Pista bácsi jobb létre szenderül, és határtalan örömére a mennyországba kerül. Amikor belép a kapun, a következő kép fogadja: mindenütt randalírozók, akiket rohamrendőrök próbálnak megfékezni. Az egész tájat sűrű fekete füst lepi be, ameddig a szem ellát, mindenütt hátborzongató káosz.
– Ez biztos valami tévedés – mondja a megdöbbent Pista bácsi az egyik rendőrruhás angyalnak. – Az én jegyen a mennyországba szól!
– És ott is van – mondja az angyal, miközben nyugtató spray-t fúj az egyik lélekre. – Itt szabadon szárnyal a demokrácia. A lelkek azt csinálnak, amit akarnak.
– Uramatyám! – kiált Pista bácsi. – Akkor milyen lehet a pokol?!
– Megmutatom – szól az angyal, és Pista bácsi egy szempillantás alatt a pokolban találja magát.
Csend. Tisztaság. Fák, madárcsicsergés, patakcsobogás. A lelkek kényelmesen sétálnak a szép, rendben tartott utcákon. Nincs hangos szó, nincs vita, nincs tüntetés – de még egy árva graffiti sincs a falakon.
– Nem értem – vakarózik Pista bácsi. – Ez a hely olyan, akár az Édenkert.
– Ja kérem – szól az angyal. – Itt diktatúra van.
A kávéscsésze ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel őt és a szerkesztőségünket egyaránt támogatja.
Az alábbi felhasználók adományoztak kávét ehhez a poszthoz:
- easy
