A kommunizmus története tele van nagy bukásokkal. Államok omlottak össze, pártközpontok ürültek ki, szobrokat döntöttek le, egykori ünnepek váltak kínos emlékekké, és egész társadalmak ébredtek rá, hogy a meghirdetett egyenlőség mögött csak félelem, szegénység, kivételezettség és rideg hatalmi önzés működött. Ha a kommunizmust mint kormányzati rendszert vizsgáljuk, a mérleg nem különösebben bonyolult. Ahol tartósan megvetette a lábát, ott nemcsak az ellenfeleit kezdte elnyomni, hanem azokat is, akiknek a nevében fellépett. Mégis van valami zavarba ejtő abban, hogy a kommunizmus újra és újra visszatér. Nem a régi jelszavakkal, hanem olyan…