Királyok, hercegek, grófok – kastélyok

2016-01-11
579 olvasó

Cím direktbe megtévesztő, mert csak a kastélyokról írok. A hazánkban találhatóakról. Számuk szinte végtelen, főleg ha hozzá vesszük a kúriákat is. Itt jegyzem meg, hogy Virág Zsolt: Magyar kastélylexikonában összegyűjtött mindent szóban/képben, amit érdemes és lehet tudni a kastélyok múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Ez itt a reklám és a népművelés helye.  Én meg ezen a fórumon, mint kastélyrajongó írom le teljesen szubjektív módon személyes tapasztalataimat, vigyázva, hogy még véletlenül se ismerjen magára senki, és a helyszínek is lehetnek itt is, ott is.

Kastélyaink – nekem még ugyan nincs, és ahogy nézem, nem is lesz, pedig vehetnék, csak az a fránya pénz! – állapotjukat tekintve igen változatos képet mutatnak. Vannak, melyek évtizedek óta kifosztva állnak, minden létezhetőt elvittek/elhordtak belőle szorgalmas kezek, életveszélyes romként tengenek még néhány évig, majd helyüket belepi az enyészet. Ezek nem védettek, szabad prédák voltak tokkal/vonóval – vagyis mindenestül. /Régiségvásárokon össze lehetne gyűjteni egy kisebb kúria berendezéséhez szükséges bútort: pipereszekrénykét, fotőjt, szép míves faragott tükröt, címeres pipatóriumot, selyemviganót, régen elporladt nagyasszonyokat ábrázoló festményeket, tetőket díszítő vízköpőket, 24 személyes porcelán étkészletet, ezüst eszcájgot. /

Vannak aztán féltő gonddal felépített, szépen belakott majd kényszerűségből menekülésszerűen elhagyott ősi kastélyok, amiket államosítás után „hasznosítottak” laktanyaként, istállóként, magtárként, szociális létesítményként, úgymint öregek és árvák otthona, esetleg szükséglakásokra bontva hátrányos helyzetű családoknak adva. (Micsoda látvány lehetett, amikor egy Batthyány, egy Széchenyi, egy Brunszvik kastély parkjában lovak legeltek, majd a zeneszalonba vagy a képtárba kötöttek be éjszakára!) Ezen épületek egy részében még ma is fellelhető iskola, kórház, nevelőintézet, szenvedélybetegek elvonója. Van, ahol a parkból még maradt valamennyi mutatóba, és az épület külseje is őrzi többé-kevésbé a régi dicsőséget.

Nézzük a szerencsés kiválasztottakat! Gyönyörűen rendbe hozott, fénykorát idéző paloták, nagyközönség által látogathatók. Igen, ez már valami! Múzeumok, kiállítások, kulturális központok, könyvtárak – a közművelődés célját szolgáló gyöngyszemek. /Zárójelben egy kicsit akadékoskodhatnék, mert néhány helyen a belépőjegy ára igen borsos, de tudom, fenn is kell tartani, s az, ami az idelátogatóktól befolyik, aprópénz a kiadásokhoz képest./

S aztán itt van kastélyaink Achilles-sarka, a magántulajdon. Persze jó, hogy az idő vasfoga nem rágja tovább a jobb sorsra érdemes, s nagy építészek által tervezett soktornyú, sokablakos csodaszép építményeket, mert vannak, akik pénzt-időt-energiát nem sajnálva rendbe hozatták, s most használják. Vannak magánrezidenciák, őrséggel/kutyával/égig érő kerítéssel, érdeklődőknek …ss, vagyis hess, tessék innen elmenni! Na jó, igazuk van, senki se szereti, ha belebámulnak az életébe. Pláne kastélyilag nem. Aztán vannak, amik főnixként újra éledve ma szállodák/hotelek, bennük – esetleg korhűnek álcázott lakosztályok –, étterem, bár, jakuzzi meg a többi, sok-sok csillaggal értékelve. Parkban kocsikázási/lovaglási lehetőség. Esetleg vadászni is lehet, engedéllyel, a régi földesúri vadaspark maradékán. Este tűzijáték, görögtűz. Átlagos fizetésből be lehet kandikálni a kerítés résein, s egy pillantást vetni a szökőkútra és az angolparkra. Ha valamikor filmet forgattak ezen a helyszínen, az extra plusz.

Magyarország az eladó kastélyok és kúriák hazája. Vannak igényesen felújítottak (eladásra kínált áruknak a csillagos ég se szab határt: kiszámoltam, van, amiért 280 évet kellene dolgoznom, úgy, hogy közben nem költök egy fillért se – persze csak a per pillanatnyi helyzetet vettem figyelembe/, aztán vannak állagmegőrzöttek – a tető még itt-ott rendben, de a lépcsőkön szívós/karvastagságú gyomnövények tekergőznek, és teljes renoválásra szorultak- ez utóbbiak a sírni tudnék kategóriába tartoznak.

Napjainkban – hivatalosan – 32 kastély és 56 kúria várja új tulajdonosát.

Hercegek, grófok, újgazdagok előnyben!

Az ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel növeli az ön esélyeit a Bányai Tamás-díj megnyerésére.

Salánki Anikó

A Regénytár jubileumi novellapályázatának és honlapunk 2015-ös nívódíjának nyertese.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

FelFEL