/

Szőrharisnya

191 olvasó

Cooper indián regényfolyamát az egykori magyar ifjúságnak (tulajdonképpen a teljes magyar lakosságnak) aligha kell bemutatni, de hasonlóképp elmondhatná ugyanezt saját nemzetéről a világ bármely országának szerény recenzense a XIX. század második felétől kezdve. Egyszóval Cooper Vadölője, Nyomkeresője, Bőrharisnyája, Utolsó Mohikánja, és Prérije már-már az emberiség közös népmese kincsévé nemesült, s akkor még nem ejtettünk szót a kiváló Szőrharisnya című regényről, amely a hazai kiadású Nagy indiánkönyvből terjedelmi okokból maradt ki, mivel a kötet súlya bizonyos olvasóréteget eleve kizárt volna a mű élvezetéből. Empirikus kutatások bizonyították, hogy egy átlagos fejlettségű tízéves gyerek a háromszáz oldalas Szőrharisnyával bővített kötettel a kezében orra bukik a gravitáció álnok jellegzetességei miatt.

Cooper alakjai romantikus hősök. Natty Bumpo, alias Vadölő, Sólyomszem a regényfolyam során olyannyira becsületesnek bizonyul, hogy az amerikai filmipar mágusai számára először komoly fejtörést okozott, majd Az utolsó mohikán esetében a forgatókönyv teljes átírattatására késztette a jeles producereket. Vadölő számára az adott szó fontosabb a saját életénél is. A regényben például, amikor a huron indiánok foglyul ejtik, s tudatják vele, hogy másnap kínzóoszlopon leli halálát, adott szavára reggelig mégis szabadon engedik, s kevésbé tiszta lelkű ismerősei hiába próbálják rábeszélni a szökésre, ő visszatér a biztos halált jelentő fogságba.

Nemeslelkűsége persze elnyeri jutalmát, s így szerepelhet a következő kötetben is. Ahogy azonban a Szőrharisnyából az ötvenes években készített kalandfilm fogadtatása mutatta, a közönség nehezen értette meg, hogy a nemes lelkű hős a legnagyobb kézitusa közepén miért adja át híres, Szarvasölő névre hallgató puskáját Méla Jegenye nevű ellenfelének, s csak súlyos sebesülése után legyinti pofon, igaz, akkor rettenetesen. Minden bizonnyal ennek következménye tehát, hogy Az utolsó mohikán Daniel Day Louisszal a 90-es években forgatott filmváltozata erősen eltér az eredetitől, és Sólyomszemben egy klasszikus függetlenségpárti macsóra ismerhetünk, aki szemben a szűzi életet élő eredetijével, képes szexuális kapcsolatot létesíteni Miss Cora Munróval. Ezzel szemben a hazánkban sajnálatos módon ismeretlen Szőrharisnya hőse – akár a már említett filmbeli megformálója – tiszta lelkű romantikus alak. Nem más, mint a huszonhat éves Nathaniel Bumpo, aki delavár indián családjától midig korának megfelelő, tulajdonságait leginkább tükröző ragadványnevet kap. Tízévesen Szemfüles Tacskónak nevezték, utóbb Vadölő, mert kiváló vadász, Sólyomszem, mert a harcban éles szemű, és kötetünkben Szőrharisnya, mert lábát sűrű fekete szőr fedi, később, a negyedik részben pedig Bőrharisnya, mert szőrös lábát szarvasbőrrel tekeri körbe.
Történetünk a XVIII. század hatvanas éveiben játszódik, az angol-francia gyarmati háborúk utolsó szakaszában, dramaturgiai szempontból szerencsétlenül éppen a három évig tartó fegyverszünet idején, amikor is mindenki mindenkivel békében él. A delavárok és a huronok kukoricaföldjeiket művelik, illetve a fehérektől kapott malacaikat próbálják idomítani (kevés sikerrel), amikor hirtelen felszínre tör egy ősi családi viszály: a szomszédos huronok egyik kevésbé tiszteletre méltó főnöke, Inábaszaladt Tölgy a feleségéért cserében harminc mangalicát követel Csingacsguktól, Szőrharisnya vértestvérétől. Csingacsguk irtózatos haragjában (mert a harminc mangalicát túldimenzionált fájdalomdíjnak tartja Szemérmes Tehénért) tomahawkjával kettéhasítja a harci oszlopot, s ez sajnos háborút jelent. Csingacsguk és Szőrharisnya vezetésével a törzs harminc harcosa portyára indul, s a Horikán-tó partjánál bekeríti a huronok két kondását, valamint 80, félig idomított malacát, s hatalmas diadalt arat, majd a disznótorossal éppen hazafelé tart, amikor a hír eljut Inábaszaladt tölgyhöz és fiához, Méla Jegenyéhez.

A két huron főnök szintén éktelen haragra gerjed, s tizenöt nagyflekken át szidalmazzák a delavárokat és a mohikánokat, akik nem mértéktartó véleményük szerint asszonyok és gyáva kutyák. Hosszas ásás után megtalálják csatabárdjaikat, és ellencsapásra indulnak. Éppen félúton találkoznak a hurkától elnehezült ellenféllel, s mivel indulás előtt maguk is belaktak kukoricalepénnyel, mérsékelt lendületű csata kezdődik, amelynek csúcspontja a korábban ismertetett jelenet. Szőrharisnya Méla Jegenye kezébe nyomja puskáját, széthúzza mellén szarvasbőr zekéjét, s emigyen kiált: „Ide lőj!” Az aljas Méla Jegenye ezt meg is teszi, de Szőrharisnya még sebesülése után is oly erővel vágja pofon, hogy mindenkinek elmegy a kedve a további verekedéstől, és az ellenfelek inkább a békepipa elszívása mellett döntenek.

Az eredeti mű fellelésével ne próbálkozzatok, úgyse fog sikerülni. Érjétek be ezzel az összefoglalóval.

Lovas Lajos

Háromszoros Zsoldos Péter díjas író. Első regénye, az Agydobás 2005-ben jelent meg és 2006-ban Zsoldos Péter-díjat nyert. 2007-ben készült el a folytatás Jó reggelt délben címmel. 2010-ben jelent meg N című sci-fi regénye a Metropolis Media gondozásában a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban. 2011-ben Minek nevezzelek? című művével – amely a Galaktika 241. számában (2010. április) jelent meg – novella kategóriában Zsoldos Péter-díjat nyert. Törzsszövetség (Metropolis Media, Galaktika Fantasztikus Könyvek 2016) – regény kategóriában 2017-ben Zsoldos Péter-díjjal jutalmazták. A Galaktika magazinban számos novellát publikált. 2021-ben folytatásokban jelent meg Visszavágó című regénye, amely jövő év elején kötet formájában is napvilágot lát. Legújabb novellája: Az ugye nekem akarjátok adni a Nobel-díjat, 2021. decemberében a GFK 400. című kötetben látott napvilágot.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

0 Ft