Leráz bennünket a Föld?

2021-01-15
908 olvasó

Szegény emberiséget még az ág is húzza: nem elég, hogy a koronavírus gyakorlatilag padlóra küldött bennünket, most kiderült, hogy tavaly váratlanul fölgyorsult a Föld forgása. Ebből minden józan belátású, optimista gondolkodású humanoid lény újabb katasztrófát prognosztizál, főként a hollywoodi filmek tükrében, mert azok mostanában nem is létezhetnek világvége nélkül.

A tudomány mindenesetre értetlenkedve áll a furcsa jelenség előtt. Tétova hipotézisek igaz, már alakulgatnak, de ezek semmivel sem megalapozottabbak, mintha önök közül bárki előrukkolna a közösségi médiában egy közepesen vacak összeesküvés-elmélettel. Megfelelő fantáziával például az is elképzelhető, hogy a jó öreg Anyaföld egyszerűen csak bepörgött attól a stressztől, amit mi, emberek a tevékenységünkkel okozunk neki, bár ez a magyarázat inkább csak metaforikus. A tudományos megközelítés az is lehet, hogy van ugye, a sötét anyag, amiről nem tudunk semmit, csupán a gravitációs hullámait érzékeljük. Miért ne volna lehetséges az, hogy a bolygónk kozmikus vándorútja során olyan sötét tömeg közelébe érkezett, ami a gravitációs hatás következtében egy kicsit megsuhintotta? Persze ezt csak laikusként mondom, mert a fizikához legfeljebb annyit értek, mint Schrödinger macskája az egerészéshez.

A végkifejlet tekintetében viszont édes mindegy, mi okozza ezt a rendellenességet. Ha nem tudnánk róla, nem is létezne, és egy csipetnyivel boldogabbak lennénk, mert mi tagadás, a bajaink akkor kezdődtek, amikor Éva anyánk megkínálta Ádám apánkat azzal a bizonyos almával. Mi bajunk lenne, ha most is az Édenkertben tespednénk, és tele pofával tömnénk magunkba a mannát? Az égvilágon semmi. Kellett a fenének ez a rengeteg tudás, ami végső soron nem vezetett semmi jóhoz! Ilyenformán az Inkvizíciós Bizottságnak hót igaza volt, amikor pellengérre állította Galileit. A derék testület csupán meg akarta volt óvni az emberiséget az újabb feszültségforrástól, mert hát mi hasznunk származott abból, hogy kiderítettük: a Föld forog? E nélkül is vígan váltogatták egymást a napszakok, de hogy miért, az olyan nagyon nem érdekelt senkit. Az értelmesebb emberek inkább a kaja előteremtésével voltak elfoglalva, néha meg pajzánkodtak egy kicsit. Utóbbi, igaz nem a Föld forgása miatt, de szinte már ki is vonult a divatból. Itt kering körülöttünk egy a kegyetlen vírus, szítja bennünk a feszültséget, és ez mint valami alap, remekül megágyaz minden olyan lidércnyomásnak, ami csak úgy fölbukkan a tudomány berkeiből. Most éppen az nyomaszt bennünket, hogy a Föld gyorsabban kezdett forogni. Galilei nélkül ezt simán megúsztuk volna, bár az is lehet, hogy ő is csak utánozott valakit, számoszi Arisztarkhoszt például, aki a Föld gömbszerűségét már az ókorban is határozottan állította.

Egyébként, ha már Schrödinger macskája szóba került, ő ugyebár a kvantumfizikában azt a lehetőséget hordozza, hogy amit nem vizsgálunk, az nem is létezik, és ez bizonyára a magasabb szintű tudásra, így a Föld forgására is érvényes: ha nem foglalkozunk vele, észre sem vesszük. Az a lusta macska meg csak ücsörögjön abban a dobozban.

Az ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel növeli az ön esélyeit a Bányai Tamás-díj megnyerésére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett adományozás.

Tóth Cakan

(1991., Budapest) Többféle prózai műfajban, de kizárólag internetes portálokon publikál, különféle álneveken. Anyakönyvezett nevét először honlapunkon használta, elsősorban az Irodalmi Élet főszerkesztője, Benői Sztipán biztatására. Meggyőződéssel vallja, hogy a nyomtatott irodalom ideje leáldozóban van, mert könyvet már alig olvas valaki. Ezért a netes irodalomnak rövidnek, humorosnak és lényegretörőnek kell lennie.

2 Comments

Vélemény, hozzászólás?

FelFEL