Aktuálisak még a kommunizmus bűnei?

2023-10-23
177 olvasó

Amikor az 1956-os forradalom utáni megtorlásokról és a kommunizmus bűneiről beszélünk, néhányan felteszik a kérdést: meddig emlékezzünk még ezekre a sötét fejezetekre? Egyesek azt állítják, jobb lenne, ha túllépnénk a múlt traumáin, és a jövőre fókuszálnánk. Számukra a jelen sokkal fontosabb, és a gondolkodásuk nem terjed ki addig a felismerésig, hogy a történelmi emlékezet nemcsak azért fontos, mert azok meghatározók voltak az adott időszakban, hanem mert azokból tanulva alakíthatjuk a jövőt.

Kétségbevonhatatlan tény, hogy az 1956-os forradalom utáni megtorlás az emberiség elleni bűntett volt. Több száz ártatlan ember végeztek ki, és sok ezren szenvedtek a fizikai és a szellemi terror következményeitől. Az ilyen bűnök elkövetői felelősségre vonás nélkül nem hagyhatók, és azok, akiket meghurcoltak, vagy elvették az életüket, méltatásra szorulnak. Ha nem emlékezünk meg ezekről az eseményekről, azt kockáztatjuk, hogy az elkövetkező nemzedékek nem tanulnak belőlük, és az emberi jogok sérülései és az elnyomás megismétlődhet.

Másodsorban, az emlékezet fontos a nemzeti azonosság szempontjából. A történelem formálja az adott nemzet karakterét, és az 1956-os forradalom a magyar történelem egyik legfontosabb eseménye. Azok az emberek, akik 1956-ban az utcákra vonultak, hogy harcoljanak a szabadságunkért, hősök voltak, így a tetteik inspirálják az elkövetkező nemzedékeket. Az önfeláldozásuk emlékeztet minket arra, milyen árat kell fizetni a szabadságért, és milyen fontos az, hogy soha ne vegyük ezt magától értetődőnek.

Harmadsorban, a történelem elhanyagolása vagy figyelmen kívül hagyása az erkölcsi relativizmus veszélyével fenyeget. Ha azt mondjuk, nem kell már emlegetni a kommunizmus bűneit, elfogadjuk, hogy bizonyos cselekedetek – bármilyen súlyosak is – nem érdemelnek bírálatot vagy ítéletet. Ezzel összefüggésben érdemes megemlíteni a természet törvényeinek egyetemességét. Nem lehetséges az, hogy a gravitációt bizonyos helyeken kikapcsoljuk, mert úgy véljük, ezzel kényelmesebb lehet az életünk. A gravitáció egyetemes és megkerülhetetlen, és ez az elv az erkölcsre is érvényes: ahogyan a fizikai törvények az univerzum alapjai, úgy az emberi jogok és az erkölcs is az emberi társadalom alapjai.

Végül, az emlékezetnek társadalmi és pszichológiai jelentősége is van. A közösségek a közös emlékek és tapasztalatok körül alakulnak ki. Az ilyen súlyos traumák, mint az 1956-os forradalom leverése vagy a kommunizmus bűnei, mélyen beépülnek a nemzet kollektív tudatába. Ezen emlékek elhagyása vagy elfelejtése azt jelentheti, hogy a társadalom megfosztja magát egy fontos összetartó erőtől és egy értékes tanítási lehetőségtől.

Az 1956-os magyar forradalom utáni megtorlás és a kommunizmus bűneinek emlékezete tehát nemcsak a múlt tiszteletben tartása miatt fontos, hanem azért is, mert azok az események formálták a nemzet karakterét és az elkövetkező nemzedékek identitását. Ahelyett, hogy elfelejtenénk ezeket a sötét időket, emlékezzünk rájuk, tanuljunk belőlük és használjuk őket útmutatóként a jövő felé.

 

 

 

 

Majoros Sándor

A Regénytár alapító- főszerkesztője, aki célul tűzte ki maga elé az igényes (nívós) szórakoztató és a komoly, elhivatott irodalom közötti „északnyugati átjáró” megtalálását. Ez a honlap ennek az útkeresésnek a gyakorlatozó terepe, néha komoly, máskor komolytalan, de mindig egyedien különleges és szórakoztató. Majoros jelenleg Budapesten él, néha dolgozik, máskor csak lóbálja a lábát. Mentségére legyen mondva a régi igazság, amely szerint az író akkor is ír, ha ez olyan nagyon nem is látszik: belsőleg alkot.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

FelFEL