Nem egyszerű vállalkozás Zeffirelli és Scorsese után Jézus életével foglalkozó filmet készíteni, de talán éppen a kihívás csábítja erre az útra a nyomkövetőket. Mert hiszen a két nagyság mellett mások is megpróbálkoztak ezzel a sokak érzékenységét érintő témával, de tény, hogy ők ketten jelentik a két végletet: Zeffirelli kanonizált, már-már giccsbe hajló Jézus-képének tökéletes ellenpontja Scorsese Megváltója, akit a kereszten még egyszer, utoljára megkísért a Sátán. Ehhez a két határkő közötti területhez jószerével csak tudományos-ismeretterjesztő filmekben lehet valami újat hozzácsatolni, gondolnánk, aztán jön valaki egy merészen új gondolattal, és mintha ez a Jézus alakja köré szerveződő, kissé modoros, kissé merev filmes kínálat nem is létezne, megteremti a saját eposzát.
A magyar közönség számára a Vízivilág (1995) és a Robin Hood, a tolvajok fejedelme (1991) révén ismertté vált Kevin Reynolds 2016-os gyártású, Jézus-tematikájú filmjéről van szó, amely eredetiben Risen néven fut (nem találtam magyar fordítást, de szerintem A Feltámadott klappolna hozzá). A történet középpontjában, az a római katonai tribunus áll, aki levezényelte Krisztus keresztre feszítését. A Joseph Fiennes által megformált Clavius a Judeában szinte folyamatosan zajló lázongások leverésébe belefáradt, profi katona. Minden vágya az, hogy legyen már egy olyan napja, amikor nem kell vérontást látnia, vagy abban részt vennie. Ehhez képest a keresztre feszítés után, amikor a zsidó egyházi méltóságok jelzik Pilátusnak, hogy Jézus hívei valószínűleg el fogják lopni a holtestet, hogy azt a hírt terjeszthessék: megváltójuk feltámadt, a helytartó megbízza Claviust a sír felügyeletével. A prófécia szerint Jézus a megfeszítése utáni harmadik napon támad majd fel, ezért csupán két éjszakán át tartó őrizetről lenne szó, de hiába a fegyveres őrség, harmadnapra virradóra a holtest eltűnik a barlangsírból.
A teljes írás ezen a linken olvasható.