Majoros Sándor

A Regénytár alapító- főszerkesztője, aki célul tűzte ki maga elé az igényes (nívós) szórakoztató és a komoly, elhivatott irodalom közötti „északnyugati átjáró” megtalálását. Ez a honlap ennek az útkeresésnek a gyakorlatozó terepe, néha komoly, máskor komolytalan, de mindig egyedien különleges és szórakoztató. Majoros jelenleg Budapesten él, néha dolgozik, máskor csak lóbálja a lábát. Mentségére legyen mondva a régi igazság, amely szerint az író akkor is ír, ha ez olyan nagyon nem is látszik: belsőleg alkot.

Umberto Tortellieni

1956, Róma – Apja templomi kántor volt, anyja szabadfoglalkozású apáca, így az ifjú Tortellieni hamar megismerkedett az élet abszurditásaival. Már egészen fiatalon megpróbálkozott a detektívregény műfajával, amiben bámulatos sikereket ért el. Írásait több napilap is folytatássokban, álnéven közölte, elsősorban angolszász nevek alatt. A Pietro Perrini ministránsképző elvégzése után jogot tanult, majd könyvelőként helyezkedett el a szicíliai Cosa Nostra egyik helyi leányvállalatában. A detektívregények írásait ekkor szüneteltette, mert a rajongóitól több halálos fenyegetést is kapott. 1985-től egy apácaképzéssel foglalkozó szaklapnál dolgozik, mint főállású kertész. Az ellopott vaporetto a legújabb munkája, magyarul és svédül nálunk jelenik meg először feltéve, hogy az utóbbi nyelvre lesz, aki lefordítja.

Tóth Cakan

(1991., Budapest) Többféle prózai műfajban, de kizárólag internetes portálokon publikál, különféle álneveken. Anyakönyvezett nevét először honlapunkon használta, elsősorban az Irodalmi Élet főszerkesztője, Benői Sztipán biztatására. Meggyőződéssel vallja, hogy a nyomtatott irodalom ideje leáldozóban van, mert könyvet már alig olvas valaki. Ezért a netes irodalomnak rövidnek, humorosnak és lényegretörőnek kell lennie.

Salánki Anikó

A Regénytár jubileumi novellapályázatának és honlapunk 2015-ös nívódíjának nyertese.

Kipcsák Jakab

(1976., Budapest) Színi kritikusként debütáló, de több műfajban is magabiztosan mozgolódó újságíró, aki az utóbbi időben novellákkal veteti észre magát. Írásai társhonlapunkon, az Irodalmi Élet virtuális hasábjain is fellelhetők. Pitu Guli ösztöndíjjal a Szkopljei Egyetem vendéghallgatójaként a perzsa-ószláv nyelvemlékek irodalmi vetületeit kutatja, és első novelláskötetének anyagán dolgozik, amelynek címe: Dojráni lakodalom.

Eblegor von Trottle

A Nagy Hadron Ütköztető Irodalmi Részlegének vendégprofeszora, az irodalomfizika avatott szakértője, több neves irodalomkinetikai szaklap állandó szerzője. Honlapunkon jobbára miniesszékkel és szakmai jegyzetekkel jelentkezik, több kevesebb rendszerességgel. A Bűvös Boltunkban található, és némi talentum ellenében bárki számára szabadon letölthető eMagazinok stabil szerzője, egyebek mellett a Hogyan írjunk című vicces oktatósorozat létrehozója.

Benkő Attila

1972., Budapest. A közösségi médiában kezdte publikálni a 80-as évek világát bemutató különleges hangulatú visszaemlékezéseit, amelyek a személyes élmény varázsán túl ma már kortörténeti emlékek.

Kerékgyártó György

Mivel semmi hasznosat nem tanult, elhatározta, hogy prózaíró lesz. Idővel rájött, hogy ehhez is érteni kell, de már későn. 1995 óta publikál, eddig négy kötete jelent meg, dolgozott televíziós produkciónak és kétszer nyert el NKA drámaíró ösztöndíjat is. Vasas szurkoló. A Regénytáron szívesebben közöl, mint folyóiratokban, mert itt mód van kísérletezésre, stílusjátékokra is, ráadásul közvetlen kapcsolat jöhet lére a szerző és az olvasó között. Gyakran mondja, hogy ha a Regénytár nem lenne, igazából nem is volna kedve írni.

Bányai Tamás

Budapesten született 1946-ban. Eredeti szakmája betűöntő. Negyven évig élt Amerikában, ahol több mindent kipróbált több-kevesebb sikerrel. Három novelláskötete, két regénye jelent meg. Az ezredforduló után visszaköltözött Budapestre, ahol 2017. április 3-án tragikus hirtelenséggel elhunyt.

John Tupholme

Az ír szülőktől származó John E. Tupholme Nigériában látta meg a napvilágot. Jelenleg Dublinban él és kocsmai zenészeknek gyárt rövid, humoros töltelékszövegeket. Több tanulmányt írt a zulu és a kelta nyelv kapcsolatáról, de irodalmi körökben főleg novellistaként ismert. Munkáit gael nyelven írja.

Fém Jenő

Jobb sorsra hivatott magyar prózaíró, akinek esszészerű írásai a jegyzet, a tárca és a szépirodalom határán egyensúlyoznak.

Paládi Zsolt

1968-ban született, Budapesten. Az ELTE magyar-történelem szakán végzett, majd 1994-től 1998-ig a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnáziumban dolgozott. 1998-tól 2012-ig tevékenykedett a Magyar Nemzeti Levéltárban. Irodalmi publikációi mellett számos társadalomtörténeti munkát is jegyez. 2012 augusztusától 2012 karácsonyáig Dániában tartózkodott, európai ösztöndíjjal. 2014-ben a Napsziget a Művészetekért Alapítvány Bólya Péter-díjában részesült. Jelenleg kollégiumi nevelőként dolgozik.

Erdős Sándor

1972-ben Mosonmagyaróváron születtem. Jelenleg, készlet ellenőrként dolgozom. Gyermekkorom óta szeretek írni, de nagyobb közönség felé csak egy éve publikálok. Az írói repertoárom elég széles. A versektől, az egészen mély gondolatokat megjelenítő szépprózáig, valamint a gyerekeknek szánt írásokig terjed.

Kurblisch Ágost

(1983, Budapest) Fiatal, ambiciózus prózaíró és kengyelmester, több internetes portál és blog vendégszerzője, kispéldányszámú, ISBN szám nélküli antológiák tucatjának szereplője. Bevett szokása, hogy mindenütt más és más néven ír, ez, amit a honlapunkon használ, kizárólag a Regénytár részére tartja fent.

Furján Rita

Szakmaszerető pedagógusból 40 év tanítás után boldog nyugger lettem. Immár nem csak kötelesség van: jut idő festésre, tűzzománcozásra, olvasásra, írásra, semmittevésre. A Regénytáron a kezdetek óta – kisebb-nagyobb szünetekkel – jelen vagyok. A Föld egyik legjobb helye! Az érzések teljes repertoárját megélheti ott az olvasó (és író) ember. Aktív pedagógusként írtam egy rajz tankönyvet alsósoknak. Ezzel együtt is több kézműves munkát tudok felmutatni, mint írásos produktumot. Dolgozom az arány javításán.

Tarhási Edomér

(1955., Budapest) A Bank of Regénytár elnök vezérigazgatója, nemzetközi tekintéllyel bíró virtuális pénzügyi szakember, specialitása a virtuális befektetés és a látens pénzügyi haszon kulturális lecsapódása. Honlapunk saját fizetőeszközének, a talentumnak egyik megálmodója, létrehozója.

Mányoki Endre

2022. szeptember 19-én bekövetkezett haláláig közismert szerkesztő, író és esztéta, az egyik legnagyobb 20. századi gondolkodó, afféle atomredaktor volt, ahogy a közbeszédben emlegették. Munkásságával nagy hatást gyakorolt több nemzedékre is, majd nyugdíjasként organikus anyagokból éterikusakat gyártva, folyamatosan alkotott.

Regényi Huba

1973-ban született Budapesten. Magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett, majd '98-ban újságírónak állt. Tizenhárom évig dolgozott az írott sajtóban (a lapok egy része, melyeknél alkalmazásban állt, ma már nem létezik). 2012-ben pályamódosításra szánta el magát. Az államigazgatásban töltött évek után 2020-ban visszatért az újságíráshoz, búcsút mondva a protokoll- és rendezvényszervezői, oktatási szakreferensi, projektértékelői adminisztrációs ügyintézői, fogyasztóvédelmi szakügyintézői munkaköröknek.

Samuel Óharalson

1980, Helsingőr – a jelenkori dán abszurd próza egyik üdvöskéje. Írásait többnyire álnéven publikálja, mert azok provokatív jellege nem fér össze a hivatalos irodalom kívánalmaival. Rövid, szürreális írásaiban mindent és mindenkit kifiguráz, de legfőképpen az olvasót, aki – mint vallja – tehetetlen az irodalom packázásaival szemben.

Lovas Lajos

Háromszoros Zsoldos Péter díjas író. Első regénye, az Agydobás 2005-ben jelent meg és 2006-ban Zsoldos Péter-díjat nyert. 2007-ben készült el a folytatás Jó reggelt délben címmel. 2010-ben jelent meg N című sci-fi regénye a Metropolis Media gondozásában a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban. 2011-ben Minek nevezzelek? című művével – amely a Galaktika 241. számában (2010. április) jelent meg – novella kategóriában Zsoldos Péter-díjat nyert. Törzsszövetség (Metropolis Media, Galaktika Fantasztikus Könyvek 2016) – regény kategóriában 2017-ben Zsoldos Péter-díjjal jutalmazták. A Galaktika magazinban számos novellát publikált. 2021-ben folytatásokban jelent meg Visszavágó című regénye, amely jövő év elején kötet formájában is napvilágot lát. Legújabb novellája: Az ugye nekem akarjátok adni a Nobel-díjat, 2021. decemberében a GFK 400. című kötetben látott napvilágot.

Britvanek Hugó

(1993., Budapest) Kiváló témaérzékenységgel és fantáziával megáldott prózaíró, társhonlapunk az Irodalmi Élet külsős munkatársa, a Feltörekvő Nemzedék írócsoportosulás tagja. Ritkán publikál, és akkor is főleg a neten. Hitvallása szerint az irodalom – azon belül pedig a próza – továbbfejlődésének egyik lehetséges útvonala a Google fordító használatával függ össze: az író megírja a saját anyanyelvén a szövegét, azt „megfürdeti” a fordítóban egy tetszőleges idegen nyelvet választva, majd a kapott eredményt ismét visszafordítja a Google-al az anyanyelvére. Több ilyen jellegű kísérlete is kering a neten.

Wágner Szilárd

Amióta az eszemet tudom, mindig is vonzottak a kitalált történetek. Gyerekként inkább a körülöttem élők szórakoztatására meséltem. Egy nap apám feltette a kérdést: Miért nem írom le őket? Pontosan emlékszem, ezt a 11. születésnapomon kérdezte. Attól a naptól kezdve rendszeresen leírtam mindent, ami eszembe jutott. A sok megírt történetek a sok ide-oda utazgatás közben elvesztek, ahogyan az első számítógépen megírtak is. A szenvedély azonban megmaradt. Elkoptattam tucatnyi barátnőt, két feleséget, de a történetírást sosem hagytam abba. Eddig kizárólag álneveken engedtem publikálni a történeteimet. Viszont újévi fogadalmamat megtartva, 2017-ben már saját nevemen teszem ezt, és elindulok a kezdő, névtelen írók rögös útján.

P. Nagy István

(1961, Székelykeve) Gimnáziumi tanár.

Batári Gábor

(1967., Budapest) 1990-ben újságíró diplomát szerzett az Esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskolán. 1992 óta publikál rendszeresen verseket, szépprózát a hazai nyomtatott és elektronikus sajtóban. 1993-ban tanítóként diplomázott a Budapesti Tanítóképző Főiskolán. 1995-től a Littera Nova Kiadó és párhuzamosan az Alterra Kiadó irodalmi szerkesztője, időnként illusztrátora, 1996-ban bekapcsolódott a magyarországi ruszinok és az Andy Warhol Társaság életébe. 1999-től és jelenleg is az Alterra Kiadó főszerkesztője. Eddig hét kötete jelent meg.

Szappanos Gábor

1962-ben született Budapesten, azóta is itt él. Jelenleg élete legnagyobb kihívása, hogy 500 karakterben regéljen magáról. A budapesti ELTE BTK angol–olasz szak elvégzése után felelős szerkesztő lett az Európa Könyvkiadóban, aztán műfordító (angol, svéd, norvég, dán nyelvből), majd krisztusi korban végül írásra vetemedett. Eddig 8 kötete jelent meg, novellák, regények. Szakmai első díjak boldog tulaja, állami díjak boldog várományosa. Két lábon járó szóbeli érettségi tétel, akit ki is húztak, s ötöst kaptak belőle.

Szaliczil Géza

Újságíró, író, a kocsmafilozófia szakértője, politikai kommentátor, motorcsónaképítő, hivatásos nézelődő.

Nemes Attila

(1972, Zalaegerszeg) A Magyar Napló Kiadó marketingvezetője, a Magyar Napló irodalmi folyóirat interjú rovatának vezetője. Eddig csak olvasott, most már ír is. Ha így megy tovább számolni is fog. Elfogult zalai lokálpatrióta, kérlelhetetlen irodalom fan.

Tim Bourbon

(1984, Vancouver) kanadai novellista. A The Mystic Circumstances című novelláskötetéért 2011-ben megkapta a legjobb hagyományos mesélő prózakötetnek járó Storyteller Award-díjat. Honlapunkon közölt rövidprózái a The Mystic Circumstances-ből valók. Köszönet érte a Canadian Fiction Writers kiadónak.

Julius Brayne

(1910, Manchester – 1940, London) Julius Brayne az angol irodalom kevéssé ismert, és talán ezért (is) titokzatos figurái közé tartozik. Már a neve sem valódi: Matthew Percy Smith néven született Manchesterben, ma ismert nevét – Chasterton The Secret Garden című Brown-atya történetének egy szereplője után – akkor vette fel, amikor húszévesen Londonba költözött, és írói karrierbe kezdett. Itt veszett nyoma a város bombázása alatt. Amennyit a rendelkezésre álló adatokból ki lehet venni, Bryne nem volt kicsapongó alak, sem botrányhős: nemigen olvasni a kortársaktól olyan feljegyzést, vagy olyan újságcikket, amely kocsmai kalandjairól vagy polgárpukkasztó gúnyolódásairól szólna. Bryne igyekezett komolyan venni az alkotást. Könnyed, közérthető stílusban írt, világos szerkezetű, pergő történeteket, de nyelvhasználata választékos, és a sorok mögött alapos bölcseleti felkészültség sejlik. Történeti filozófiai ihletésűek, az írásokban visszatérő kérdés, hogy vajon valóban van kapcsolat a világ eseményei között, vagy csak a tudatunk igyekszik ezeket az egymástól független jeleket kész, kerek történetekké alakítani?

Tápics Ödön

Budapest , 1994. Író, filozófus és kalandor, a netes irodalom fenegyereke. Munkáit többnyire csak szignózza, éspedig a tanzániai fonetikus ábécét használva, ezért nehéz őket megtalálni. Mindent megtesz, hogy a Google keresője ne indexelje be a novelláit, emaitt már több pert is indított különféle magánszemélyek ellen. Sokan összeférhetetlen alaknak tartják, kevesen összeférhetőnek. Kész csoda, hogy elfogadta a felkérésünket és adott nekünk írást.

Hajrudin Meraklija

(Szarajevó, 1989. ) Író, publicista, esztéta, jelenleg Tuzlán él, a városi vízművek óraleolvasója. Rendszeresen publikál a bosnyák irodalmi portálokon és netes periodikákon. Jellemző rá a finoman abszurd humor és az enyhe túlzás. Kötete, Tájkép ostrom után kiadás előtt áll.

Bálint Endre

(Budapest, 1957) Nyug- és Zsoldos-díjas személy, aki olykor írónak képzeli magát. Néha mások őt. Nemcsak ír, hanem kutat is: irodalomtörténetet. Témái A Pál utcai fiúk helyszínei és szereplőinek modelljei, valamint az Óda múzsája. Bővebben ld. az írószövetség honlapján. Könyvei nem kaphatók (mert nincsenek kiadva), színdarabjaira sem kapható jegy (mert nem játsszák). Verseket meg ő nem ír. Kedvenc mondása: nincs itt semmi látnivaló, tessék továbbmenni!

José Ferreira Da Silva

José Ferreira da Silvát 2014-es portugáliai körutazásom során ismertem meg. A coimbrai egyetem lépcsőjén üldögélt és csakúgy, mint a társai ajándéktárgyakat próbált rásózni a turistákra, hogy némi tanulmánysegítő bevételhez jusson. Csakhogy ő a többiekkel ellentétben nem fekete posztóköpenyes figurákat árult, hanem a saját írásait. Ez keltette föl az érdeklődésemet, és miután angolul valahogy szót értettünk egymással, megvettem tőle ezt a novellát, amelynek most készült el a fordítása. Olvassák, kóstolgassák, akár a finom coimbrai borocskákat szokás. (Majoros Sándor)

Hattül Yiraz

Denizli, 1977. A jelenkori török próza furcsa egyénisége. Nyomtatásban nem publikál, novelláit kecskebőrre írja, és kézről-kézre adva terjeszti. Arcképe ismeretlen, az avatárja emiatt szimbolikus. Nem tiltakozik viszont, ha egyik-másik írását a neten látja viszont, de ragaszkodik a forrásmegjelöléshez. Témái változatosak, az egészen elvont, misztikus írásoktól, a szociográfiai jellegű helyzetábrázolásig minden megtalálható a szerzői listáján. Mint minden török, ő is testvérnépként kezeli a magyarokat, így kérésünkre azonnal és készségesen adott írást, azaz kecskebőrt.

Herţa Micola

Született két lator közt, április 21-én (Hitler 20, Lenin 22). Szerencsére nagyon fiatalon kiolvasta, kiírta magát, mert mostanában elég kevés ideje marad erre. Mint író, karrierje csúcsa a havi hetvenezer példányban megjelenés volt, amikor a megyei távközlés rendszergazdájaként a telefon-számlák kiszámolása és kinyomtatása is feladatköréhez tartozott. Kísérteti jelleggel című első és eddig egyetlen kötetének száz példányát ingyen osztotta szét ismerősei, rokonai körében, hátha ezentúl mint író gondolnának rá, és nem állandóan azzal keresnék, hogy javítsa meg számítógépüket. Sajnos, annyira kulturális környezetről van szó, hogy egy kötet még nem tette íróvá, még mindig telepítgeti az operációs rendszereket. Novellás kötete jó pár első kötetes szerzőnek járó díjat kapott, most azért nem közöl sehol, hátha elfelejtenék és pár év múlva ismét ekkora sikerrel debütálhatna. Az irodalmon kívül viszont szorgalmasan ír, ugyanis programozóként keresi kenyerét.

Benjamin Babbler

(1991, Kalocsa) Magyarországon született, de jelenleg a csehországi Brnoban él és ösztöndíjasként a cseh sörgyártás középkori történetét kutatja. Szakterülete Nagy károly élete és kora, különös tekintettel a Karoling reneszánsznak nevezett időszakra. Irodalommal a Regénytáron kezdett foglalkozni, egyike a Közös Regények néven ismert alkotóműhelyünk legaktívabb, legsikeresebb szerzőinek. 2013-ban tevékeny részt vállalt mindmáig egyetlen nyomtatásban is megjelent kooprodukciós munkánk, A hét mesterbölcsész megírásában. Honlapunkon álnéven szerepel.

Emerald W. Forester

A Melbourne melletti Ballaratban született 1986-ban. Az újabb kori science-fiction egyik jeles képviselője. Egyetelmi tanulmányait Melbourne-ban végezte, majd különféle irodalmi periodikáknál szerkesztőként dolgozott. Rövid, tömör, általában csattanóra épített novelláival már egyetemistaként nemzetközi figyelmet vívott ki magának. Eddig két kötete jelent meg (Seasky, 1998 és Lost in Paradise, 2008), honlapunkon a folyóiratokban megjelent írásaiból válogattunk.

Barna T. Attila

(Vác, 1971.) Költő, a Magyar Írószövetség tagja. 1993 óta publikálja verseit irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Eddig négy önálló kötete látott napvilágot. Ötödik kötete idén karácsonyra jelenik meg az Orpheusz Kiadó gondozásában. Díjai: Verskarácsony-díj (1997); Salvatore Quasimodo-különdíj (2008); Bella István-díj (2013).

Joe Brumballo

Nemzetközileg elismert politikai szakelemző, aki családi okok miatt Magyarországra költözött és beásta magát a magyar politikai élet rejtelmeibe. Honlapunkon természetesen álnéven publikál, de ez mellékes apróság ahhoz képest, amihez.

Krzysztof Zupalek

(1976, Krakkó) A jelenkori lengyel próza egyik ígéretes képviselője. Misztikummal és finom humorral átszőtt írásai főként internetes portálokon jelennek meg.

Alekszej Mihajlovics Klimov

Moszkvában született, ott fejezte be a tanulmányait, amelyek végül Szibériába vetették. Több évig az Ulan Udéi helikoptergyár alkalmazottja volt, majd Irkutszkban a helyi periodika szerkesztője lett.

Rob Stewart Tyson

(Falkirk, Skócia, 1973) Újságíró, szerkesztő, a The Evening Times munkatársa. Irodalommal a 90-es években kezdett foglalkozni, első novellái az University of Glasgow lapjában jelentek meg. Előszeretettel foglalkozik vallásfilozófiai kérdésekkel. Több munkájában is kapcsolatot próbál keresni a vallás és a science-fiction között. Eddig egy novelláskötete jelent meg, Mechanical Redemption címmel.

Lüezim Shipendi

Zürich, 1972. A jelenkori svájci irodalom egyik üdvöskéje. Hagyományos mesélő prózát, könnyed, szellemes hangvételű, olykor kifejezetten humoros, vagy inkább szarkasztikus történeteket jegyez, elsősorban internetes portálokon. Írásai albán nyelven íródnak, a németet, franciát és olaszt szinte nem is beszéli. Amikor ennek okáról faggatják, tömören azt válaszolja: minek? Az albán világnyelv.

Alejandro Banderas

Lima, 1993. Saját bevallása szerint csak névrokona a világsztárnak, bár lehet, hogy ezt csupán azért állítja, mert nem szeretné, ha a szakma elfogultan kezelné az írásait. Jelenleg Limában él, írásait dél-amerikai on-line magazinokban közli, többnyire álnéven. Finom humorú, a mágikus realizmus témavilágát idéző kisprózákban otthonos. Hitvallása szerint a vesztébe rohanó világ már önmagában is elég tragikus hely ahhoz, hogy ne legyen kívánatos irodalmi téma. Az abszurd, túlzásokra épülő, rövid novelláknak talán még van olvasótáboruk.

Csender Levente

Erdélyből származik, gyerekkorát Székelyudvarhelyen töltötte. Sokat időzött déd- és nagyszüleinél Oroszhegyen és a közeli erdőkben. 1991-ben, eredetileg csak látogatóba érkezett Magyarországra. Már középiskolás korában is kapott diákíróként díjat a sárvári írótáborban – nyertes novelláját a Magyar Napló közölte. Ettől kezdve ennél a kiadónál jelennek meg művei. Felsőfokú tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végezte, 2005-ben diplomázott kommunikáció, illetve magyar nyelv és irodalom szakon. Novellákat ír, számos magyarországi és határon túli folyóiratban publikál. Novellái angol, spanyol, szlovák és román nyelven is megjelennek, a Kossuth Rádió rádiószínházában is felhangzottak. 2016-ig hat önálló kötetét adták ki. József Attila-díjas.

Zombori Szilvia

Eredetileg szociológiát tanult, de az érdeklődése hamar az újságírás felé fordult. Első írásai szociográfiai igényű írások voltak, amelyek a rendszerváltás utáni Magyarországot igyekeztek bemutatni. Később inkább kultúrával kapcsolatos cikkeket, időnként elbeszéléseket is közölt. Ma a kutatómunka mellett kevés ilyen írást tesz közzé, de a Regénytáron szívesen publikál.

Mijaó Cing

Ókínai bölcs, akinek számos elmés és nem elmés mondása, példabeszéde maradt fenn az utókor számára. Főleg az élet abszurd valóságát és az érzések minden mást háttárbe szorító hatását ragozgatta nagy szeretettel.

Eduard Kalina

(1899, Velkopopovice – 1970, Prága) A cseh irodalom kedveli a krimit, a detektívregényt. Olyan kiválóságok munkálkodtak művészi rangra emelésén, mint a briliáns bűnügyi elbeszéléseket publikáló Karel Čapek. Az első köztársaság korának olvasói rajongtak az angol-szász eredetű műfajért, ezért a lapok szívesen közöltek rövid novellákat vagy folytatásos regényeket. kalina Eduard Kalina nevét ma keveset, vagy talán egyáltalán nem emlegetjük, pedig a harmincas évek elején-derekán rendkívüli épszerűségnek örvendett a cseh olvasók körében, sőt több írását lefordították németre, lengyelre, magyarra. Kalina jogot hallgatott Prágában, ám a diploma megszerzése után nem az ügyvédi pályát választotta, inkább különböző lapoknál keresett magának feladatot. A kemény tanulóévek után az áttörést az hozta, amikor elkezdett rövid, szellemes bűnügyi történeteket közzétenni, amelyek később kötetben is megjelentek. Kalina már túl volt a harmincon, amikor megteremtette halhatatlan figuráját: Wolf tanár urat. A jólelkű, szelíd, idős prágai filozófia professzor, aki a sors szeszélyéből minduntalan valami bűnügy közelébe kerül, hogy azt annak rendje s módja szerint fel is derítse, azonnal a cseh olvasók szívébe lopta magát. Wolf tanár úr történetei először napilapok hétvégi kiadásaiban jelentek meg folytatásokban, majd füzetsorozat formájában is napvilágot láttak. A háború alatt nem születtek Kalina-művek, az ötvenes évek érája pedig nem tekintette az új embertípus műveltségébe illeszthetőnek az „ántivilág” nagy műveltségű polgárát, aki szállodákban, tengerparti nyaralóhelyeken, vagyis elit környezetben nyomoz. A hatvanas években fedezték fel Csehszlovákiában újra Wolf tanár urat, az összes esete ugyan nem látott napvilágot, de néhány kalandját ismét kiadták. Az évtized végén az egyik elbeszélést Kalina közreműködésével színpadra dolgozták, és sikerrel játszották. A nyolcvanas évek legelején ezt a színpadi művet a Limonádé Joe, a Várkastély a Kárpátokban és több más fergeteges sikerű filmvígjáték rendezője, Oldrich Lipsky szerette volna vászonra adaptálni, de sajnos ez csupán terv maradt. Érdekes, hogy Kalina műveinek magyar fordításáért nem a budapesti kiadók versengtek: a szabadkai Pagány és Tsa publikálta Wolf tanár úr történeteit a Szórakoztató füzetek filléres kiadványsorozatában. Mi ezeket a fordításokat tesszük közzé.

Vaáli Vivien

2003. Budapest. Novellista, esztéta, aki kedveli az utazást és a vidámságot. Írásaival a közösségi médiában és irodalmi portálokon találkozhatunk.

Szeredy Ádám

A múlt mélységéből felbukkanó pelagikus nem-író író. Tárcák, apokrifok és egyéb betűhalmazok elkövetője; a könyvek, fotográfiák, festmények rajongója, a jó levegő, a nyakkendők, valamint a víz alatti világ fogyasztója. Gyakori előfordulási helye a Duna-part, a Balkán-hegyei, illetve a tengerfenék.

Jacques Verne (Jacques Paz)

A névrokonság a nagy francia kalandregényíróval cseppet sem a véletlen műve. Az író Jacques Paz néven 1877-ben született Párizsban, Verne egyik másod-unokaöcseként anyai ágon. Az élénk képzeletű fiúnak gyerekként számtalanszor kellett meghallgatnia világhírű rokonának sikertörténetét, és édesanyja előszeretettel olvasott fel Verne regényeiből. Jacques Pazra nyomasztólag hatott a nagybácsi bálványozása, ezért korán elhatározta, azokat a kalandokat, amelyeket Verne regényben ír meg, ő a valóságban éli át. Bár igazi zenei tehetség volt, és egészen a Conservatoire-ig jutott, tanulmányait az első évben megszakította. Csatlakozott egy vándor cirkuszhoz, amellyel fél Európát bejárta. A cirkusz azonban csődbe került, a truppot szélnek eresztette az igazgató, így Jacquesnek is útra kellett kelnie. Nem tért vissza Franciaországba. Nápolyban szállt hajóra, hogy elutazzon az Újvilágba. A hajóutat fűtőként vészelte át, Bostonban pedig egy vasúttársaságnál keresett munkát – így jutott el a kontinens belsejébe. Túl volt már harmincas évein, amikor úgy döntött, megpróbálkozik az aranyásással, és maradék pénzén felszerelést vállalva elindult a Yucon vidékére. Nem sok szerencsével járt, éppen csak annyit sikerült szereznie, amiből komolyabb kényelmetlenségek nélkül vissza tudott térni Párizsba. Megélhetés után kellett néznie. Ekkor támadt az az ötlete, hogy ő is regényírásba fogjon. Sikerült megegyeznie egy kiadóval, akinek kikötése volt, hogy a kötet Verne név alatt jelenjék meg. Paz ekkor írta meg első és egyetlen művét, az Ezer méterrel az Amazonas alatt című, kalandokkal teli regényt, amely koránt sem talált olyan lelkes fogadtatásra, mint amire számítani lehetett. A könyv ugyan nem bukott meg, de nem hozott világhírt szerzőjének. Paz életének további részéről nem sokat tudni. Talán a megélhetés miatt, talán kalandvágyból utazott a Jules Verne által annyira kedvelt, de soha nem látott Magyarországra. A Trianon sújtotta ország azonban már rég nem volt olyan, amint amilyennek a nagy előd megálmodta. Jacques Paz életéről az utolsó információ egy rövid újsághír, amely arról számol be, hogy a Debrecenben idegennek számító író verekedésbe keveredett egy Piac utcai kocsmában. Az már csak találgatás, hogy 1936-ban halálát is itt lelte volna.

Mohammad Ücügerik

1978-ban született Isztambulban, apja török, anyja német, így Mohamad már gyermekkorában megismerkedett két különböző kultúra gazdagságával. A berlini Humboldt Egyetemen szerzett irodalmi diplomát, ahol tanulmányai során a keleti és nyugati irodalmi hagyományok ötvözésére összpontosított. Munkásságát az identitás, az otthontalanság és a kulturális összefonódás témái jellemzik. Kerüli az internetet, így az, hogy a Regénytáron megjelenik, üde kuriózum.

Trajcse Sztefanovszki

(Szkopje 1984) Politikai elemző, újságíró, esztéta.