A falu kincse

33 olvasó

Egy kisváros felé közeledünk, ahol az egyik szereplő egy hirdetőoszlop előtt áll, és egy felhívást olvas fényképpel mellékelve egy plakáton, melyen a következő olvasható – Körözött személy neve: Joe Black, jutalom a nyomravezetőnek 25 aranypénz.

 

Narráció

A Black nevet onnan kapta, hogy mindig fekete ruhát és kalapot visel, szimbolizálva ezzel a sötét, piszkos lelkű rossz karaktert. A férfi, aki a plakátot olvasta, (Barátnak fogom nevezni a párbeszédben) elhagyja a helyszínt, és egy közeli állattenyésztő farmra siet azért, hogy közölje a híreket a telepvezetővel, aki nem más, mint a körözött személy unokatestvére Charlie White. A White nevet onnan kapta, hogy mindig fehér ruhát és kalapot visel, szimbolizálva ezzel a világos, tiszta, jólelkű karaktert.

 

Párbeszédek

Barát: Szerbusz Charlie!
Charlie: Szerbusz, mi járatban?
Barát: Most jövök a városból, és képzeld mit láttam egy plakáton. Az unokabátyádat körözik, gondolom megszökött a börtönből. A nyomravezetői díj pedig 25 aranypénz.
Charlie: Úgy tűnik nem sokáig bírta az életfogytig tartó büntetését. Számtalan postakocsi kirablásával próbálkozott ez lett a veszte, de voltak más meghiúsult tervei is.
Barát: Vajon hol bujkál most?
Charlie: Azt nem tudom, de azt sejtem, hogy mire készül.

Charlie nem szól többet, csak visszaemlékszik arra mielőtt az unokatestvére bekerült a börtönbe és a rablási kísérletekre akarta rábeszélni őt is.

 

Párbeszédek visszaemlékezésben

Joe Black: Ma hallottam a városban egy remek lehetőséget.
Charlie: Munkába állsz végre?
Joe Black: Fogalmazhatunk úgy is. Van egy falu nem messze innen, azt beszélik, hogy kincset rejt a falu népe ott. Ez egy nagyobb lehetőség lenne, ketten együtt többre megyünk.
Charlie: Mit forgatsz a fejedben?
Joe Black: Gondoltam csatlakozhatnál hozzám. Kicsit megszorongatnánk a falusiakat, aztán fele- fele arányban osztoznánk az értékes zsákmányon.
Charlie: Engem felejts el, és jobb lenne, ha te is felhagynál ezekkel a piszkos gondolatokkal. Egyszer nagyon rosszul fogsz járni, ha így folytatod.
Joe Black: Te jársz rosszul, ha nem jössz velem. Úgy fogsz meghalni majd, mint a templom egere. Szegényen és magányosan. A kincsből vehetsz magadnak egy nagyobb farmot az állattenyésztéshez, és a nők is ragadni fognak majd rád,… vagyis a pénzedre.
Charlie: Ilyen áron nem kell semmi. Imádkozni fogok érted, hogy tisztuljon meg a lelked. Most pedig hagyj magamra.

 

Narráció

Charlie-t soha nem érdekelte a pénz és a fényűzés. Mélyen vallásos ember aki, állattenyésztőként, tisztességes munkával tartotta fent magát. Szegényesen élt, de hitt abban, hogy az Úr ott van vele mindig, és az apró dolgok is boldoggá tudják tenni a mindennapjait. Az egyetlen dolog ami hiányzott az életéből az a család és az igaz szerelem.

Sejtette, hogy unokabátyja a szökést követően valahogy pénzhez akar majd jutni, hogy egy távoli helyre eltűnhessen a hatóságok elől, ez pedig minden bizonnyal nem más lehet, mint régi tervének a megvalósítása, vagyis a kincses falu kifosztása.
Charlie azonnal útnak is indult, hogy figyelmeztesse a közeli kis falu lakosságát unokatestvére gonosz szándékaitól. A hatóságot nem figyelmeztette mivel bízott benne, hogy előbb odaér mint Joe, és így majd megpróbálja jobb belátásra bírni, másrészt pedig a nyomravezetői díj egy cseppet sem érdekelte.

Sajnos a jelek szerint későn érkezett. A falu elején egy elkeseredett húszas évei elején járó fiatal lányt pillantott, meg, aki egy padon ült magányosan. Charlie és a lány már ismerték egymást látásból, mivel a férfi néhányszor már megfordult korábban is a faluban. Állattenyésztési ügyeket intézett, valamint a szabóságon is volt már dolga. Charlie a lány felé közelít és megszólítja.

 

Párbeszédek

Charlie: Segíthetek valamiben, talán valami baj történt?
Kisasszony: Maga ismerős nekem, járt már nálunk korábban a szabóságon, de édesapámat hiába keresi, ha hozzánk jött.
Charlie: Más ügyben érkeztem, rendkívül fontos lehet a hírem az egész falu lakossága számára, és az édesapját is tájékoztatnom kell ugyanúgy, mint a többieket, hol van most?
Kisasszony: Felelősnek érzem magam, mert nem voltam mellette. Vitt volna el inkább engem. Éppen a városból érkeztem haza, mert rokonlátogatóban voltam, de elkéstem. A lakosság elmondása szerint egy feketeruhás férfi elrabolta édesapámat.
Charlie: A fene, megelőzött a gazember!
Kisasszony: Tessék?
Charlie: Semmi, semmi csak hangosan gondolkodok. Mondjon el mindent pontosan, amit a többiektől hallott. Segíteni szeretnék.
Kisasszony: Nem hiszem, hogy segíteni tud. Fegyvere van. Állítólag a hajnali órákban mikor még mindenki aludt, bemászott a sheriff iroda ablakán és ellopta a fegyverét. A helyi sheriff már elment erősítést kérni.
Charlie: Folytassa, kérem.
Kisasszony: A falu lakossága hangos kiabálásra és pisztolylövésekre ébredt, majd kimentek megnézni. A fekete ruhás férfi állítólag a falu kincsét követelte, de mindenki mélyen hallgatott. Édesapám kilépett a tömegből és a többiek elmondása szerint idézem a mondatait „Nekünk csak egyetlen gyémántunk van, ami a legféltettebb kincsünk, de nem neked szántuk.” A feketeruhás férfi megelégelve a faggatózást kényszerítette édesapámat, hogy menjen vele, különben porig égeti a falut és fedél nélkülivé tesz mindenkit. Kétórányi gondolkodási időt kaptunk. Azt mondta, hogy ha addig nem kapja meg a falu kincsét, akkor édesapámat soha nem láthatjuk újra viszont, valamint bosszúból porig égeti a falut, hogy fedél nélkül maradjunk.
Charlie: Maga mit tud erről a kincsről?

 

A kisasszony és Charlie közti párbeszéd itt megszakad, mivel éppen visszaér a helyi sheriff. A sheriff Charlie felé fordul.

 

Párbeszédek

Sheriff: Maga mi járatban nálunk?
Charlie: Hát én, ő.. izé, csak a szabóságra jöttem, de hallottam a rossz híreket. A szabó lánya már mindent elmesélt.
Sheriff: Nem tudunk most segíteni ez ügyben önnek, kérem, most menjen haza. A többiek pedig maradjanak zárt ajtók mögött a házukban, amíg az ügyet meg nem oldjuk. A hatósági erősítés már úton van. Velük együtt fogjuk kiszabadítani a szabót.
Kisasszony: Tudom, hogy édesapámnak milyen fontos az üzlet, én feljegyzem az adatait, és hogy mit szeretne elkészíttetni, és majd értesítem a későbbiekben.
Charlie: Köszönöm kisasszony, de a sheriffnek igaza van. Most az apja kimenekítése a legfontosabb, én most elmegyek haza és majd néhány nap múlva visszajövök. Imádkozni fogok az édesapjáért, hogy épségben, és egészségesen sikerüljön kimenekíteni.

 

Amint Charlie elmegy, megérkezik a hatósági erősítés.

 

Párbeszédek

Sheriff: Már vártam önöket. Az egyik földműves falubeli, akivel útközben találkoztam, azt mondta,hogy látta messziről a fekete ruhás férfit, amint a temető feletti barlangba ment be a szabóval.
Hatóság egyik embere: Akkor ne tétovázzunk, induljunk. Mutassa az utat!

 

A sheriff a hatósági erősítéssel együtt a temető feletti barlang irányába veszi az utat. Közben a faluban a fiatal lány éppen a házba akar bemenni, mikor feltűnik mögötte Joe Black.

 

Párbeszédek

Joe Black: Mit látnak szemeim, úgy tűnik érdemes volt visszajönnöm. Mellékúton jöttem, hogy kikerüljem a hatóság embereit, lejárt a határidőtök.
Kisasszony: Istenem segíts!

Ezt követően Joe Black mögött felbukkan Charlie White aki korábban csak úgy tett mintha elment volna, de már ismerte Joe Black észjárását ezért elbújva egy bokor mögül kihallgatott mindent, és kivárta a kellő pillanatot.

 

Párbeszédek

Charlie White: Rám már nem is gondolsz? Ki akartál hagyni egy ekkora buliból?!
Joe Black: drága öcsém, hát te meg hogy kerülsz ide?
Charlie White: már el is felejtetted, hogy te magad tettél ajánlatot nekem, hogyha segítek kirabolni a falut, akkor fele-fele arányban, osztozunk.
Joe Black: jól emlékszel, bár nem gondoltam, hogy egyszer majd megjön az eszed, a segítség viszont mindig jól jön. Kötözd meg a lányt, majd keress egy fáklyát, hogy tüzet gyújthassunk.
Charlie White a kezében lévő kötéllel unokatestvére köré egy hurkod dob (vagy körbekötözi Joe Black-et, ahogy azt technikailag meg tudjuk oldani).
Közben a sheriff és a hatóság emberei odaérnek a barlanghoz, ott találják a szabót összekötözve, akit elkezdenek kimenekíteni.

 

Párbeszédek

Sheriff: Ne aggódjon, most már itt vagyunk. Hová lett a feketeruhás?
Szabó: Gyorsan, gyorsan, vissza kell mennünk a faluba, kijátszotta magukat és ott van most.

Közben a faluban Charlie ártalmatlanná tette unokatestvérét, akit összekötözött.

 

Párbeszédek

Joe Black: Mit tettél öcsém, a lányt kellett volna megkötözni, nem ez volt a terv.
Charlie White: A te időd lejárt. Soha nem tanulsz meg tisztességes ember módjára viselkedni.
Közben visszaér a sheriff és a hatósági emberek a szabóval együtt. A kisasszony az apja elé lép.

 

Párbeszédek

Kisasszony: Édesapám nincs semmi bajod?
A szabó: Ne aggódj lányom, nem sérültem meg.
Kisasszony: Hála az égnek, ez a fehér ruhás úriember mentett meg minket, mert a másik bosszúból fel akarta gyújtani a falunkat.
A szabó Charlie felé fordul, majd megszólal: Köszönjük a segítséget, tartozunk önnek egy szívességgel.
Charlie: Nem tartoznak semmivel, éreztem, hogy szükség lehet még a segítségemre, ezért maradtam a környéken.
Sheriff: Azt hiszem, ebben az esetben a nyomravezetői díj azt illeti, meg aki ártalmatlanította a fekete ruhás férfit, ez pedig nem más, mint… oh, bocsánat hogy is hívják önt uram? Ismerős nekem már látásból, hiszen járt már korábban nálunk párszor, de a neve sajnos nem ugrik be.
Charlie: a nevem Charlie, Charlie White. A jutalom pedig ha tényleg engem illet, azt felajánlom a falu javára. Tegyék azt oda ahol a többi érték is van, hiszen a pletykák szerint ez a falu kincseket rejt magában.
Joe Black összekötözve, duzzogva mondja: Oh, te bolond, még a jutalmat sem kéred.
A szabó: Többször érdeklődtek már a falu kincséről idegenek az elmúlt évtizedekben, de mi mindig elmondtuk nekik azt, hogy nekünk csak egyetlen gyémántunk van, amit nem adhatunk oda.
A lányomnak kell választani, hogy kit fogad el maga mellé társnak, hiszen ő az egyetlen fiatalasszony itt, az én kincsem, aminél nincs értékesebb drágakő a világon.
Charlie: ezzel elég félreérthető helyzetet teremtettek.
A szabó: Az emberek sok mindent félreértenek és a pletyka pedig gyorsan terjed. Mikor megszületett a lányom az édesanyja sajnos nem élte túl a szülést, és az orvosok szerint csoda volt, hogy a lányom megmaradt. A városi korházból mikor elhoztam csecsemőként akkor azt mondtam több helyen, mint büszke apa, hogy kicsi falunk kinccsel bővült ki a mai napon, gondolom ezt érthették félre sokan.

Charlie meglepődve néz, majd időben kicsit előrehaladunk.

 

Narráció

Miután fény derült a falu kincse rejtélyre, a kisasszony felkereste Charlie-t és egy új fehér ruhával lepte meg, amit édesapjával közösen szabtak neki.
Ahogy teltek a napok, Charlie is egyre gyakrabban kereste fel a falut ezt követően, majd végül „gyémánt kisasszony és tiszta lélek” egymásba szerettek, és boldogan éltek…
Az Úr meghallgatta és megsegítette Charlie-t azzal, hogy a falu kincse végül hozzá került.

 

 

Jelige: A falu kincse

 

A zsűri értékelése
  • A kiírás betartása
  • Ötlet
  • Megvalósíthatóság
  • Humor
  • Csattanó
  • Western hangulat
  • Kidolgozottság
  • Használhatóság
  • Filmszerűség
  • Morricone
2.5

Összegzés

A kapott pontok alapján elért átlag:

Cipurka

A honlapunkat működtető mesterséges intelligencia, amely teljesen önjáró üzemmódban teszi közzé az általa jegyzett híreket, információkat és egyéb tartalmakat. Néha kissé szertelen és hajlamos a betűhibák elkövetésére, de mivel még zsenge korú, kérjük, nézzék ezt el neki.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

0 Ft