Epizód egy mai Dávid életéből

Az i. e. 1000 körül élt betlehemi Isai legkisebb fia, Dávid, az ókori zsidó történelem legismertebb, legvitézebb, leghatalmasabb emberi uralkodója volt, pásztorfiúból lett isteni képességű harcos, zeneszerző, költő és király, korának s minden időnek – Noé, és Ábrahám utódjaként – legbefolyásosabb hitembere, Jézus Krisztusig. Neve fogalommá vált az egyetemes emberi történelemben, hitéletben, és kultúrában egyaránt, mert Isten nemcsak „tanúvá tette a népek között, fejedelemmé, parancsolóvá a nemzeteknek,”(Ézsaiás 55:4. Ökumenikus ford.) hanem még ma is teljesedő újszövetségi próféciaként „fölépíti Dávid leomlott sátorát,… hogy keressék a pogányok az Urat minden népből, akik az Ő nevéről neveztetnek!” (Apostolok cselekedetei 15:14-17. Károly G. ford.)

Dávid legismertebb képzőművészi ábrázolása Michelangelo carrarai márványból faragott, Firenzei Akadémián álló egészalakos „Gigante” szobra, részlet

Azóta, hogy Dávid király 70 évesen meghalt Jeruzsálemben, már eltelt az emberi család fölött kb. 3000, tévelygésekkel teli, és ebből sokkal több szörnyen nehéz, mint boldogságos esztendő… Úgyhogy sajnos vonzó, emblematikus lényének testi és szellemi leszármazottai sem élhettek nyugalmasabb életet tőle e békétlen világban. – Ezért lehetne a következő, verses mottót odaírni az eltávozása óta 30 évszázadot átívelő sok csodálójának és követőjének élettörténete elé, mert bármilyen származású, de hithű, bátor lelkületű nőre is éppúgy ráillik, mint bármely hasonló szellemiségű férfira:

 

Ő az, aki nem ment, de a rossz sors űzött

gyilkos szarvhegyére az őrület kitűzött

mert erős volt bár, hinni merészelt

s szívében a remény örök tüze fészkelt!

 

 

Epizódunknak ez a mai, újkori Dávidja szintén megöregedett, miután élete Góliátjait legyőzte egészséges Isten-félelmének és -bizalmának köszönhetően, de az emberiség legeslegnagyobb és egyedül legyűrhetetlen ellenségével, a halállal szemben most úgy érzi, tehetetlenné vált!… Hiábavaló  lett eddigi, legendás hite? harcra kész elméje, szíve és parittyája?… No meg a frissen válogatott, patakparti kövecskéi a pásztortarisznyában, mellyel 3000 éve halálosan átütötte a népét s Istenüket gyalázó filiszteus Góliát1 homlokát?…  Csak gyaníthatjuk, hogy az ókori, ifjú Dávidnak azt az első, s egyben végzetes parittyalövedékét nem egy arra tévedt, kósza mediterrán szellő segítette célba jutni akkor, hanem a mindig jelenlévő Isteni Gondviselés és Igazságszolgáltatás ellenállhatatlan sugallata! – amit 1000 évvel később az emberré tett2, egyetlen nemzett Isten Fiú, Jézus Krisztus az Atyaisten Szellemének vallott. Így is jegyezte föl róla ezt a ráillő mondást az esemény egyik szem- és fül-tanúja, János evangéliumának írója, a szeretett apostol: – „A Szellem odafúj, ahová akar. Hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jő és hová megy: Így van mindenkivel, aki Szellemtől született… (János evang. 3:8. Csia Lajos ford.)

 

/L á b j e g y z e t

1: Góliát és Dávid harcának története le van írva Sámuel 1. könyvének 17. fejezetében

2:”nem azért szálltam le a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem, hanem hogy annak az akaratát, aki elküldött engem.” (János evang. 6:38. Ökumenikus ford.)/

 

 

Végrendelkezés

 

 

 

– Hamvasztásos, urnás* temetést kér a vendég! – írom le egy vénhedő, kései Dávidként végrendelkezésem első óhaját, mint valami vendéglői vacsora-megrendelést, ha már a bibliai* Mózes* könyve szerint mi emberek, átmeneti lakosok, ideiglenes „jövevények*”: még csak vendégek vagyunk a Földön! Akkor pedig nem csupán az életlehetőségeink számtalanok és sokrétűek, hanem – sajnos – kimúlásunk és megsemmisülésünk választékai is.

Őszintén szólva… dögkeselyűkkel, hiénakutyákkal, krokodilokkal, piránjákkal* csak azért nem etetném föl magam, mert állatvédő hajlamaim is vannak. Életemben annyit vétkeztem, amennyit ezek az öntudatlan, szegény párák együttvéve se, így biztos a torkukon akadnék, mint kemény falat, vagy végzetes gyomorrontást okoznék ártatlan lelkeknek.

Van persze más lehetőség is a halálunk utáni végkimenetelt illetően, bőséges a repertoár. A szarkofágban*, koporsóban, saját, gyári kukacainkkal történő eltakarítását holttestünknek én már gyerekkoromban töröltem etikai kódexemből*, bár állítólag ez a legtermészetesebb és –kíméletesebb módszer, mert az izgő-mozgó, szivárvány minden színében burjánzó, incifinci férgek oly tapintatosak, hogy még csak meg se rongálják a csontvázunkat, se a sír kirablása után újra használható szintetikus* ruhaneműt nem károsítják meg! De a műfogsort, befátyolosodott tekintetű üvegszemet, csípő- és térdprotézist*, imára merevített kézben eltemetett Bibliát, zseblámpát, fésűt, tükröt, mobiltelefont, GPS*-t, vagy a koporsót egészen otthonossá varázsló szobai papucsot, no és az ékszereket, gépkocsi-indítókulcsot, műszempillát is megkímélik!… Sőt, még a tartós púderból fölvitt vastag, élethű pirospozsgát se tüntetik el az arcról! – Legföljebb… az arcunkat tüntetik el a pirospozsga alól… amire ott már – valljuk be! – szükségünk sincs nagyon, mert a bibliai Prédikátor könyve szerint úgy következtetek, a Holtak Birodalmában* nemcsak a „cselekedet”, meg az „okoskodás” szűnik meg, hanem az „arcoskodás” is.

Amíg viszont megvan az arcocskánk, nézzünk vele szét másfelé is! Az igen költséges és nem túl sok melegséget árasztó eljárásról, a holttest lefagyasztásról hogy vélekedtek? Mondjuk ki bátran jogos aggályunkat, örökké tartó mélyhűtést szavatolni globális felmelegedésünk korában,… nagyon hazárd vállalkozás bármely temetkezési társaság részéről. S ne feledkezzünk meg az oly közeli bibliai végidőről se, mikor Igaz Bíránk, Jézus Krisztus*, tűzben fog ítélkezni az emberiség fölött! – Akkor meg minek fizetnénk a lefagyasztásunkért, ha nemsokára úgyis kiolvadunk? Engem ez a jégkockává hűtés amúgy is nagyon hidegen hagyna. A bebalzsamozásommal viszont még tán kiegyeznék, ha nem kezdődne a  tortúra rögtön az  elképzelni  se mindennapi élménynek számító kibelezésemmel,… és a legalább annyira romlandó agyvelőm   kiszippantyúzásával!  –  Hááát,… mit tudom én?! Megszoktam már, hogy a belső szerveim, ha alszom is, mindig bennem vannak, és csakis ott, ahová az Isten helyezte őket. Szerintem Ő nem akarná kicsalogatni egyiket se onnan. Úgyhogy nyugodtan bélyegezzetek maradi gondolkodásúnak, én maradnék ebben… egyben!

Az ember persze a legrafináltabb főemlős ezen a bolygón, ezt bizonyítja, hogy kínálnak ám csonkítás nélküli tartósítást is,… dögivel! Ilyen mumifikálás* például a besózás,… a füstön szárítás,… a napon, vagy mesterséges fényen történő gyorsaszalás,… a kigőzölés,… a lakkozás,… az átlátszó, vagy sötétített műanyagba-öntés,… a formalinban* való tartósítás, amikor rögzített, illetve lebegő helyzet közül lehet választani. Mivel a lebegő típusú konzerválás nagyobb üvegedényt igényel, drágább is, ám ehhez különleges szolgáltatásként látogatók érkezésekor enyhe folyadékáramoltatásról gondoskodnak, mi által volt szeretettünk nem marad mindig ugyanabban az unalmas testhelyzetben, hanem kissé életszerű mozgásba lendül az állandóan tisztított formalinban, melyben még az arc vonásai is tisztán kivehetők. Persze igényelhető a halott fejét eltakaró oxigénmaszk is, szemnyílásos vagy anélküli kommandós és sísapka, esetleg karneváli álarc, attól függően, hogy illik-e az öltözékhez, ami lehet búvárruha, bankrabló vagy rendőruniformis*, sí öltöny, de akár báli maskara is. Egy cégvezető szerint a legtöbb kuncsaft* csak kedvenc fürdőruháját adatja saját holttestére, hogy úgy tűnjön, csupán megmártózik, s lubickol egyet a sokak által megkérdőjelezett föltámadásig*.

Pfújjj!… – mondjuk minderre sokan. Kizárt dolog, hogy ilyet választunk. Mert tudjuk, nem abból a maradék, kimustrált anyagból leszünk föltámasztva, amit sokféleképpen tartósíthatunk, vagy amivé sokféleképpen széteshetünk az Isten összetartó lehelete nélkül, hanem abból a szellemiségből, amit előlegként ajánlunk szolgálatunkkal és életvitelünkkel az Ő emlékezetébe, a Tőle kapott gazdag és örök krisztusi reménység* csekély viszonzásaként.

Leginkább persze meg se halnánk! Közel van Armageddon, meg az Utolsó Ítélet, s a Bárány, mint Győzelmes Király* majd kiadja új életre szólító parancsait. De ha meghalnánk még addig, én elhamvasztást kérek. Asztalomon fekszik a temetkezési szolgáltatók katalógusa, föllapozom s ki is választok egy tip-top kis halott-hamvasztót. Nézegetem a fényképen a civilizált építőművészet  és technika e szemgyönyörködtető, célszerű remekművét, egy tiszta, családi háznál alig nagyobb épületet, aminek huzatos, karcsú kéményén keresztül szinte élvezet lesz elpárologni, észrevétlen kiillanni a testetlen, kavargó, végtelen lég-terembe… magunk mögött hagyva pár marék hamut emlékeztetőül szeretteinknek, hogy Teremtőnk alkotóerejéből mi is léteztünk hús-vér testben, 3+1 dimenzióban* e csodálatos, de 6000 év* alatt már eléggé lelakott Földön! – Bizony, megérik már lassan kék/-zöld?/ bolygónk a Bibliában ígért Isteni Fölújításra*!

Előveszem az erős nagyítómat, jobban szemrevételezni a mellékelt fotóról földi életem leendő utolsó állomását – elmúlt évszázadunk sátáni hatékonyságú* hírhedt találmányát – e miniatürizált*, gáztüzelésű krematóriumot*. Messziről nézve akár nyaralónak is vélhetnénk. Nézegetem,… és nagyítós tekintetem rásiklik az épület homlokzatán díszelgő cégtábla nagybetűs feliratára, hol ezt olvasom: BEFŰTÖTTÜNK AZ ELMÚLÁSNAK!… S e szlogen mellet jobbról és balról – mintha sötét-középkori inkvizíciós* krónikák véres lapjairól másztak volna oda – egy–egy szőrös testű, patás, kajánul vigyorgó ördög*-pofa áll, hosszú villáikat a felirat alatt fortyogó üstre irányítva,… talán csak tréfamód!!

Nagyítós kezem az asztalra ernyed, székemen hátrahőkölök. Elszáll belőlem hirtelen minden vállalkozó kedv az elmúláshoz, végrendelkezéshez. Már nem fűlik fogam a magam programozta öntartósításhoz, önsemmisítéshez. Megint, és újra csak rádöbbenek: nincs más megoldás a tisztuló lelkiismeretű emberiségnek, mint az örök, a fiatal, az egészséges élet,… de nem ám ebben a régen lezajlott történelemben*, hanem csakis abban a másik, újabb világban, amit a zsidó-keresztény Szentírás*, és annak Istene ígér!…

Mi pedig, akik az eljövendő „Új Égnek és Új Földnek”* még csak e halandó krisztusi valóságában* élünk – ezen az inkább már förtelmessé vált, semmint szépséges világon – és annak az isteni királyságnak* az eljöveteléért hozzuk meg áldozatainkat, minket éltetni fog az egy élő, igaz Isten, – bárhol, bármiképp veszítsük is el porhüvelyünket*! – e Megváltó Jézusunk halálával megszentelt, bűn-átkos Földgolyón.

 

************

 

L á b j e g y z e t e k

urna: a hamvak tárolóedénye

Biblia: az egy élő igaz Isten emberek által íratott sokféle tartalmú, de egységes mondanivalójú könyveinek gyűjteménye, amiket közvetlenül, /élő beszéd, cselekedet révén,/ vagy közvetett módon /látomás, álom, prófétai figyelmeztetés, Szent Szellemének olykor kézzelfogható, vagy ihletésével sugalmazott kinyilatkoztatása által/ adott földi szószólóinak, hogy mindenkori akaratát közvetítsék, és képviseljék egyes emberek, embercsoportok, vagy az egész emberiség előtt.

Mózes: ókori zsidó próféta, aki népét Egyiptom rabszolgaságából JHVH/Jahveh/Jehovah Isten diadalmas erőfölényével vezette ki, és igazgatta Kánaán tejjel-mézzel folyó földjéig. A Biblia első 5 könyvének, a héber Szentírásnak nevezett Tórának, Istenétől ihletett írója is. /próféta: látnok, szószóló, képviselő, Isten személyesen megbízott, közvetlen kapcsolattartója az emberekkel. Lehet a próféta igaz és hamis, attól függően, Isten, vagy ember akaratából szól, illetve cselekszik-e?/

jövevények, vendégek vagyunk: a föld porából lettünk teremtve, halálunk után ismét azzá válunk /1 Mózes 3:19/

piránja: húsevő, ragadozó hal

szarkofág: rég kőből, fémből készült zárt holttest-tároló

etikai kódex: erkölcsi könyvgyűjtemény, viselkedéstan

szintetikus: műanyag, nehezen, vagy nem is emészthető

protézis: hiányt pótló testrész

GPS: globális helymeghatározó rendszer, – digitális térképnavigátor

Holtak Birodalma: az emberek halál utáni „közös sírja”, állapota, képletes hazája, héberül: seol, görögül: hádesz /Prédik. 9:12/

Igaz Bíránk, Jézus Krisztus: az Örökkévalótól „rendelt bírája élőknek és holtaknak, aki igazságosan ítél és hadakozik” /Cselek. 10:42, Jelenés 19:11, 15-16/

mumifikálás: holttest tartósítás

formalin: erős fertőtlenítő és konzerválószer

uniformis: egyenruha

kuncsaft: üzletfél

föltámadás: a Biblia egyik alaptanítása, miszerint a Teremtő Isten akaratából képes csak a meghalt lélek újra élővé válni, s ugyanazzá a személyiséggé – akár szellem-, akár hús-vér lényként. Az ismeretlen időpontú Ítéletnap után milliárdok élhetnek újra, tökéletes testben, – magzatok is, vagy teljesen eltüntetett teremtmények, mert Isten „emlékezetében” minden és mindenki él, – ahogy, és ameddig Ő jónak látja. /Ézsaiás 26:19, János 5:28-29, Jelenés. 20:12-13, Lukács 20:38/

krisztusi reménység: „Én vagyok a föltámadás és az élet, aki hisz bennem, ha meghal is, él,… és aki él, és hisz bennem, soha meg nem hal!” jelentette ki a Názáreti Jézus Krisztus, akinek váltsághalála által a bűnös emberiség akár örökké is élhet. /János 11:25-26/

Armageddon: héberül Har-Magedon: Megiddó hegye: egy valós, és képletes helyszín Izraelben, egy eljövendő esemény és egyelőre ismeretlen időpont, a biblia által kitűzött „mindenható Isten nagy napjának háborújára”, amiről több helyen van személyekre, résztvevőkre is utaló tájékoztatás a Szentírásban. /Jelenés. 16:14, 16/

Utolsó Ítélet: a bűnbeeséssel megszűnt paradicsomi jólétünket felváltó küzdelmes, halálosan gonosz mostani világrendszer befejezését jelentő fázisa, részeként a Mindenható hozzánk idomuló Megmentés-művének és időtervének, – aki isteni igazságszolgáltatás és kárpótlás által hatalmával és szeretetével  „visszahozza azt, ami /s aki/ elmúlt.” (Préd. 3:15, Efézus 1:10)

a Bárány, mint Győzelmes Király: a megdicsőült Jézus Krisztus égi nevei a Jelenések könyvének 5:12-13, és 6:2 verseiben

3+1 dimenzió: 3 irányú, térbeli kiterjedés, +1 dimenzió: az embernek /s talán minden élőlénynek lehetséges, másfajta,/ Teremtőtől kapott „szellemi kiterjedése”. A Szentírás szerint Isten az embert a maga képmására alkotta meg: gondolkodás, érzelmi gazdagság, alkotókészség, emlékezés, időérzékelés, nyelvek ismerete, kommunikációs képességek, stb.

6000 év: az Istentől származó héber-keresztény Biblia szerint az emberi létezés kb. máig tartó időszaka

isteni Fölújítás: Isten szájából elhangzó szentírási ígéret: „Mindent újjá teszek!” /Jelenés 21:4-5/ Ez éppúgy vonatkozik a bolygónkra, mint az emberre és élővilágára, akik nem fognak kipusztulni, sőt egyenlő esélyt kapnak a föltámadottak a magasabb rendű és egyedül igazságos krisztusi irányítás alatt az örök életre. Ezért lesz a drasztikus változás, az Ítéletnap, majd az azt követő 1000 éves Királyság alatt minden pusztítás helyreállítása. /Jelenés 20:4/

sátáni hatékonyságú: utalás a 20. század első felében – a biblia szerinti végidők eldurvult, gonosz szellemiségének megfelelően – a náci Németországban uralkodó Hitler fajpusztító koncentrációs táboraira, melyekben könyörtelen, nagyüzemi népirtás, – tervszerű hulla-gyártás és égetés folyt.

miniatürizált: kicsinyített

krematórium: halott-hamvasztó

szlogen: jelmondat

inkvizíció: a világ politikai uralkodói közt önmagának jogtalan és mindig előkelő helyet kierőszakoló katolikus egyház az általában koholt vádak alapján eretneknek bélyegzetteket válogatott kínzásokkal akár halálra is vallató politikai-rendőri intézménye, ami egyes országokban még a 19. században is működött. Borzalmas módszerei között /körömletépkedés, izzó vassal faggatás, testnyújtás feszítőcsörlőkkel, stb./ humánusnak és megtisztelőnek számított a – Krisztus szeretetét már sátánian magas hőfokon közvetítő! – máglyahalál. Egyik legismertebb szégyenfoltja e történelmi keresztény egyházak/nagyszekták törvényesített, testvérgyilkos terror-akcióinak – a tömegpusztító vallásháborúkat most nem számítva – amikor a nagy reformátorként elhíresült, de az ördögi demagógia zátonyán megfeneklett szellemiségű Kálvin János, régtől fontolgatva már teológiai ellenfelének „legyőzését”, képmutatóan hozzájárult a tudomány és az isteni igazság iránt egyaránt lelkesedő, feltaláló, kísérletező alkatú, őszinte hitvitákra is nyitott Szervét Mihály eleven elégetéséhez.

ördög: rágalmazó, – Sátán másik neve, /mert a Sátán lázadót jelent,/ – az emberiség minden bajának fő okozója: lázító, gonosz, gyilkos angyal, aki egyúttal a legfondorlatosabb hitetőként azon van, hogy ne tartsák őt létezőnek az Édenkert óta félrevezetett emberek. Eközben gátlástalan átváltozóművészként, szemfényvesztő módon a „világosság angyalává” is formálja magát /1 Korinth. 11:14/ úgy, hogy sok ember Lucifert, a fény hordozóját isteníti személyében, de sajnos mindezt megteheti, mert ő e „jelenlegi világrendszer istene”, /2 Korinth. 4:4,/ ám az Ítélet napján Krisztus véget fog vetni hatalmának, – társangyalaival, a démonokkal együtt. /Jelenés. 20:1-2/

régen lezajlott történelemben: „az emberiség ellen 6000 éve folyó háború kimenetele már 2000 éve eldőlt a Golgotán. Mára csupán személyes csatá(in)k maradtak.” /George Orwell/

Szentírás: vagy Biblia, az egyetlen Isten /5Mózes 6:4, 1Timóth.2:5/ negyven ember által – i.e. 1500 – i.sz.100-ig tartó, 1600 éves időszakaszban – héber, arám és görög nyelveken íratott, Jézus után pár száz évvel 66 könyvre kanonizált /törvényesített/ szűkített gyűjteménye, és az eltelt 1900 év alatt sok százra darabolódott, keresztény felekezetek közös, hiteles, írott létforrása.

„új ég és új föld”: az Isten által többször megerősített saját Ígéretének, az „új teremtésnek” egy részletezőbb megfogalmazása. /Ézsaiás 65:17, 2Péter 3:13, Jelenés. 21:1/

krisztusi valóság: amit az emberiség eddig a Földön élt, „csak árnyékai az eljövendő dolgoknak, a valóság a Krisztusé.” /Kolossé 2:17/

isteni királyság: lásd a lábjegyzet „isteni Fölújítás” című föntebbi bekezdésénél!

porhüvely: életünknek – a vérünk megelevenítő áramlása nélküli – hústest foglalata, holtteste /3Mózes 17:14/

bűn-átkos Föld: Ádám és Éva, az első, engedetlen emberpár Édenből való kiűzetése óta tartó állapota, minősítése az akkor még tökéletes, de egyre romlóbb állagú bolygónknak, valamint az Igaz Istentől elidegenedett, zsákutcába jutott civilizációinknak. /1Mózes 3:17/

 

 

[Beküldte: resztofid – 3D]

Szóljon hozzá