P. Nagy IstvánTöbben is írtak már az aktív sportolás és az újabban elég sokat emlegetett időszakos böjt (angolul intermittent fasting, röviden IF) összefüggéseiről, én ezúttal egy egészen friss és jelentős sportesemény kapcsán hozakodnék vele elő.
Mint valószínűleg sokán tudják, nemrég került sor a párizsi Roland Garros (Grand Slam) salakpályás teniszverseny elődöntőjére a „salakkirályként” emlegetett Rafael Nadal (13 alkalommal nyerte meg ezt a jelentős versenyt) és a világelső Novak Djokovic (eddig egy alkalommal sikerült nyernie) között. A meccs abszolút esélyese természetesen Nadal volt, ő ezen a pályán szinte verhetetlen.
A majd négyórás, éjszakába nyúló elődöntő kiegyensúlyozott küzdelmet hozott, elképesztő labdamenetek, bravúros megoldások jellemezték, a szakértők szerint minden idők egyik legszínvonalasabb meccse volt. Kezdetben úgy tűnt, Nadal leüti a pályáról Novakot, azonban a játék előrehaladtával mindinkább kiütközött a szerb ász erőfölénye, a végére pedig a spanyol teljesen „elfogyott”, dekoncentrált lett, egyre többet hibázott; Djokovic ezzel szemben mind összeszedettebben teniszezett, a negyedik játszmában hat játékot nyert zsinórban, eldöntve ezzel a meccset is.
Hogy miért fontos és tanulságos ez a találkozó?… Többek között azért, mert meggyőződésem, hogy Djokovic fizikai és mentális erőfölényét, szívósságát jórészt az évek óta gyakorolt ún. időszakos böjtölésnek köszönheti (emellett vegán az étrendje), nem csupán a szintén sokat emlegetett (és ellendrukkerei szemében vörös posztót jelentő) „szerb mentalitásának”. (Az az időszakos böjt egy egyre népszerűbb életmódprogram. Lényege, hogy az evési és a koplalási periódusok váltják egymást.) Erről egyébként jómaga is többször nyilatkozott, az étrendjére nagyon is odafigyel (reggel 8 és délután 16 között van az ún „evési ablaka”). Igaz az, hogy az időszakos böjtölésel gyorsan lehet fogyni, de mint ahogy Novak Djokovic példája is bizonyítja, jóval több az egyszerű és egyszeri fogyókúránál, nemcsak fogyni lehet vele, de regenerálhat, energiával is feltölthet bennünket, javíthatja kognitív képességeinket, sőt még idősebb korban is nagyon hasznos lehet, hisz elkerülhetjük vagy mérsékelhetjük vele és általa az erre az életkorra jellemző betegségeket. Arról nem is beszélve, hogy jóformán semmibe sem kerül, hisz az étkezés időleges megvonásával még (időt és pénzt) is spórolni lehet. A vezérelve ennek az étrendnek: ne táplálkozz folyamatosan, a nap nagyobb részében pihentesd az emésztőrendszered, és ne aggódj, tested meg fogja hálálni a kíméletes bánásmódod!… (Hogy mennyivel hosszabbítja meg az élettartamot, nem tudjuk, de állatkísérletek szerint az autofágia néven ismert öngyógyító folyamat révén akár 20-30 %-kal is. E jelenség kutatásáért Oszumi Josinori japán tudós 2016-ban orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.)
Röviden: az időszakos böjt a test áldása. Aki kitartóan és huzamosabb ideje gyakorolja, igazolhatja ezt az állítást, ehhez nem kell Novak Djokovicnak lennie. Novak egy másik dimenzióban él: amolyan égi tüneményként még életében halhatatlanná vált.