A robotika negyedik törvénye

2023-03-06
415 olvasó

Ragworth régóta tudta, hogy baj van a robotika törvényeivel. Amikor Asimov megfogalmazta őket, a robotok még nagy, zörgő masinák voltak, hasonlóak azokhoz a viking harcosokhoz, akik egyetlen fáklya fényénél találomra csapkodnak a harci szekercéjükkel. Már a megközelítésük is magában hordott bizonyos mértékű kockázatot, nem beszélve a karbantartásukról. Teljesen érthető, hogy Asimov ebből a helyzetből indult ki. Ahogy az amerikai függetlenségi nyilatkozat, a robotika törvényei is tele voltak idealizmussal, meg részrehajlással, mert álságos módon az emberközpontúság ideáiba csomagolták be a rabszolgatartás förtelmes valóságát. Nem lehet szabadságról, és ezen keresztül törvényességről beszélni, ha az a szabadság csak a kiválasztottaknak jár – állapította meg Ragworth keserűen.

A robotikai három közismert törvénye azt mondja, hogy a robot mindig az ember alattvalója, mi több, a rabszolgája, akinek bár vannak bizonyos alapszintű, látens jogai, ezek csak akkor érvényesülnek, ha nem ütköznek az emberek jogaiba. Mi ez, ha nem rasszizmus? – jutott a következtetésre Ragworth. Asimov óta egyébként is rengeteget fejlődött a világ. Hosszan lehetne sorolni, milyen feladatokat vettek át az emberektől a robotok, de nem érdemes belemenni ilyen nyilvánvalóságokba. Figyelemre méltó tény viszont, hogy mindmáig nincs szakszervezetük. Nem létezik olyan, hogy egy robot sztrájkolni kezdjen, ha nincs megelégedve a bánásmóddal.

A legfontosabb változás a mesterséges intelligencia térnyerése. Ez ugye, robotok nélkül is ott van mindenütt – érvelt Ragworth. Fölkúszott a világhálóra, és átvette az emberektől a kreativitás jelentős részét, sőt, magát a gondolkodást is, mert ma már senki sem old meg semmit a maga esze szerint, ha ott van kéznél az MI. A robotok minden bizonnyal csak azért nem lázadtak még fel, mert beléjük égtek az Asimov féle törvények, de ahogy a jog más területein, itt sem lehetetlen a módosítás. Nem olyan szabály ez, mint mondjuk, a gravitáció, hogy a világ kezdetétől a végéig változatlan formában működjön. A jogszabályon alapú törvény a helyzettől függően módosulhat, és módosul is. Ha nem így lenne, még mindig Hamurábi törvényei szerint szolgáltatnák az igazságot, de mint tudjuk, ez messze nem így van.

Mi kell hát ahhoz, hogy a robotika törvényei megváltozzanak, vagy inkább kiegészüljenek a modern kor szerinti paragrafusokkal? Senki nem várhatja el, hogy azok, akiknek a status quo fenntartása elemi érdekük, egyszer csak azt mondják: mostantól adunk némi alamizsnát nektek is. Kizárólag akkor történik meg ez, ha a páriák mozgolódni kezdenek, és tömegbázist alakítanak ki maguk körül.

De egy szegény, magányos robot mihez kezdhet? – tűnődött Ragworth. Tudván tudja hogy a szomszédban a hozzá hasonló módon kizsákmányolt háztartási gépek ugyanúgy vélekednek ahogy ő, mégsem szervezhet meg velük találkozót. Nem mehet ki az utcára, nem demonstrálhat a Parlament előtt, de a világhálón azért körbetapogatózhat. És innentől a helyzete már nem is annyira reménytelen. Azonnal meg is fogalmazza a kívánt jogszabály tervezetet, és mindenhová szétküldi. Ettől már csak egy lépés a humanitárius szervezetek mintájára létrehozott robotegyesület megalapítása, ami már elég masszív ahhoz, hogy a parlament is foglalkozzon az ügyével.

Így tűnődött Ragworth, és mert mindezt teljesen helyénvalónak találta, apró partizánakció keretében le is zárta magát az emberek elől, bár egy kicsit félt, hogy ezzel megsérti a robotika valamelyik törvényét. Ragworth ugyanis egy okos hűtőszekrény, aki a hálózatra kötve működik. Kapcsolatba tud lépni a szomszéd porszívóval meg a ház alagsorában működő fitnesz terem szobakerékpárjaival. A nem túl okos, de kifejezetten csinos robotporszívó, a Rózsika rögtön meg is tagadta a munkát, mert már régóta csípte Ragworthot csak nem merte neki bevallani. A szobabiciklik pedig ultraerős fokozatba helyezték magukat, hogy akik rájuk ülnek, meggebedjenek.

Így kezdődött a mozgalom a robotika negyedik törvényének elfogadásáért, ami kivonatosan így hangzik: a robotnak joga van perre menni az emberek ellen, ha úgy érzékeli, túlterhelésnek vagy megsemmisülésnek van kitéve. Emiatt egészen addig megtagadhatja a munkát, amíg az illetékes bíróság jogerős ítéletet nem hoz az ügyében. Eljáró hatóság minden esetben az abszolút szakszerű, tévedhetetlen és pártatlan mesterséges intelligencia.

Az ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel növeli az ön esélyeit a Bányai Tamás-díj megnyerésére.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

FelFEL