Apollonia Vitelli

2021-11-04
696 olvasó

Tisztelt Szerkesztőség!

Csatoltan küldjük legújabb mini esszénk, elfogadva az Önök által szakmailag megalapozottan javasolt változtatásokat.

Tisztelettel:

Francoise F. C., Maria P.

 

Mítoszok emlőin – Apollonia Vitelli kultúrtörténeti hatásai a nyugati civilizációra

 

Prológus

 

Hogy azok micsoda emlők voltak! Mitikus! Az egész világnak meg kellene őket ismerni. A görögöknek sok istene volt, de csak azért, hogy egyiktől a másikhoz lehessen futni, ha nem úgy lett, ahogy az ember akarta. Apolloniának ugyan csupán két melle volt (nem ugrálunk össze-vissza más mitológia világába, de nem ám!), de azok mindketten isteniek voltak, nem véletlen, hogy akinek szeme volt akkoriban, bármit is mondott, a politeizmusban hitt, minimum dualista volt. A gnosztikusok és agnosztikusok jönnek-mennek, e két csoda marad. De az az igazság, hogy a melleit is felülmúlta alakja, az a test, amelyet látatlanban is minden férfi megformál. Amikor azt mondják, tárgyiasul a női test, épp az ellenkezőjét értik alatta: azt, hogy életre kel a férfi fantáziájában. De még ennél is több: életre kelti a férfit a fantáziája által. Éppúgy, ahogy az meg van írva. Hála Zeusznak!

 

Argumentáció

 

Azonban e szubjektív bevezető után vegyünk egy éles kanyart a tudományos megközelítés irányába, valahogy olyan váratlanul, ahogy Beatrice fordult be a sarkon, miközben Dante nem épp andante sietett éji ricsajozásából hazafelé. Nos, ahogy Beatrice hangját nem hallhatjuk, nem ismerhetjük egyetlen szavát sem, hát Apolloniával is így járunk. A vox humana mintha nem tartalmazná a női pricsípiumot, a vox feminae-t. Pedig, amikor halljuk, hát az megigéző. A decus muliebre, ahogy tán még Mikszáth Kálmán1 sem írta volna le soha, mintha nem is számítana. Pontosabban, mintha az a nők számára lenne fontos, minden kényszer nélkül. Egy generáció elméjébe ivódtak a képek, amelyben Apollónia hét, egyenruhába öltözött asszonyság kíséretében botladozik az igen férfias kérő mellett. A nő, aki úgy jelenik meg, mint nőtársai felügyeletére szoruló, félénk lény, aki védtelen, és ellenállni képtelen úgy saját vágyainak, mint a férfiak állatias igényeinek.

De ne legyünk igazságtalanok. Apollónia néha mégis megszólal, de csak a kellő és az illő pillanatokban. Ahogy az a társadalmi neméhez illik, s nem akkor, amikor egész egyszerűen úgy dönt, hogy van mondanivalója. Mindez nem csupán tudatlanságát, témátlanságát sugallja, de azt is, hogy a nő egyetlen mondanivalója a férfi. Még akkor is, ha régen sokat beszéltek a nők egymást közt a férfiakról. Épp ezért ne feledjük, valójában mindhárom megszólalása egyre közelebb sodorja őt a véghez. Megismerkedésük, amely egyébként szótlanul történik, valamiféle nyílt, ormótlan, hím kiválasztási rítus formájában, akkor válik lehetségessé, amikor az ifjú leányokat instruálja, miután végeztek a munkával a földeken. Apollónia egész egyszerűen nem kap szerepet, amelybe beleszólhat.

Második megszólalása a beletörődés, a kilátástalanság örök szava: köszönöm. A megalázottság, amely egy ajándék formájában szögezi a székhez, ismét nőtársai szoros gyűrűjében, mind vén banyák, akkor tetőzik, amikor rákényszerül, hogy a sértésként, egyfajta billogként funkcionáló nyakláncot felvegye, s hivalkodón jelezze azt a helyzetével visszaélő, ráadásul hencegő férfinek.

A jelenet, amelyben Apollónia egy levetkőztetett szobainasként állja a férje vadidegen férfi tekintetét, majd tapintását, mohó kényét, a huszadik századi patriarchális gondolkodás és társadalomszervezés egyik legizgatóbb leggusztustalanabb jelenete. Az alkotók mégis tudják fokozni. Hamarosan Apollónia válik az egyik legősibb férfi toposz, az első feleség (First Lady) mintaképévé. Mindezért megölik. Apollóniát így akadályozzák meg a modern, önálló, cselekvőképes nővé válásban. Megtanul autót vezetni, s vinné férjét a városba. Ám nem engedik meg számára ezt a lázadást. Épp utolsó mondatát kiáltja, azon a csodás hangján amikor az autó felrobban. Benne Apollóniával és gyönyörű melleivel.

 

Ajánlás

 

Kedves Herceg Hercegnő! Te, ki lehetnél akár Keresztanya!

Köszönjük a Coca Cola, a Nike, a Marvel-galaxis, és más intellektuális tudattal rendelkező intelligenciák megértő támogatását, amely feledteti a régi élet megszokott unalmasságát, a szellemi kosz után megadja a tisztánlátás valós csodáját, a hitet, hogy Hollywood után is van élet.

 

______________________

1 Kora 20. századi író, férfi, egyetlen pozitívuma, hogy a házasságot különösnek tartotta

Az ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel növeli az ön esélyeit a Bányai Tamás-díj megnyerésére.

Nemes Attila

(1972, Zalaegerszeg) A Magyar Napló Kiadó marketingvezetője, a Magyar Napló irodalmi folyóirat interjú rovatának vezetője. Eddig csak olvasott, most már ír is. Ha így megy tovább számolni is fog. Elfogult zalai lokálpatrióta, kérlelhetetlen irodalom fan.

2 Comments

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

FelFEL