Olimpia

Sokkal tisztességesebb egy Nobel díjat kártyán nyerni – ahogy tette azt Gorcsev Iván –, mint hatlövetű pisztollyal kikényszeríteni valakiből az olimpiai érmet. Ha legalább a céllövőknél szerezte volna az illető! Csakhogy ott sokkal több a vetélytárs, nincs garancia a dobogóra. Egyszerűbb fegyvert szegezni egy olimpikon fejéhez, ahogy tették Lochte esetében. Igaz, nem tudom, hogy érmét vagy érmeit is elvették-e tőle, ám ha nem, valamivel akkor is gazdagabbak lettek. Ahogy Lochte is gazdagabb lett egy tapasztalattal. Rióból elég, gondolhatta nyilván.

Világszerte tiltakoznak az Amazonas menti őserdők irtása miatt, hiszen jelentősen csökken földünk zöldfelülete, ami káros hatással van az emberiség életére. Nem állítom határozottan, mégis biztosra veszem, hogy Brazíliában is van Zöld Párt. (Miért pont ott ne lenne?) Ők a maguk módján tiltakoznak az őserdők, a zöldfelület pusztítása ellen. Zöldre festik a műúgrók medencéjének vizét. Miért ne? Erre aztán mindenki odafigyel. És zöld löttybe ugyanúgy lehet ugrálni, mint kék vízbe. Egy érem megszerzése nem a víz színén múlik.

S ha már víz. A nyílt vizű úszók az elértnél sokkal jobb eredményeket produkáltak volna, ha úszás közben nem kell vizihullát kerülgetniük. Egy ilyen hulla akadály, márpedig akadályfutás van, de akadályúszás még nem szerepel az olimipai sportágak listáján. Talán majd négy vagy nyolc év múlva. Addigra kitalálnak valami más akadályt, mert egy vizihulla gusztustalan, akárhogy is nézzük.

A kajakosok, kenusok is panaszkodnak a víz minőségére. Koszos, olajos, nehezíti a lapátolást. Nem értem ezeket a sportolókat, mert úgy tűnik hiányzik belőlük a versenyszellem. Mindig a dolgok könnyebbik részét akarják megragadni. A magyarok ugyan szerették volna színtiszta Szentkirályi ásványvizzel feltölteni az evezősök tavát, de Brazília sajnos nagysága ellenére is szegény ország, ilyen hatalmas áldozatra képtelenek voltak. Pedig ez Magyarország gazdasági helyzetén is sokat segített volna. Keseregni mégsem kell, ha 2024-ben mi rendezzük az olimpiát, jöhet a Szentkirályi ásványvíz.

A fentiekből kitűnik, hogy Rióban kevés dolog tökéletes. Mégis akad olyan sportoló, aki feledhetetlen emlékkel tér vissza hazájába. Számára az elnyert aranyéremnek csak azért van jelentősége, mert azzal valami határtalaln boldogságot szerzett hazája szeretett vezérének, Kim Dzsong Unnak. Ugyanakkor az sem lehetetlen, hogy győzelmével ártott a többi, kevésbé szerencsés, észak-koreai sportolónak, akiket nem fog üdvrivalgás várni Phenjanban. Hiszen ők elszomorították a nagy vezért, aki nem sohasem adja alább az aranyéremnél.

Mindettől függetlenül a riói olimpia sokáig emlékezetes marad. Lesz aki kellemes, és lesz aki kellemetlen emlékekkel tér majd haza. A fontos az, hogy ezt épségben tegye.

Az ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel növeli az ön esélyeit a Bányai Tamás-díj megnyerésére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett adományozás.