Panasznap

Katalin ül az irodájában és egykedvűen dobol tollával az íróasztalán. Lelkét a fásultság súlya üli meg. Munkahelyi íróeszköze monoton ritmust ver, melyen, apró, kitüremkedő betűkből kirakott Városi Bíróság felirat ugrál fel-le szemei előtt. Tekintetét rabul ejti a toll mozgása és percekig csak bámulja, míg agyában semmi más nem marad, csak a ritmus és a felirat […]

Megkésett rendszerváltók

A szép időket is megélt Cintia, bizonyos celeb múltra tekinthetett vissza. De most már így, kapuzárás előtt a hírneve régóta halványulóban, viszonyítva, hogy fiatal lány korában volt idő, amikor a kereskedelmi tévéadóknak köszönhetően a csapból is Ő folyt. Igen Ő, mint Diana hercegnő kiköpött hasonmása. Az állandó reflektorfényben dianásan kell viselkednie. Amikor még nem volt […]

Az én fiam!

Egész délután csak téblábolt a Duna-parton, úszni nem volt kedve, nézte a zátonyokat, a vetődő halakat. Nem tudta elszánni magát sehogysem. – Ha én nem döntök, majd döntenek mások helyettem – gondolta. Tudta, hogy baleknak tartják, de nem zavarta. Egyszer már megnősítették, most sehogy nem volt kedve hozzá ismét. Későre ért az anyja háza elé. […]

Utam; hozzád!

1956 Mecseknádasd Az éjszaka, ártatlansággal lepte be házunkat, s közben füzérként díszítette gyászoló fekete kapunkat. Pelyhedző bánata fékezhetetlenül lehullott ma ránk, s a múlt tétova vallomására sarjadt. Rémes álom tárta ki könnyes szemem. Apám hajolt fölém és meleg szeretete nyugalomra intett. Szemébe néztem mélyen és úgy éreztem végre megértettem, ami ott mélyen elbújt. Keserűség és […]

Ctrl+Alt+Delete, a jó támadása

Csak ült bambán maga elé nézve Ödön. Belefáradt abba, ahogy a környezetében lévők viselkedtek. Nem tudta felfogni, miért ilyen gonoszak, lelketlenek. Hogy okozhat örömöt az, ha másnak ártanak? Betelt a pohár. Meg sem próbált a többiekhez hasonlítani, mert egyetlen porcikájában sem érezte úgy, hogy helyes az, amit a társai tesznek. Utálta a fájdalmat minden formáját. […]

A Kondratyev-ciklus

Ma, november 25-én van a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok emléknapja. Paládi Zsolt remek novellája ennek a gyászos történetnek a mementója.

A Kondratyev-ciklus

Az ütött-kopott fabarakkok résein besüvített a jéghideg sarki szél. A foglyok munkában keményre száradt pufajkában hevertek nyomorúságos priccseiken. Az egész napos, megfeszített munkától kimerülten, mély álomba zuhanva sorakoztak egymás mellett tízesével, húszasával, mint a letaglózott birkák. Csak a két újonnan érkezett rab, a fiatal Andrjusin és a negyvenes éveiben járó Kondratyev nem tudott még alkalmazkodni […]

Módosulnak a díjaink körüli szabályok

Módosulnak a díjaink körüli szabályok

Közeledik az év vége, és ahogy azt olvasóink megszokhatták, ilyenkor esedékes a Regénytár Nívódíj, valamint a nemrég alapított Bányai Tamás közösségi díj odaítélése. A nívódíj esetében a menetrend eddig úgy zajlott, hogy december elején grandiózus világszavazás formájában dőlt el, ki nyeri meg a 20 000 forintos pénzjutalmat és a hozzácsatolt dicsőséget, de most, mivel egy […]

A hartlepooli vámpír

A hartlepooli vámpír

Az észak-angliai Hartlepool városában 1992-ben ijesztő rémhírek kezdtek el terjengeni, szállingózni. A település környéken rejtélyes, váratlan elhalálozások, eltűnések történtek. A Scotland Yard teljesen tehetetlen volt a rémisztő események felderítésében, mivel az elkövető – ha egyáltalán létezett –, nem sok értékelhető nyomot hagyott maga után, csupán rendkívül erős naftalinszagot. A fellelhető áldozatok mindannyian egészséges, fiatal nők […]

Író-olvasó találkozó

Az öreg író a kézirata felett bóbiskolt. A folytatásos regénye újabb fejezetét már várták a szerkesztőségben, de az egyik karakter az istennek sem akart sikerülni. Pedig ezt az alakot jórészt saját magáról mintázta volna. − Ennyire nem ismerném magamat? – bosszankodott. Aztán az ebéd utáni jóllakottság érzése meg a szobában terjengő, kellemes meleg teljesen kikapcsolták […]