A kapott talentumokat akkor is átválthatom majd forintra, ha a munkám nem szerepel a díjazottak között? Erre sajnos nincs lehetőség, csakis a díjazottak válthatják át forintra az összegyűjtött talentumaikat. A többiek a talentumokat a Regénytár egyre bővülő szolgáltatásaira és az eBoltban szereplő cikkek letöltésére fordíthatják.
10. Ha több munkával is pályázok mindegyikért kapok talentumot a regénytáras bankszámlámra? Nem, ha több munkával pályázik, ciklusonként csak a legtöbb talentumot kapott írását vesszük figyelembe, illetve az ezért kapott talentumokat írjuk rá a regénytáras bankszámlájára. 11. Miért kell szavazni? A ciklusok végén a pályaművek a helyezésüktől függően további talentumokat kaphatnak (lásd a pályázati kiírást) , ami a győztesek esetében növeli az elnyerhető forintösszeget. 12. A szavazatok száma befolyásolhatja a zsűri döntését?Nem befolyásolhatja. A zsűri csak az írások minőségét veszi figyelembe, és azt, hogy mennyire felelnek meg a pályázat feltételeinek. 13. Mi a helyzet a nulla szavazatot kapott pályamunkákkal? Ezeknél miként állapítják meg a sorrendet? A nulla szavazattal rendelkező pályamunkákat a zsűri leosztályozza, és ezzel az összeggel kerülnek át a Dicsőségek Tárházába, hogy harcba szálljanak a díjazott helyekért. Plusz talentumokat viszont a helyezésük után nem kapnak, és a pályaművek listája is nélkülük lesz véglegesítve (pl., ha egy ciklusban 100 pályamű került föl a Regénytárra, de közülük 10 nem kapott szavazatot, a plusz talentumok elszámolásánál a lista 90 helyet fog tartalmazni). | regénytár / 2010.02.09 |
Az út - filmkritika |
 Levadásztam a netről Az út című mozit, mert a traileréből arra következtettem, érdekesebb lesz azoknál a hollywoodi produkcióknál, amelyek szintén az emberiség pusztulásának megjövendölésével próbálkoznak.  | | regénytár / 2010.02.08 |
Booker-díj, visszamenőleg |
| A legrangosabb brit vagy ír regénynek járó díj különkiadására kerül sor, a Lost Man Booker Prize visszamenőleg az 1970-es év legjobb könyvét értékeli. | 1970-ben Bernice Rubens The Elected Member című Magyarországon nem megjelent könyve nyert ugyan, de azt valójában 1969-ben adták ki. A Booker-díjjal mindig az előző évben kiadott angol nyelvű regények közül jutalmazták a legjobbnak ítélt művet. 1971-ben azonban megváltoztatták a szabályokat és attól kezdve mindig az adott évben megjelent munkák közül választottak győztest. Így az 1970-ben megjelent műveken átsiklottak, és az utólagos ítélet szerint így az év sok értékes alkotása egyszerűen kimaradt a megmérettetésből. Mint Ion Trewin, a díj irodalmi igazgatója elmondta, a listán szereplő művek alapján nyilvánvaló, hogy az 1970-es év fontos év volt az angol nyelvű irodalmi életben. Ezeknek a regényeknek az elismerésével, és a győztes kiválasztásával régi mulasztást tesznek jóvá. A jelöltek leszűkített listáját márciusban hozzák nyilvánosságra, a végső eredmény májusra derül ki, a győztest a közönség szavazhatja meg a Booker Prize honlapján. | Regénytár / 2010.02.04 |
Joyce |
| James Augustine Aloysius Joyce, ír költő, író, kritikus, Dublinban született, 1882. február 2-án. Fő műve az 1922-ben Párizsban megjelent Ulysses, amely az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban 1936-ig be volt tiltva. | Odüsszeusz nevének latin megfelelője Ulysses. Rejtett és álcázatlan párhuzamokat fedezhetünk fel a két mű között. Leopold Bloom felel meg Odüsszeusznak, Molly Bloom Pénelopénak és Stephen Dedalus Télemakhosznak. Joyce sok paródiát, utalást és könnyen összekeverhető hasonló hangzású szót használ művében. Az Ulysses-t a modernista irodalom egyik legjelentősebb műveként tartják számon a nyugati irodalomban.
Ízelítőül egy idézet Hamvas Béla 1930-ban, a Nyugatban megjelent írásából: „Az Ulysses, mint maga a szerző mondja: minden. Tragédia, regény, szatíra, komédia, eposz, filozófia. Szintézis. Az egész világ a maga rendezett rendszertelenségében, vagy rendszertelen rendezettségében, felbontva, összefoltozva, ahogy egy hétköznapi ember agyán átcsurog; felidéz átélt, olvasott, hallott gondolatokat és képzeteket, aztán eltűnik, de nem nyomtalanul, mert újra feltűnik, mint szín vagy részlet, vagy ha szín és részlet volt, mint mozgató erő vagy központi probléma. Vad képzettársítások tömege. Az ember megy az utcán és hatnak rá a körülötte levő események, de folyton reagál egész élménytömegével is. Ez a fegyelmezetlen tudatjáték, mint egy komponálatlan film, vagy egy értelmét vesztette filozófiai rendszer egymással össze nem függő részleteit kapkodja elő, hogy egy másodperc mulva ismét elfelejtse és millió másnak adjon helyet. A regény utolsó fejezete például két mondat. Az egyik tizenkilenc és fél lap, a másik huszonegy és fél. Egyetlen vessző, gondolatjel, pontosvessző, felkiáltójel nélkül. James Joyce Ulyssesének érdekessége és jelentősége abban van, amit Joyce munkájának szánt: újszerűségében, meglepő eredetiségében, kifejezésének bátorságában és az elképzelhetetlen szellemi energiában. Erről csak az szerezhet fogalmat, aki nekifog és belekóstol.” | Regénytár / 2010.02.03 |
Gion |
| Gion Nándor a vajdasági magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb prózaírója 1941. február 1-én született, egy kis bácskai faluban, Szenttamáson. | Szabadkán végzett ipari szakiskolát, majd az újvidéki egyetem magyar szakán tanári diplomát szerzett. Évekig dolgozott az újvidéki rádiónál, illetve volt az Újvidéki Színház igazgatója, 1979-1982 között a Vajdasági Íróegyesület elnöke. 1994-ben áttelepült Magyarországra, és itt halt meg 2002 augusztusában.
Gion Nándor igazi mesemondó. A hatvanas évek elején az Új Symposion köré gyülekező írókkal tartott, könyvkritikákat és novellákat írt, majd regényekkel lépett a közönség elé. Történeteket mesél, embereket, helyzeteket jelenít meg, meleg lírával és kedves humorral átszőve. Tán legismertebb regénye, A kárókatonák még nem jöttek vissza. A Sortűz egy fekete bivalyért című regényét 1985-ben Szabó László francia-magyar koprodukcióban vitte filmre Jean-Louis Trintignant, Kállai Ferenc és Jean Rochefort főszereplésével. Legnagyobb vállalkozása az a családregény, amely a XIX. század végétől a második világháború végéig követi nyomon a Vajdaság és a benne élők történetét. Az első kötet, az 1973-ban megjelent Virágos Katona című regény, 1976-ban elkészült a folytatás Rózsaméz címmel. A két regény együtt a Latroknak is játszott címmel jelent meg. A harmadik kötet címe: Ez a nap a miénk.
1994-ben megírta a balkáni válság történéseit az Izsakhár című kisregényében, amiért megkapta az év legjobb regénye címet. Munkásságáért számos díjjal tüntették ki. (Déri Tibor-díj 1987, József Attila-díj 1988, Soros Alapítvány Életmű díj 1994, Márai Sándor 1997.)
| Regénytár / 2010.02.01 |
Évforduló |
| Százötven éve, 1860. január 29-én született az orosz dráma- és
novellaírás egyik mestere, Anton Pavlovics Csehov, a Három nővér és Ványa bácsi atyja. | Első kisregénye, az önéletrajzi ihletésű Sztyepp 1888-ban jelent meg, nem sokkal ezután pedig megírta első drámáját, az Ivanovot. Novelláinak visszatérő motívuma lett a falusi élet,
parasztábrázolása mentes volt mindenfajta idealizálástól. Megszületett a minden abszurditásával együtt is megrázó 6-os számú kórterem című novellája és Sirály című drámája. A moszkvai Művész Színház vitte
sikerre a Sirályt, majd a Ványa bácsit, a Három nővért és a Cseresznyéskertet is. Írásainak centrumában nem a cselekmény fordulatossága, sokkal inkább a történések hétköznapisága, alakjainak
lélekállapota, hangulati változása áll. Bizonytalan remények, elvágyódás, szomorúság írásainak fő elemei, de humora mindvégig jelen van történeteiben, lágyítja, vagy ellenkezőleg, elmélyíti azok tragikumát. | Regénytár / 2010.02.01 |
Zabhegyező |
| Kilencvenegy éves korában elhunyt J.D. Salinger amerikai prózaíró, a Zabhegyező című világhírű regény szerzője. | A Zabhegyező 1951-ben jelent meg, de a művet több országban és egyes amerikai államokban is betiltották szabadszájúsága miatt . Ma évente 250 000 példányban kel el. Főszereplője, a lázadó teenager, Holden Caulfield halhatatlanná vált. Az író több írása már a 40-es évek elején napvilágot látott,
1948-tól a New Yorker magazinban publikálták novelláit, a nagy sikerű Zabhegyező után 1961-ben adták ki a Franny és Zooey című regényét, 1963-ban a Magasabbra a tetőt, ácsok és a Seymour: Bemutatás című kisregényeit. 1965 óta nem jelent meg új művel. Salinger évtizedek óta elzárkózva élt, visszautasította az interjúkat és a közszereplést. Részben ezért is óriási kultusz övezte, és övezni fogja ezután is. | Regénytár / 2010.01.29 |
Irodalmi párbeszéd |
| Horváth Viktor pécsi és Miljenko Jergovic szarajevói születésű horvát író közös estjével folytatódik a rendszerváltó országok írói közötti párbeszédsorozat. | | A 20 év 20 könyv sorozat a szomszédos országok egy-egy íróját állítja párba egy-egy magyar íróval, melynek idei első eseménye lesz ma délután a Gödör Klubban, Miljenko Jergovic Ruta Tannenbaum című, magyarul a József Attila Kör világirodalmi sorozatában megjelent könyvének bemutatója. Jergovic beszélgetőtársa Horváth Viktor, aki török nézőpontból írta meg az Egri csillagok történetét Török tükör címmel. A társalgást Vári György irodalomkritikus vezeti. | Regénytár / 2010.01.28 |
Alice |
| 178 éve született Charles Lutwidge Dodgson, írói álnevén Lewis Carroll, angol író és költő, matematikus, anglikán pap és fényképész. | | Legismertebb írásai a gyermekirodalom klasszikusai: Alice Csodaországban, és Alice Tükörországban. Alice egy kedves, kíváncsi kislány, aki álmában a Nyuszi után eredve egy mély kúton át Csodaországba jut, ahol különböző varázsszerek hatására hol picivé, hol óriássá válik, abszurd beszélgetéseket folytat különféle alakokkal, és bátran helytáll ebben a különös szabályokkal és szereplőkkel telezsúfolt világában. A mű a világ szinte minden nyelvén számtalan kiadást ért meg. Kevesek tudják, hogy Charles Lutwidge Dodgson matematikusként csaknem 30 évig tanított Oxfordban, és két könyvet is írt a logikai játékokról. | Regénytár / 2010.01.27 |
Sherlock Holmes az eBoltban |
 Aki elszalasztotta a ragyogó alkalmat, és nem töltötte le Sherlock Holmes paródiánkat - egy hétig ingyen kínálgattuk - mostantól az eBoltunkból lesz kénytelen levadászni, mégpedig 80 talentumért, de higgyék el, ennyiért is bőven megéri!  | | regénytár / 2010.01.26 |
Új fordításban az Ulysses |
| Elkészült James Joyce korszakos jelentőségű regénye, az Ulysses új magyar szövege, amelyet a fordítók tudományos konferencián mutattak be a Magyar Tudományos Akadémián. | | A fordítói munkacsoport vezetője, Kappanyos András irodalomtörténész tájékoztatója szerint a Kiss Gábor Zoltánnal, Gula Mariannával és Szolláth Dáviddal készített új magyar szöveg filológiailag és strukturálisan is különbözik az eddigi fordításoktól. "A lényeg, hogy végre meg lehet érteni, miről szól ez a könyv" - tette hozzá az irodalomtörténész. Kappanyos András szerint a regény korábbi magyar kiadásai rengeteg pontatlanságot tartalmaztak, az új szövegben ezek a tévesztések is a helyükre kerültek. A klasszikus, Szentkuthy Miklós-féle fordítást és a Joyce-kutatás friss eredményeit is felhasználó új magyar nyelvű Ulysses azonban még nem kerülhet a könyvesboltokba, a friss fordítást csak a szerzői jogok lejárta, 2012. január 1. után lehet megjelentetni.A szöveget rövidesen elérhetővé teszik a Magyar James Joyce Műhely két hét múlva induló honlapján (www.mjjm.hu), egyelőre azonban itt is csak kutatók számára. | Regénytár / 2010.01.21 |
Kemény Zsigmond-díj |
| Budapesten átadták a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány 2010-es díjait. | | A díjátadó ünnepségen Glatz Ferenc, a kuratórium elnöke visszatekintett 1990-re, az alapítvány létrejöttének évére. "A Pro Culturát úgy fogtuk fel, mint a magyarországi civil társadalom egyik regeneráló erejét" - emlékezett. A határon túli kultúra ápolásáért járó Kemény Zsigmond-díjat Tari István szerkesztő, költő, írónak adományozta az alapítvány kuratóriuma. Több más kitüntetéssel együtt ezt a díjat is a magyar kultúra napja alkalmából adja át minden év január elején az alapítvány elnöke. | Regénytár / 2010.01.20 |
A 33. Sárvár |
| Április 7-10-ig kerül megrendezésre Sárvár városában a magyar nyelvű kárpát-medencei diákírók, diákköltők 33. irodalmi pályázatának tábora. | A pályázati kiírás részletei itt olvashatók:  | regénytár / 2010.01.19 |
Híd a Drinán - könyvismertető |
 Ott, ahol a zúgó Drina átszeli az országutat, a boszniai Visegrad városka simul a festői tájba. A folyón évtizedeken át sötét, szúette kompok, és szeszélyes révészek biztosítják az átkelést, megállítva és bizonytalanságban tartva az utazót.  | | regénytár / 2010.01.18 |
Plágium? |
| A híres szovjet science fiction-író, Borisz Sztrugackij Nyugtalanság (Beszpakojsztvo) című műve egy biológusról szól, aki a Pandora bolygóra vetődve a bennszülöttek között telepedik le. | | "Az Avatar című film alapvetően lopás, a szocialista szellemi tulajdon, könyvek és filmek kisajátítása" – írta honlapján a Pétervár és a Leningrádi Terület Kommunistái elnevezésű szentpétervári szervezet. Szerintük tehát Cameron az új filmjéhez egyszerűen lopta az ötletet és a figurákat, szovjet tudományos fantasztikus ötleteket plagizált. A Stalker című Tarkovszkij-film forgatókönyvét és az azt ihlető kisregényt is jegyző Sztrugackij közölte, hogy a nyilvánvaló egyezőség ellenére nem akar pereskedni Cameronnal. | Regénytár / 2010.01.13 |
Tranzitszállós thriller |
 Majoros Sándor Tranzitszálló című új kötete körül kialakuló világvisszhang első állomása az a cikk, amely a Nagyítás on-line verzióján látott napfényt nemrégiben. Az írás itt tekinthető meg:  | | regénytár / 2010.01.13 |
Ultranacionalisták |
 Könnyed, téli olvasmányként remekül funkcionálhat Majoros Sándor Ultranacionalisták című politikai novellája, mely itt található meg:  | | regénytár / 2010.01.08 |
|
|
 |
|
 |
 |
|