Lebecsültük a litvánokat?

2023-10-18
162 olvasó

A sporttörténelem során számtalanszor tanúi lehettünk annak, amikor egy papíron erősebb, esélyesebb csapat alábecsülte az ellenfelét és emiatt nem sikerült kívánt eredményt elérnie. A magyar válogatott döntetlenje Litvániában is pont ilyen esettel szemlélteti, hogy a labdarúgás – mint minden más sportág – soha nem a statisztikákról vagy előzetes várakozásokról szól.

A futball is olyan sportág, ahol a meccs során történő események gyakran kiszámíthatatlanok. Egy-egy rossz döntés, sérülés, vagy akár a játékvezetői ítéletek mind-mind befolyásolhatják a meccs kimenetelét. Ezen felül az ellenfél motivációja, az adott napon nyújtott formája, és számos egyéb tényező is közrejátszhat abban, hogy egy alacsonyabban rangsorolt csapat képes legyen meglepetést okozni.

A sporttörténelem tele van példákkal az alulértékelt csapatok bravúrjaiból. Emlékezzünk csak az 1950-es labdarúgó világbajnokságra, amikor az Egyesült Államok válogatottja 1-0-ra legyőzte az akkor hatalmas favoritnak számító angol válogatottat. Vagy vegyük az 1980-as téli olimpiai jégkorong döntőjét, amikor az amerikai csapat – melynek tagjai között számos egyetemi játékos volt – legyőzte az akkor szinte verhetetlennek tartott szovjet válogatottat, ezt az eseményt Miracle on Ice-nak nevezik. És hát a nekünk, magyaroknak legfájóbb „csoda” a 3-2-es vereségünk a néhány nappal korábban tönkrevert NSZK-tól az 1954-es berni világbajnokságon.

Ezen példák is azt mutatják, hogy bármilyen sportágban, bármilyen csapattal szemben, soha nem szabad alulértékelni az ellenfelet. Az önbizalom és a saját képességeinkbe vetett hit nagyon fontos, de ezek sosem helyettesíthetik a kellő tiszteletet és a felkészülést. A túlzott elbizakodottság gyakran vezet figyelmetlenséghez és a koncentráció hiányához, ami vaskos meglepetéseket okozhat.

Az ellenfél lebecsülése nemcsak a játékosokra, hanem az edzőkre és a szurkolókra is hatással lehet. Az előzetes elvárások és a média nyomása miatt egy csapat könnyen beleeshet abba a csapdába, hogy már a következő meccsre, vagy akár a torna döntőjére fókuszál, miközben még az aktuális ellenfelét sem győzte le.

A magyar válogatott döntetlenje Litvániában egy újabb emlékeztető arra, hogy a futballban – és a sportban általában – minden lehetséges. Mindig a legjobb teljesítményt kell nyújtani, és soha nem szabad félvállról venni az ellenfelet, mert a könnyelműség általában megbosszulja magát. A legnagyobb eredmények és a legemlékezetesebb pillanatok gyakran a legkevésbé várt helyzetekben születnek. A sportszellem lényege éppen ez: soha nem adni fel, és mindig a legjobbat nyújtani.

Fém Jenő

Kovácsüllőn, samukalapáccsal fémjelzett magyar prózaíró, akinek esszészerű írásai a jegyzet, a tárca és a szépirodalom határán egyensúlyoznak.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

FelFEL