Az öreg Gubinek mester békésen élt a nála negyven évvel fiatalabb feleségével, Margitkával, aki a vagyonáért ment hozzá. A mester jól tudta ezt, de úgy volt vele, még mindig jobb így, mintha egyedül lenne, ha kínozza a csúz. A vagyon, amiről beszélünk, valójában nem is létezett, de ezt Margitka nem tudta, vagy ha mégis, arra játszott, hogy az ura majd csak feldobja egyszer a bocskorát, és akkor az övé lesz a ház, ami mögött azonnal lebontja a kerítést, ami a szomszéd Ács Feritől elválasztja.
A szóban forgó Ács Feri fiatal volt, és jóképű. Munkája, ingatlana, jószága nem létezett, de váltig hangoztatta, hogy egy irodalmi hősről kapta a nevét (Pál utcai fiúk). Margitkának ez nagyon imponált, bár a könyveket nem kultiválta. Főleg sorozatokat nézett az Izaura tévén. De tudják, hogy van ez: aki egyszer elnyeri a tetszésünket, annak minden furcsaságát imádjuk. Ács Feri ennek volt a haszonélvezője.
Ám térjünk vissza Gubinek majszterhez! A szerencsétlen flótás egész nap a műhelyben csovernákolt az eszközeivel, amelyekről nem lehetett tudni, mire szolgálnak, de hogy rejtélyesek voltak, az hétszentség. Naponta kétszer kipillantott az ablakon, és mindig azt látta, hogy Margitka Ács Ferivel huncutkodik a kerítés mellett. A mester ilyenkor nagyot sóhajtott, megcsóválta a fejét, aztán visszahajolt a satupadra, és folytatta a megkezdett tevékenységét.
Kopácsolt, fúrt, faragott és reszelt, közben meg hallgatta a rádiót. Válogatás nélkül jött onnan minden, de a mester egyszer hallott valami érdekeset is. Arról a legendáról volt szó, hogy ha valaki letöri az ördög szarvát és kürtöt készít belőle, majd azt egymás után háromszor megfújja, a szerencse lovagja válik belőle.
Gubinek mester nem tudta, mit jelent ez a cím, és hogy mit hozhat a konyhára, de a lehetőség tetszett neki. El is határozta, hogy letöri az ördög szarvát, és kifaragja belőle a kürtöt. A szerszámai megvoltak hozzá, és bár nem sok bűne akadt, azoknál sokkal kevesebbért is átkoztak már ki híveket az anyagszentegyházból. A büdös seggű vendég érkezésében így joggal reménykedhetett. Abban is biztos volt, hogy nincs már hátra sok kenyere, mert a méreg, hogy Margitka a szomszéd előtt folyamatosan mórikáltatja magát, folyamatosan rágta belülről. És mint tudjuk, a méreg sürgősséggel feladott meghívó az ördögnek.
Egy szép napon aztán kopogtak is a műhelye ajtaján. Gubinek enyhe kénkőbűzt érzett, amiből tudta, hogy csak az ördög állhat odakint. Kiszólt, hogy nyitva van, tessék bejönni, mire a hívatlan vendég rögtön le is nyomta a kilincset. Igen ám, de a mester úgy alakította át a bejáratot, hogy a patás csak lehajtott fejjel, előre dőlve tudott belépni a műhelyébe, ahol Gubinek mester egy kalapáccsal akkorát csapott a hegyesebbik szarvára, hogy a tőből letörött.
Az ördög jajgatva, visítozva elfutott, az öreg Gubinek pedig – mivel az interneten előzőleg már megnézte az erről szóló oktatófilmet – gyorsan kifaragta a szarvból a kürtöt, és miután megsmirglizte, kipolírozta, háromszor egymás után jó erősen megfútta.
Hogy mi történt ezután, nem tudhatjuk, de vannak bizonyos adatok arról, hogy Margitka másnap megnyerte az ötöslottót, majd pedig megszökött Ács Ferivel, hogy a világ másik felén modellügynökséget alapítson, de hogy ebből mi valósult meg, azt csak a maffia lenne képes megmondani.
Gubinek mester ezután édeni magányban, mondhatni, a szerencse lovagjaként élte le hátralévő napjait. Mind a tizenkettőt, ami az ördög következő, immár bukósisakban tett látogatásáig számára megmaradt.
Az ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel növeli az ön esélyeit a Bányai Tamás-díj megnyerésére.
Ehhez az íráshoz még nem érkezett adományozás.
Miket nem tanulhat az ember internetes oktatófilmekből.