10. fejezet – Végzet

Minden gazdagságnak ára van. A szegénységhez viszont mindenki hozzáférhet. A rendszerváltás utáni magyar társadalom kétharmada évről évre rosszabb helyzetbe került és évről évre közeledett ahhoz, hogy megismerje a szegénység demokratizmusát. Mindig azt mondogatjuk, ennél már nem lehet rosszabb, aztán a következő évben kiderül, hogy lehet. 2008-ban bekövetkezett a legrosszabb, az eladósodott magyar háztartások zöme körül bezárult a devizahitel csapdája. Az …

9. fejezet – Té iubesc

Feleség mindenkiből lehet. De szerető csak igazán önzetlen nőkből válhat. Ők, a maguk önzetlenségében, önmagukat nyújtják, minden számítás nélkül; nem várnak öröklétig tartó viszonzást, semmi mást nem akarnak, csak együtt lenni a szeretett lénnyel, minél tovább és minél többször. Így voltam Adrianával és ő is velem, bár én szőttem olyan terveket, amely az állandóság felé irányult, valójában a perc gyönyörére …

8. fejezet – Polgárosodni szép szolidan

Ki e sorokat olvasod, vajon gondolsz-e arra, mennyiben szolgálja jövődet az, amit csinálsz? A gondolat vírus, vigyáznod kell, nehogy valakit megfertőzz. Ha jó polgára akarsz lenni az országnak, nem szabad káros szenvedélynek hódolnod, márpedig a kedvtelésből folytatott olvasás az. Jól tudja ezt a polgár, és tartózkodik tőle, hisz nem egy esetben vezetett az olvasás szeretete csúfos bukáshoz, nemes lelkek végezték …

7. fejezet – Üzleti alapon

A nők többsége csodára vár. Legfőképp olyanra, ami nem jár neki. Mindenki azt gondolja, ő az Univerzum középpontja. Korábban még én is. Azt hittem, én leszek a rendszeralkotó nagy filozófus, aki legóból kirakja a Világegyetem modelljét, azután rádöbbentem, a filozófia tanszéken kissé előnyösebb helyzetből indul az az évfolyamtársam, akinek az apja akadémikus. Sőt még az is, akinek az apja a …

6. fejezet – Kis női csukák

Nyárba hajó tavasz van, elérkezett az az időszak, amikor Magyarországon tűrhetővé válik az élet. Midőn e sorokat írom, sok-sok csodás nőalak fordul meg a parkban, elözönlik a várost. A szemlélődő alkat elmerül a formák változatosságában és megújul ebben a forgatagban. Mennyi neme van a női szépségnek! S milyen találékonyak a tálalásban! Nézd csak azt a kis barnát, karcsú bokája, mint …

5. fejezet – Válás után (A nagy törés)

A férfiak nehezebben kötelezik el magukat a családalapítás mellett, de ha már elkötelezték magukat, életük mindennél fontosabb része lesz. Hogy általában nem sikerül megmenteniük a házasságukat mégsem, az leginkább a másik oldal elszántságán és azon múlik, hogy nem tudják, hogyan fogjanak hozzá. Tudom, ezeket a mondatokat is sokan vitatnák, hiszen a kötelező udvariasság és a politikai korrektség azt diktálja belénk, …

4. fejezet – Közös bódulatban (Gyöngy és Vér)

Ez a fejezet a narkotikumokról szól. Persze, ha szigorú akarok lenni magamhoz és mindenkihez, akkor minden a narkóról szól. Még ez is, amit most teszek. Az írás is olyan, mint a narkó. Alig várod, hogy hozzájuss és nehéz róla lejönni. A számtalan tevékenységnek, amit álcaként borítunk mindennapjainkra, csak az a célja, hogy napjaink csúfsága ne borzasszon el minket az élet …

3. fejezet – Egy elrontott házasság margójára

A szerelemben megtanuljuk, hogyan éljünk jól egymással, a házasságban pedig megtanuljuk, hogyan éljünk jól egymás mellett. Manapság így működnek a házasságok. Persze mindannyian másról álmodunk. Ám amiről álmodnak, két „fél” lélek tökéletes egésszé való összeillesztése, olyan fantazmagória, amelyhez képest e cinikus hozzáállás bölcs stratégia. A teória szép számú követői öntudatlanul is egy ókori pogány legenda megrögzött hívei. Eszerint az ember …

2. fejezet – Angyali szerető (Adriana)

A nők olyanok, akár a szép mondatokká alakuló gondolatok, már formájukkal is csábítanak, tetszetős küllemükkel, arányos idomaikkal ragadnak meg és tartanak fogva. Addig incselkednek veled, amíg lángra nem lobban benned a vágy, hogy beszívd az illatukat és elhatolj a lényegükig, aztán úgy befészkelik magukat az agyadba, hogy egész nap csak velük foglalkoznál, őket járnád körül, ízlelgetnéd minden egyes részlet szépségét, …

1. fejezet – Megváltás, avagy előszó helyett előjáték

     „Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde.”  (Gogol)     Minden új nő egy új Megváltás kezdete. De nem minden Megváltástörténet végződik jól. Átélt megváltástörténeteink sajnos nem hasonlítanak a keresztény hagyományban meggyökeresedett megváltástörténetre, ott ugyanis értünk szenvednek, míg ezekben minket feszítenek keresztre. Boldog, akinek nem kell átmennie a Golgotán. Akinek háza, jószága és felesége van. Legyen értük hálás, becsülje …