Azt mondják, három a magyar igazság, meg egy a ráadás. Az összesen négy. Az öt már sok, a kettő meg talán túl kevés, de ha sok is az öt, az nem egyértelmű és még kevésbé logikus. Mert mondhatnánk, hogy öt ujjunk van – kivéve ugye, Ady Endrét, aki hat ujjal született –, és ez a jegy motiválja a strébereket, ám ez minden, ami az ötös javára írható. Aztán, ahogy mindenben, ebben is akadnak kivételek.
Most, amikor ezeket a nem túl eredeti gondolatokat bepötyögöm a Word-be, az ötös szám tartja lázban a magyar nemzetet. Egészen pontosan minden idők legtöbbet fizető lottó ötöse, ami 2025. december 29-én kábé hétmilliárd forintot tesz ki. Akkora összeg ez, hogy képtelenség fölfogni. Nálunk is van némi lecsapódása, mert a párom – aki már vagy harminc éve lottózik – tegnap papírral és tollal elém állva arra noszogatott, hogy mondjak gyorsan öt számot. Kiderült, hogy a szokásos mennyiségen felül extra mezőkkel is játszani fog.
Rögtön megéreztem, hogy ez egy kelepce: ha nyernek a számaim, egy szempillantás alatt vége lesz ennek a békés, mackónadrágba, papucsba bújtatott életemnek. Olyan számokat kell hát javasolnom, amelyekkel szemernyi esélyem sincsen. Ilyen például az egyestől ötösig terjedő sor, mert az garantáltan nem jön ki ennek az istennek az idejében, ám ez csalafintaság. Nem akartam ilyen olcsó trükkel magamra haragítani a sorsot, mondtam hát öt számot összevissza. Bármibe mernék fogadni, hogy nem hozzák ide az öt találatot.
De mi van, ha mégis? Az ördög sohasem alszik, és simán kinézem belőle azt, hogy azokkal is bepróbálkozik, akik nem hisznek benne. Vagyis az a kérdés: hogy mit tennénk, ha a mi öt számunkat húznánk ki, egészen addig aktuális, amíg az a bizonyos sorsolás meg nem történik. Utána ismét jöhet a mackónadrág meg a papucs, de addig marad a kissé megemelkedett vérnyomás.
Érdekes adalék ehhez az a mai hír, hogy egy spanyol ürgét, aki potom 25 ezer eurót nyert tavaly karácsonykor, kis híján meggyilkoltak emiatt a barátai. Elrabolták, megkínozták, a szerencsétlen épp hogy csak túlélte. És mindezt rongyos 25 ezer euróért, ami elosztva három felé (a sztori szerint ennyi barát szállt be a buliba) olyan kevés, hogy az szinte már nevetséges. Az ember legfeljebb egy használt autót vehet a részén, vagy még azt sem. Megéri? Naná, hogy nem.
Sokkal fontosabb kérdés ennél, hogy milyen barát az, aki a nyakunkba hullott szerencsére így reagál? Ha azt mondják, semmilyen, jó helyen kapizsgálnak. Eszembe jutnak az én régi, legénykori barátaim – Torok Bálint, Bleszák Lajos, Deák Jani –, akikért tűzbe tettem volna a kezem. Ha a világ pénze hullott volna a lábam elé, ők meg maradnak csórók, akkor sem jut eszükbe ellenem szervezkedni. Mint barátok tudták, hogy nem fogom őket cserben hagyni, és türelmesen várnak, ami rájuk is sor kerül. Vagy, mert van bennük tartás, eleve visszautasítják az egészet. Emlékszem, hogy 1993-ban, amikor én már Budapesten éltem, viszonylagos jólétben, vagy legalábbis jobban, mint ők a polgárháborús Jugoszláviában, éppen ilyenkor, karácsony táján látogattam haza (már magyar útlevéllel, vagyis biztonságosan), és amikor láttam az ottani nyomort, elővettem a pénztárcámat, hogy adjak két-háromszáz márkát az akkor már tartósan munkanélküli Torok Bálintnak. Ő ezt határozottan ellenezte. Szó szerint ezt mondta: „Sándor, te ne adj nekem pénzt, mert azt rögtön eliszom”. Alkoholista volt, ez is vitte viszonylag fiatalon a sírba, de ihatott bármennyit, az esze, önismerete és erkölcsi tartása töretlen maradt.
A bölcs mondás úgy szól, hogy madarat tolláról, embert barátjáról, ezért abban bízom, hogy ez a történet engem is jellemez. Persze ez már egy régi mese, azóta szanaszét sodort bennünket az élet, és azok a régi kedves idők – hetvenes , nyolcvanas évek –, nyom nélkül elenyésztek. De a barátság nem pénzfüggő, vagy ha mégis, akkor én valamit nagyon rosszul tudok. Akármit is mondanak rám, és nevessenek rajtam kórusban az ördöggel, én akkor is szeretnék megmaradni ebben a tudatlanságomban.
A kávéscsésze ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel őt és a szerkesztőségünket egyaránt támogatja.
Az alábbi felhasználók adományoztak kávét ehhez a poszthoz:
- easy
- Bibabac
- Mochy King