A Regénytár bűvös boltja
Érdekes és izgalmas olvasmányok minden mennyiségben

Melyik ujjamba harapjak?

Mit válaszolna Ön, kedves olvasó, ha valaki feltenné önnek a következő démoni kérdést: hogyan akar meghalni – lassan éhen vagy egy helyiségbe bezárva, a saját füstjében megfulladva? Morbid viccnek tűnhet az ötlet felvetése, pedig nem az, modern világunk pontosan erre keresi a választ.

Az összeesküvés-elméletek kedvelő között akadnak ugyan, akik úgy vélik, a szén-dioxid kibocsátással kapcsolatos problémák, az üvegházhatás csak valamely lobbi kreálmánya, de a legtöbben azért felfogjuk, hogy nagy a baj. Hosszú ideje folyik a vita, mivel lehetne kiváltani a fosszilis energiahordozókat, amelyek a légköri szennyezés tetemes részéért felelősek. Hatékony megoldásnak tűnhet nukleáris energia. Ha belegondolunk, hogy Paks egyedül az ország energiaszükségletének majd’ a felét szolgáltatja, el tudjuk képzelni, mire képes egy atomreaktor. Ugyanakkor ez esetben felmerül, hová kerüljenek a kimerült fűtőelemek, amelyek túl nagy mennyiségben legalább akkora veszélyt jelentenek, mint a fosszilis anyagok égetéséből származó füst. Ráadásul Fukushima példája mutatja, hogy nincs szükség Csernobilhoz hasonló katasztrófára, egy nem várt természeti csapás a legnagyobb elővigyázatosság és a tökéletes szakértelem mellett is okozhat nagyon nagy bajt.

Az Európai Unió a megújuló erőforrásokra szavaz. A közösség országaiban mind fontosabbá válik az elektromos energia, amely tiszta, nem szennyez. De csak ha a megfelelő módon állítják elő. Hiszen egy klasszikus erőművel vagy egy gázturbinával ott vagyunk, ahol a legelején. Használhatjuk a víz energiáját, de ehhez folyók természetes rendjébe kell beleavatkozni, ami más ökológiai problémasorokat indíthat el. Itt van még a nap meg a szél. A jól telepített napelemek hihetetlen energia előállítására képesek, ahogyan a szélerőmű parkok is. Igen ám, de ezekhez felület kell. Egy olyan adottságú országban, mint a miénk, ezek többnyire sík területre kerülhetnek, nálunk azonban az ilyen területek nagy része termőföld. Mi legyen hát? Tiszta energia vagy jó minőségű élelem?

Léteznek olyan országok, amelyek a saját előnyeiket kihasználva próbálnak az új világ energiaexportőreivé válnak. Chile élen jár ebben, napsütötte hegyeire elkezdett óriási felületű napelemtelepeket kihelyezni. Talán egyszer Oroszország is felismeri a gigantikus sztyeppékben rejlő lehetőségeket, vagy az Öböl-országok is megpróbálják kihasználni sivatagaik napsütését. Ki tudja?

De jelen pillanatban az a helyzet, hogy míg a világ egyik felén a művelhető földekre telepítenek megújuló energiákat hasznosító erőműveket, addig a másik felén a termőföldek kimerülése miatt hagyják el az otthonukat milliók. A fosszilis energiahordozók miatt kialakult globális felmelegedés ugyanis folyók kiszáradását, a földek értéktelenné válását okozza számos helyen.

Melyik ujjamba harapjak? Nem irigylem, akinek döntenie kell.

 

This website uses cookies to improve your experience. We'll assume you're ok with this, but you can opt-out if you wish. Accept Read More