Hamarosan!

Eseménynaptár

« Szeptember 2010 »
H K Sz Cs P SZ V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9
  • 2010-9-9, 0:00 am
    A talentum árfolyama az előző havihoz képest nem változott. Egy talentum továbbra is 10 forintot ér.
10 11 12
13 14 15
  • 2010-9-15, 0:00 am
    Véget ér történetpályázatunk harmadik ciklusa és kezdődik a negyedik.
16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
Jó hírünk a világban

Locations of visitors to this page




előző oldal  1 2   következő oldal
Csalonka Kálmán
Eduard Kalina
Jacques Verne (Jacques Paz)
Julius Brayne
Rahim Bërisha
Szombati Lénárd
Wojciech Kamiński

 Julius Brayne
(1910, Manchester – 1940, London)

Egyes vélekedők szerint ha Christopher Marlowe nem hal bele egy kocsmai verekedésben szerzett sérüléseibe, komolyabb életművet hagyhatott volna hátra, mint William Shakespeare. Persze, ez csak találgatás, mert – szó, ami szó – az irodalomtörténet is szeret legendákat szőni rejtélyes alakok, s főleg azok köré, akik harcok közben tűntek el. Hányan szeretnék tudni, mit alkothatott volna még további életében az amerikai Ambrose Birece, akinek 1913-ban, a háborús Mexikóban veszett nyoma! Hányan saccolgatják, merre indult volna tovább Apollinaire, mint ahogy a mi Petőfink is élének foglalkoztatja az irodalmi közvéleményt több mint százötven éve.

Julius Brayne az angol irodalom kevéssé ismert, és talán ezért (is) titokzatos figurái közé tartozik. Már a neve sem valódi: Matthew Percy Smith néven született Manchesterben, ma ismert nevét – Chasterton The Secret Garden című Brown-atya történetének egy szereplője után – akkor vette fel, amikor húszévesen Londonba költözött, és írói karrierbe kezdett. Itt veszett nyoma a város bombázása alatt.

Amennyit a rendelkezésre álló adatokból ki lehet venni, Bryne nem volt kicsapongó alak, sem botrányhős: nemigen olvasni a kortársaktól olyan feljegyzést, vagy olyan újságcikket, amely kocsmai kalandjairól vagy polgárpukkasztó gúnyolódásairól szólna. Bryne igyekezett komolyan venni az alkotást. Könnyed, közérthető stílusban írt, világos szerkezetű, pergő történeteket, de nyelvhasználata választékos, és a sorok mögött alapos bölcseleti felkészültség sejlik. Történeti filozófiai ihletésűek, az írásokban visszatérő kérdés, hogy vajon valóban van kapcsolat a világ eseményei között, vagy csak a tudatunk igyekszik ezeket az egymástól független jeleket kész, kerek történetekké alakítani?

A Három történet az okról és az okozatról magyarul a Pagány és Tsa Szórakoztató Füzetek egy antológia jellegű kiadványában készült megjelenni más szerzők néhány középszerű elbeszélése között. Mi ezek közül kiragadva tesszük most közzé újra ezt a letisztult, elgondolkodtató és némileg abszurd triptichont.