A legújabb nemzetközi felmérések kimutatták, hogy az emberek nem olvasnak semmit. Pontosabban olvasnak, de csak a címeket és a közösségi médiában posztolt rövid megnyilvánulásokat. Amit görgetni kell, az esélytelen. A hosszú, veretes szövegek ideje tehát lejárt, így innentől teljesen mindegy lenne, mit halmozok egymás alá, biztos lehetek benne, hogy az olvasót nem éri el, következésképpen […]
Az emberiséget a legrégebbi ősidők óta macerálja a kérdés, hogy vajon hányan olvassák el az írók műveit, különös tekintettel a rövidebb műfajokra. A tudomány egészen mostanáig adós maradt a válasszal, így babonák és sötétben tapogatózások végeláthatatlan sora övezte ezt a rejtély, teret adva azoknak a minden alapot nélkülöző, elsősorban az írók által gerjesztett önpropagandáknak, hogy sokan. […]
Közismert, hogy a nem olvasó ember aránylag stabilan képes tartani ezt az állapotát, hosszú időn keresztül. Közömbös egykedvűséggel megy el a könyvesboltok előtt, nem csábul el a folyóiratoknak, nem kacsint rá az újságosbódék kínálatára. Jámbor módon megelégszik azzal a szerény kínálattal, amit a tabletje és az okostelója nyújt számára, mert bár azokban is kimutathatók a […]
A hírügynökségek beszámoltak róla, hogy idén májusban útjára bocsátották a NASA Mars-fúróját, amely az élet nyomait fogja keresgélni a vörös planéta talajában. Ez a küldetés hivatalos célja, ami nem más, mint elterelő hadművelet. A tájékozottabbak tudják, hogy a Marsra indított szonda egy adathordozót is visz magával, amelyen azoknak a földlakóknak a nevei szerepelnek, akik jelentkeztek […]
Ezen a mai, ragyogó napon kiváló lehetőség kínálkozik arra, hogy megvilágítsuk a próza és a költészet között feszülő antagonisztikus ellentét lényegét. Köztudott, hogy a prózisták és a versisták két külön univerzumban mozognak, amelyből csak a kivételezetteknek nyílik átjárás egyikből a másikba. Az nem ritkaság, hogy a költők prózaírással is megpróbálkoznak, ám olyannal elvétve lehet csak […]
Nyugtalanítóan érdekes kérdés, hogy a feltámadás mibenlétével vajon miért nem foglalkozik az őt megillető komolysággal a modern természettudomány? Ha elő is tolakszik a téma, a tudósok zavart magyarázkodással vagy makacs ködösítéssel elterelik maguktól, mondván, hogy ez részint metafizikai, részint teológiai, részint filozófiai kérdés, s mint ilyen, nem vizsgálható azokkal a laboratóriumi módszerekkel, amelyekhez a deduktív […]
Sok nagy tudós töprengte már magát eszelősre annak kiderítésén, honnan származik az alkotásnak táptalajt adó ihlet. A régi korokban, amikor az emberek még allegóriákban gondolkodtak, úgy képzelték el, hogy egy láthatatlan múzsa homlokcsókja váltja ki ezt a jelenséget, de a 20. század elején, amikor a tudomány egy éles kanyarulattal eltávolodott a babonaságtól, kiderült, hogy szó […]
Régi álmom és vágyam, hogy jó alaposan körbejárjam és ha már körbejártam, akkor föl is derítsem a kunyerálás mibenlétét. Nem sok kétségem van afelől, hogy ezen az úton pionírként fogok végigmenni, mert bár ez a fogalom régiessége ellenére még mindig közismert, talán senki sem vállalkozott arra, hogy a hozzá vezető északnyugati átjárót megkeresse. A kunyerálás […]
A nap minden szakában riasztó adatok szőnyegbombáznak bennünket. A bárhol könnyen hozzáférhető netes információdömpingből úgy tolakodnak elénk a gyászosabbnál gyászosabb statisztikák, mint jókora detonációk, amelyek átvitt értelmű robbanásaitól a valóságban is megvakulunk és megsüketülünk. Ha például azt olvassuk, hogy egy bizonyos országban riasztó mértékben nőtt a bűnesetek száma, nem szívesen utazunk oda, sőt egy bizonyos […]
Manapság egyre többen használnak olyan egzotikus kifejezéseket, mint pl. „demokrácia” vagy „diktatúra”, és közben fogalmuk sincsen, hogy ez a két sejtelmes fogalom mit takar. Végső ideje, hogy helyrerázzuk a kibicsaklott értelmezési gyakorlatot, és a matematikai logika svájci bicska élességű okfejtésével rávilágítsunk a lényegek lényegére. Először is tisztázzuk, mi a demokrácia. A válasz kézenfekvő: az a […]
