A bérgyilkos és a költő

2023-08-23
283 olvasó

A bérgyilkos rossz alvó volt – szakmai ártalom – ezért éjszakánként gyakran hallotta, hogy fölötte, a harmadikon a költő le és föl csoszorászik, meg hogy céltalanul zörög a lábosaival.

A bérgyilkos ezért eldöntötte, az első adódó alkalommal megöli a költőt, pontosabban hozzácsapja az egyik aktuális melójához.

De nem csapta hozzá.

Ehelyett a társasházi közgyűlésen a költővel együtt szavazott az özv. Kovácsné elleni intézkedés foganatosítására, özv. Kovácsné ugyanis önkényesen kisajátította magának a közös biciklitárolót.

A bérgyilkos ekkor értette meg, hogy a költő meg ő rokonlelkek: vers és gyilok egyre megy, mióta világ a világ. És a költő ugyanígy volt ezzel, mert attól fogva adjonisten jószomszédot köszönt neki, ha véletlenül összefutottak a lépcsőházban.

 

 

Kipcsák Jakab

(1976., Budapest) Színi kritikusként debütáló, de több műfajban is magabiztosan mozgolódó újságíró, aki az utóbbi időben novellákkal veteti észre magát. Írásai társhonlapunkon, az Irodalmi Élet virtuális hasábjain is fellelhetők. Jelenleg Pitu Guli ösztöndíjjal a Szkopljei Egyetem vendéghallgatójaként a perzsa-ószláv nyelvemlékek irodalmi vetületeit kutatja, és első novelláskötetének anyagán dolgozik, amelynek címe: Dojráni lakodalom.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

FelFEL