A mesterséges ingerencia regényt ír

2018-10-29
783 olvasó

Óriási szenzáció, hogy egy mesterséges ingerencia(sic!) által festett képért – ami egyébként egy elmaszatolt portré – horribilis pénzt fizetett ki egy műgyűjtő. Nem vagyok benne túl mélyen ebben a témában, de a dolog úgy valahogy működött – mármint a festés –, hogy egy gépbe algoritmusok formájában betápláltak rengetegsok képet, aminek alapján a MI létrehozta a maga alkotását.

A szóban forgó műgyűjtő motivációját értem, csak éppen föl nem foghatom. Talán úgy okoskodott, hogy ez a paca az első a maga műfajában ezért azokban az időkben, amikor már minden képet, filmet és regényt a MI hoz létre, nagyon sokat fog majd érni. A befektetés tehát sokszorosan megtérül és ösztönzőleg is fog hatni másoknak a továbblépést illetően.

Ha belegondolunk, hogy művészet címén az üres vászontól a homogén fekete festményig bezárólag mi mindent adtak már el brutális összegekért, ezen a mostani próbálkozáson nem is érdemes csodálkozni. Teljesen mindegy az is, hogy egy pacniról van-e szó, vagy egy parányi fotókból képzett Mona Lisáról, mert ilyen program is létezik: az ember bead a gépnek egy raklapnyi fotót és az kirakja belőlük a Mona Lisát.

De nem akarom leszólni a mesterséges intelligenciát, mert abban komolyan hiszek. Úgy vélem, az evolúció értelme és célja is ez: a biológiai alapú értelemnek létre kell hoznia a tőle független és őt felváltó mechanikait, azaz szervetlent. Ez teszi majd lehetővé számunkra a Föld elhagyását és végső soron a világűr meghódítását.

Ám addig, amíg ez be nem következik, be kell érnünk ilyen felemás eredményekkel, mint ez a festmény. Egy szavam sem lenne, ha ez a hír egy gépi segédlettel írt regényre vonatkozott volna, mert ott nem lehet magyarázkodni, ahhoz valóban intelligencia kell, akár mesterségesről, akár természetesről beszélünk. A pacniszerű regény egyszerűen csak rossz, és nincs az a magyarázat, ami utólag megjavítaná. Pardon: ez mégsem így van, mert a pacniszerű regényeket utólag igenis jóvá lehet tenni, bár ehhez megfelelő érdek, szándék és hátsó gondolkodás is szükséges. Egyetlen szóval kifejezve: politika.

Az ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel növeli az ön esélyeit a Bányai Tamás-díj megnyerésére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett adományozás.

Kipcsák Jakab

(1976., Budapest) Színi kritikusként debütáló, de több műfajban is magabiztosan mozgolódó újságíró, aki az utóbbi időben novellákkal veteti észre magát. Írásai társhonlapunkon, az Irodalmi Élet virtuális hasábjain is fellelhetők. Pitu Guli ösztöndíjjal a Szkopljei Egyetem vendéghallgatójaként a perzsa-ószláv nyelvemlékek irodalmi vetületeit kutatja, és első novelláskötetének anyagán dolgozik, amelynek címe: Dojráni lakodalom.

Vélemény, hozzászólás?

FelFEL