A Nagy Hadron Ütköztető Irodalmi Részlegében egy mindenre elszánt kutatócsoport éjt nappallá téve vizsgálja annak a teóriának a konkrét megtestesülését, hogy vajon lehet-e irodalmi módon szurkolni egy focimeccsen. A mindez idáig csupán cammogó kutatásokat a 2016-os foci EB gyorsította fel, mert hirtelen sürgőssé vált annak kiderítése, hogy az irodalom iránt fogékony elemi részecskék – értsd: az olvasók – és a velük ütköző írásművek miként fognak meccsnézés közben viselkedni.
Az már régebben bebizonyosodott, hogy egy nemzetközi tétmeccset nézve, amikor két magas energiaszinten jegyzett csapat feszül egymásnak, olyan helyzet teremtődik, amely nem igazán kedvez az elmélyült, remetemagányt kívánó olvasgatásnak. A kísérletek során a tesztalanyok csak mímelték az olvasást, majd amikor a csapatuk kihagyta a ziccert, hangos káromkodással csapták földhöz a könyvet, tekintet nélkül a mű vagy a létrehozója megbecsültségére.
Mindez azt a gyanút élesztette a tudósokban, hogy meccsnézés közben lehetetlenné válik az irodalom olvasás útján történő befogadása. Ez a nézet annyira befolyásolta a közgondolkodást, hogy a nagyobb stadionok környékéről el is tűntek a könyvesboltok meg a gyorskönyvtárak és átadták helyüket a sörözőkkel egybekötött vizeldéknek.
De a világ változik és ez a begyöpesedett nézet a friss vizsgálatok tükrében megdőlni látszik. Egy kirgiz tudóscsoport a közelmúltban ugyanis figyelemre méltó eredményt ért el annak a hipotetikus elméletnek a bizonyításában, hogy a szurkolás és az irodalom bizonyos katalizátorok hatására igenis összeegyeztethető.
Ez a katalizátor szerintük a sör. A következtetés azért is forradalmi, mert a sör végig ott szerepelt a focidrukkerek kelléktárában, de a kirgizek előtt senkinek sem jutott eszébe összehabarintani az irodalommal.
Az elv újdonsága a sör ihletadó szerepét vizsgálja, elsősorban arra bazírozva, hogy az írók nagy többsége sörözik, és az sem ritka, hogy az olvasók a művek tanulmányozása közben ezt az italt kortyolgatják.
A kirgizek szerint ez a lineáris kapcsolat, mely szerint az irodalom és a sör zsinórra fűzve követi egymást, a szurkolás esetében látens hidat képez a foci és az irodalom között. Matematikailag már levezették, hogy megfelelő mennyiségű sör bekebelezése után megnő az ihletettségi fok, amelynek következtében a drukker meghökkentő, szinte már irodalmi szintű nyelvi leleményről tesz tanúbizonyságot. A gyakorlati példák között kutakodva elég csak a bíró szidalmazásának és az elfogyasztott sör mennyisége közötti, már régóta ismert „szurkolói állandó” értékére gondolni.
Pillanatnyilag a Nagy Hardon Ütköztetőben az elv bizonyításának előkészületei folynak, éspedig a szó szoros értelmében: a kutatók nagyképernyőjű tévék előtt, sört nyakalva figyelik a meccseket és közben a rájuk kötött műszerek valós időben monitorozzák az adatokat. Nem akarjuk elkiabálni a dolgot, de bizonyos mutatók már most, a kísérlet ezen szakaszában is erősen irodalomközeliek.
A kávéscsésze ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel őt és a szerkesztőségünket egyaránt támogatja.
Ehhez az íráshoz még nem érkezett adományozás.