Leráz bennünket a Föld?

Szegény emberiséget még az ág is húzza: nem elég, hogy a koronavírus gyakorlatilag padlóra küldött bennünket, most kiderült, hogy tavaly váratlanul fölgyorsult a Föld forgása. Ebből minden józan belátású, optimista gondolkodású humanoid lény újabb katasztrófát prognosztizál, főként a hollywoodi filmek tükrében, mert azok mostanában nem is létezhetnek világvége nélkül.

A tudomány mindenesetre értetlenkedve áll a furcsa jelenség előtt. Tétova hipotézisek igaz, már alakulgatnak, de ezek semmivel sem megalapozottabbak, mintha önök közül bárki előrukkolna a közösségi médiában egy közepesen vacak összeesküvés-elmélettel. Megfelelő fantáziával például az is elképzelhető, hogy a jó öreg Anyaföld egyszerűen csak bepörgött attól a stressztől, amit mi, emberek a tevékenységünkkel okozunk neki, bár ez a magyarázat inkább csak metaforikus. A tudományos megközelítés az is lehet, hogy van ugye, a sötét anyag, amiről nem tudunk semmit, csupán a gravitációs hullámait érzékeljük. Miért ne volna lehetséges az, hogy a bolygónk kozmikus vándorútja során olyan sötét tömeg közelébe érkezett, ami a gravitációs hatás következtében egy kicsit megsuhintotta? Persze ezt csak laikusként mondom, mert a fizikához legfeljebb annyit értek, mint Schrödinger macskája az egerészéshez.

A végkifejlet tekintetében viszont édes mindegy, mi okozza ezt a rendellenességet. Ha nem tudnánk róla, nem is létezne, és egy csipetnyivel boldogabbak lennénk, mert mi tagadás, a bajaink akkor kezdődtek, amikor Éva anyánk megkínálta Ádám apánkat azzal a bizonyos almával. Mi bajunk lenne, ha most is az Édenkertben tespednénk, és tele pofával tömnénk magunkba a mannát? Az égvilágon semmi. Kellett a fenének ez a rengeteg tudás, ami végső soron nem vezetett semmi jóhoz! Ilyenformán az Inkvizíciós Bizottságnak hót igaza volt, amikor pellengérre állította Galileit. A derék testület csupán meg akarta volt óvni az emberiséget az újabb feszültségforrástól, mert hát mi hasznunk származott abból, hogy kiderítettük: a Föld forog? E nélkül is vígan váltogatták egymást a napszakok, de hogy miért, az olyan nagyon nem érdekelt senkit. Az értelmesebb emberek inkább a kaja előteremtésével voltak elfoglalva, néha meg pajzánkodtak egy kicsit. Utóbbi, igaz nem a Föld forgása miatt, de szinte már ki is vonult a divatból. Itt kering körülöttünk egy a kegyetlen vírus, szítja bennünk a feszültséget, és ez mint valami alap, remekül megágyaz minden olyan lidércnyomásnak, ami csak úgy fölbukkan a tudomány berkeiből. Most éppen az nyomaszt bennünket, hogy a Föld gyorsabban kezdett forogni. Galilei nélkül ezt simán megúsztuk volna, bár az is lehet, hogy ő is csak utánozott valakit, számoszi Arisztarkhoszt például, aki a Föld gömbszerűségét már az ókorban is határozottan állította.

Egyébként, ha már Schrödinger macskája szóba került, ő ugyebár a kvantumfizikában azt a lehetőséget hordozza, hogy amit nem vizsgálunk, az nem is létezik, és ez bizonyára a magasabb szintű tudásra, így a Föld forgására is érvényes: ha nem foglalkozunk vele, észre sem vesszük. Az a lusta macska meg csak ücsörögjön abban a dobozban.

Az ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel növeli az ön esélyeit a Bányai Tamás-díj megnyerésére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett adományozás.