Majom az űrben

Sokak, de főleg az ateisták szerint az emberiség története akkor kezdődött, amikor az első majom lejött a fáról. Az amerikai űrhajózás története, még akkor is, ha voltak előzményei, viszont akkor vette kezdetét, amikor az első majom visszatért az űrből. Nem tudom, hogy majmok számára ez mit jelent, de egy cseppet sem csodálkoznék, ha kiderülne, szabadon és állatkertekben egyforma büszkeség töltene el minden majmot, faji megkülönböztetés nélkül. Mert marakodhatnának is, miért nem orángután, maki vagy pávián, miért éppen egy csimpánz volt az, aki elsőként repült föld körüli pályán, mintha csak a majmok bolygóját próbálná elérni. Mégsem veszekszenek, mint ahogy az emberek is – vallásra, bőrszínre, nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül – tisztelettel és elismeréssel adóznak Gagarin emlékének. Mindegy, hogy orosz volt, mégis ő volt az első ember, aki földkörüli útja során valóban magasról nézhetett le ránk.

Ha valaki még ez után sem tudná, annak elárulom, Enosra emlékezem. Ha az ember valóban távoli rokona a majmoknak, akkor a tisztesség megköveteli, hogy Enosról se feledkezzünk el. Ezt a néhány sort kiérdemelte. És nem azért, mert ő volt az első élőlény, aki amerikai színekben kétszer is megkerülte a földet, hanem azért, mert idáig eljutni egyáltalán nem volt egyszerű dolog. Űrutazását ugyanis 1250 órás tréning, tanulás előzte meg. Ha negyven órás munkahetet veszünk alapul, ez több mint fél évet jelent. Ismerek embereket, akik ennél jóval több időt töltöttek el tanulással, mégse tudnak semmit. Rosszindulattal mondhatnám: hülyébbek egy majomnál. Ők nem is fognak űrbe repülni.

Elismerésre méltó, hogy Enos bukdácsolás nélkül végigcsinálta a kiképzést, s ennek eredményeként kikövezte az utat John Glenn számára.

Űrhajósnak az tekinthető, aki legalább egyszer, 100 kilométeres földfelszín feletti magasságban, megkerülte a Földet. S mivel Enos kétszer is megfelelt ennek a feltételnek, így ő volt az első – s tudtommal mindmáig az utolsó – majmonauta. Tudnillik, ha az oroszok kozmonautának, az amerikaiak asztronautának, a kínaiak pedig tajkonautának nevezik űrhajósaikat, akkor a majmoknál ez nyilván majmonauta.

Enost 54 éve, 1961 november 29-én lőtték fel a világűrbe, ahol Gagarin és Tyitov nyomdokait követte. Igaz, hogy űrutazását amerikai részről megelőzte Alan Shephard és Gus Grissom, de ők csak később lettek űrhajósok, mivel első küldetésük csupán űrugrás volt, s nem kerülték meg a földet. Azt, amerikai részről először John Glenn hajtotta végre alig egy évvel Gagarin után. Így tehát az első és valódi amerikai űrhajós egy Enos nevű csimpánz volt. Biztos akad amerikai, aki emiatt egy kicsit szégyenkezik, holott nincs miért. Távoli rokonait ne szégyellje senki.

A történethez tartozik még, hogy Enos, küldetésének teljesítése után alig egy évvel, 1962 november 4-én vérhasban pusztult el. Állítólag megmérgezték, nehogy a későbbiekben titkokat árulhasson el, esetleg John Glenn helyett kerülhessen be az amerikai Szenátusba. Ezt az állítást az összeesküvés-elméletek kedvelőinek figyelmébe ajánlom. Nem ártana alaposan a végére járni.

Az ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel növeli az ön esélyeit a Bányai Tamás-díj megnyerésére.