A miniszterelnök firkája

2025-11-13
146 olvasó

A történet egy késő esti tévéinterjúval kezdődött, ahol a miniszterelnök, miközben az ország jövőjéről beszélt, egy előtte heverő fehér lapra lazán, hevenyészve firkálgatni kezdett. Semmi különös: mindannyian csináljuk ezt, amikor hosszú és unalmas a telefonbeszélgetés és van előttünk egy fehér felület. Vonalkák, pacák, pálcikaemberek, spirálok, geometriai torzulások, esetenként egy obszcén ábra vagy két kis cicis felkiáltójel. A miniszterelnök ugyan nem rajzolt pinát — ezt a kormányszóvivő másnap reggel külön kiemelte —, de ezen kívül ami csak a csövön kifért.

A kamera szeme pedig mindent látott. A firkát is. Mire a műsor véget ért, a közösségi hálón már úgy forgott a papírlap képe, mint egy szent ereklye vagy egy UFO-látogatás elmosódott fotója. Az Elmeturkász Szövetség azonnal kijelentette, hogy a firka napnál világosabb genetikai térképe a miniszterelnök valódi jellemének, mert a lélek alagútjai nem szavakon, hanem ilyen maszatolásokon keresztül tárulnak fel. Így hát a két oldal előállt a maga elismert, címzetes pszichológusaival, nemzetközileg képzett dilidoktoraival és önként jelentkező, rendkívül motivált, de teljesen alkalmatlan elemzőivel.

Nézzük meg, mire jutottak.

 

Az ellenzéki szakértői jelentés  (rövidített változat, mert a teljes 348 oldalas volt, és a kétharmada csupa felkiáltójel)

Az ellenzéki pszichológuscsoport első megállapítása szerint a papíron látható cikcakkok „a kontrollvesztett elme rohangálását jelképezik egy jéghideg, sötét labirintusban”. A miniszterelnök által húzott öt párhuzamos vonal szerintük a diktatúra vasrácsára céloz, ami szerintük uralja az egész kompozíciót. Az ábrák között fölbukkanó pálcikaember pedig – aki kicsit dülöngélt, kicsit vigyorgott, és az egyik lába valamiért négy ujjban végződött –, az ellenzéki szakvélemény szerint nem lehet más, mint: „A belső fenevad miniatűr, de annál gonoszabb ikonja, amelyen keresztül a firkáló személy tudat alatti tébolya utat tör a papír felszínére, akár egy pszichiátriai intézetből megszökött krampusz.”

A firka közepén található nagy, fekete pacát a szakértők „pszichés sötét energia gócpontjának” nevezték, amely „a zavarodott elme gravitációs központjaként működik”. A pacából kiinduló vékony vonalakat külön is megvizsgálták, és arra jutottak, hogy azok „a miniszterelnök menekülési útvonalai, amelyek a küszöbön álló bukását vetítik elő”.

Végezetül az ellenzék pszichológusai megállapították, hogy a firka alapján a miniszterelnök egy aberrált módon galád féreg, akinek agyában tanyát ütött a téboly. A tanulmány végén még hozzátették, hogy mindezt „csakis a tudomány objektív módszereivel” állapították meg, valamint kérvényezték a firka UNESCO-védettség alá helyezését, hogy legyen elrettentő példa az utókor politikusai számára.

 

A kormánypárti szakvélemény (szintén rövidítve, mert az eredeti 412 oldal volt, és nagyrészt mosolygós emojikból állt)

A kormánypárti pszichológuscsoport azzal indított, hogy a rajzoló nagyobb zseni, mint Picasso, mert azt a szimbolikát, amit csak úgy lazán papírra vetett, csak a legnagyobbak képesek szintetizálni. Ők úgy vélik, a miniszterelnök a firkálással nem mást tett, mint: „A tudatalatti univerzum hieroglifáit vetette papírra, megteremtve ezzel egy új, eddig ismeretlen pálya, a politikai szimbolika felé vezető utat.” A párhuzamos vonalak náluk nem rácsok voltak, hanem „a nemzet öt pillére”, amelyek „stabilan együtt állnak a mindenkori fejlődéssel”. A pálcikaember pedig egyértelműen: „A közjó felé tartó, lépés közben elmosódott, dinamikusan optimista hétköznapi ember archetípusa, amelyet csak a legnagyobb formátumú államférfiak képesek így megragadni.”

A nagy pacát nemhogy negatívumnak, hanem egyenesen „a kreatív energiák vulkánkitörésének” nevezték, mely „az országot összetartó szellemi gravitáció forrása”. A belőle kiinduló vékony vonalak náluk nem menekülési útvonalak voltak, hanem „a jövő lehetőségeihez vezető mágikus szálak”. A kormánypárti szakértők összegző véleménye szerint a miniszterelnök egy földre szállt zseni, egy két lábon járó pozitívum, aki „egyetlen firkantásával is egész generációkat inspirál”.

A vizsgálóbizottság azt is javasolta, hogy a napot, amikor ez a műalkotás létrejött, tegyék munkaszüneti nappá.

 

Mit gondolnak, vajon melyik félnek van igaza?

A kávéscsésze ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel őt és a szerkesztőségünket egyaránt támogatja.

Az alábbi felhasználók adományoztak kávét ehhez a poszthoz:

  • mokusfacan
  • easy
  • Bibabac
Benjamin Babbler

Benjamin Babbler

(1991, Kalocsa) Magyarországon született, de jelenleg a csehországi Brnoban él és ösztöndíjasként a cseh sörgyártás középkori történetét kutatja. Szakterülete Nagy károly élete és kora, különös tekintettel a Karoling reneszánsznak nevezett időszakra. Irodalommal a Regénytáron kezdett foglalkozni, egyike a Közös Regények néven ismert alkotóműhelyünk legaktívabb, legsikeresebb szerzőinek. 2013-ban tevékeny részt vállalt mindmáig egyetlen nyomtatásban is megjelent kooprodukciós munkánk, A hét mesterbölcsész megírásában. Honlapunkon álnéven szerepel.

Kérdezd a Regénytárról
Cipurkát!
Cipurka
Kérdezd meg Cipurkát
Szia! Én Cipurka vagyok 🐿️
Kérdezz bátran a Regénytárról!