A jövő háborúja

– Akkor hát megegyeztünk: a sérülések elkerülése érdekében kizárólag gyalogsági lőfegyvereket használunk.

– Támogatjuk. A kézitusa semmilyen formája nem megengedett. Aki ezt megszegi, három napig tritikálét kapál az ellenség hátországában.

– Helyes. Viszont, ha úgy hozza a helyzet, lökdösődni azt szabad.

– De csak módjával, és csak annyira, mint a rögbimeccsken. Pofon, gyomorszájas, könyökölés kizárt.

– És gáncsot vetni?

– Olyan területeken, ahol puha a talaj, megengedett. Sziklás, köves földön ez is büntetendő.

– Szintén tritikálé kapálással?

– Igen.

– Akkor térjünk rá a lőfegyverek használatára: mi zöld színező patronokat lövünk, önök meg sárgákat. A színek természetesen fluoreszkálnak, és környezetbarát anyagból készülnek.

– Elfogadjuk. Akit találat ér, vagy ha a ruhája az ellenség színével megfestődik, leteszi a fegyverét a földre, majd szépen, rendezetten hátravonul a saját hadtápjára és hozzáíratja magát a veszteséglistához.

– Egyenruhacsere, lemosó festék használata háborús bűnnek minősül, és a nemzetközi egyezmények szerint szankciókat von maga után.

– Így van, aki a festékkel trükközik, nemcsak erre a csatára, de az egész háború idejére kivonja magát a szolgálat alól, és mehet tritikálét kapálni.

– Vitás esetekben a csatát megállítjuk, hogy a nemzetközi megfigyelőkkel a VAR-on visszanézhessék a szabálytalanságokat. Egyetértenek?

– Részünkről ez így rendben van. De mi a helyzet a szitkozódással?

– Anyázni korlátlanul szabad, de bokszosnak, buzinak titulálni az ellenséget szigorúan tilos. Javasoljuk, hogy a csata idején nemzetközi megfigyelők grasszáljanak a csapatok mellett és ha buzizást meg bokszosozást hallanak, azonnal lőjék le a vétkeseket. Természetesen színező patronokkal.

– Rendben van. Akkor holnap találkozunk a csatamezőn.

– Ott leszünk.

– Mi is.