Az űrbéli palack elveszett üzenete

Az űrbéli palack elveszett üzenete

Nem csillapodnak a kedélyek a szivar alakú, rejtélyes űrobjektum körül. Miként az köztudott, nemrég egy furcsa, űrhajóra emlékeztető, hosszúkás szikla szelte keresztbe a Naprendszert, és tűnt el, mielőtt a közelébe férkőzhettünk volna. Az Oumuamua néven nyilvántartott valami annyira szokatlan pályán mozgott, hogy a tudomány mai állása mellett nem lehetett sem meteor, sem kisbolygó, sem pedig […]

A világ legocsmányabb munkája

A világ legocsmányabb munkája

Az emberek nagy többsége meg van győződve róla, hogy a világ legocsmányabb munkája az övé. Nem folyamatosan és állandó jelleggel szokás ezt hirdetni, hanem csak úgy ad hoc, szezonálisan. Hiába keresünk jól – na jó, ne túlozzunk, mondjuk inkább azt: elfogadhatón –, hiába gondoskodik rólunk a szakszervezet, meg az ENSZ, egyszer csak beüt valami gikszer, […]

Traktátum arról, hogy az emberek nem olvasnak semmit

Traktátum arról, hogy az emberek nem olvasnak semmit

A legújabb nemzetközi felmérések kimutatták, hogy az emberek nem olvasnak semmit. Pontosabban olvasnak, de csak a címeket és a közösségi médiában posztolt rövid megnyilvánulásokat. Amit görgetni kell, az esélytelen. A hosszú, veretes szövegek ideje tehát lejárt, így innentől teljesen mindegy lenne, mit halmozok egymás alá, biztos lehetek benne, hogy az olvasót nem éri el, következésképpen […]

A román fogoly, avagy a forradalom kárvallottja

A román fogoly, avagy a forradalom kárvallottja

Amikor Táncsicsot az ünneplő tömeg kiszabadította a budai várban lévő börtönéből, és beültette a kor csúcsjárművének számító kétlovas hintóba – ez olyan volt, mintha valakiért ma Bentley-el mennének a Gyorskocsi utcába – , a kocsis határozottan a lovak közé csiholt egyet az ustorával. A derék igavonók schaffhauseni óramű pontosságával vették a jelzést, és úgy megugrottak, […]

Petőfi feltámasztása

Petőfi feltámasztása

– Állj! Ki vagy? – Petőfi Sándor. – Az, aki gatyába’ táncol? – Az. – Akkor most velem jön Szibériába! Ez az elképzelt beszélgetés szavahihető időutazók szerint a fejéregyházi – és nem a segesvári – csatatéren hangzott el, 1849 július 31-én, késő délután, vagy inkább kora este. A honvédek java része akkor már Marosvásárhelyen ivott […]

A nemi identitástól az ingyen lakásig

A nemi identitástól az ingyen lakásig

Németországban idén – 2019-et írunk – januártól hivatalosan is bevezették a harmadik nemet azok részére, akik képtelenek eldönteni, hogy férfiak-e vagy nők. Mielőtt még az a vád érne, hogy egy szemét kirekesztő vagyok, mert megvetem azokat, akiket azzal vert meg a sors, hogy nem lehet számukra egyértelmű a nemi identitásuk, gyorsan kijelentem: nekem semmi bajom […]

Apám sírja és a Mars-utazás

Apám sírja és a Mars-utazás

Amikor apám meghalt, a gyász szomorúságán túlmutató döbbenettel fedeztem föl a fejfáján a nevemet. Ott álltam lecövekelve egy sírhant előtt, amelynek fakeresztjén fehér műanyag betűkkel világított, hogy a benne nyugvó személyt Majoros Sándornak hívják. Ugyanolyan volt ez, mint a kvantummechanikában a Heisenberg-féle határozatlansági elv. Tudtam, hogy a föld mélyén apám fekszik, én pedig itt állok előtte, kettőnket […]

A mesterséges ingerencia regényt ír

A mesterséges ingerencia regényt ír

Óriási szenzáció, hogy egy mesterséges ingerencia(sic!) által festett képért – ami egyébként egy elmaszatolt portré – horribilis pénzt fizetett ki egy műgyűjtő. Nem vagyok benne túl mélyen ebben a témában, de a dolog úgy valahogy működött – mármint a festés –, hogy egy gépbe algoritmusok formájában betápláltak rengetegsok képet, aminek alapján a MI létrehozta a […]

Hányan olvasnak el egy novellát?

Hányan olvasnak el egy novellát?

Az emberiséget a legrégebbi ősidők óta macerálja a kérdés, hogy vajon hányan olvassák el az írók műveit, különös tekintettel a rövidebb műfajokra. A tudomány egészen mostanáig adós maradt a válasszal, így babonák és sötétben tapogatózások végeláthatatlan sora övezte ezt a rejtély, teret adva azoknak a minden alapot nélkülöző, elsősorban az írók által gerjesztett önpropagandáknak, hogy sokan. […]

A prágai nő és a mamba

A prágai nő és a mamba

Bizonyára mindenki tudja, hogy a díjak és kitüntetések végeláthatatlan sorában létezik egy olyan is, amelyet a nagy természettudósról, Darwin Károly bácsiról neveztek el. Karcsi bátyóról köztudott, hogy ő találta fel az evolúciót, miután a Galápagos-szigeteken véletlenül belébotlott a természetes kiválasztódásba. A róla elnevezett díj – és ezt a gyengébbek kedvéért mondom – azokat illeti meg, […]