„Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni az Isten országába.” Ez az az ominózus hely (Mt 19, 24), ami nekem soha nem tetszett. Mert hogy kerül a csizma az asztalra? Ki a csudának jutna eszébe egy tevét átszuszakolni egy tű pirinyó lyukán? Gyanítottam, hogy fordítási hiba ez a híres újszövetségi hely, és azt hiszem, megtaláltam a választ, csak ehhez meg kellett tanulnom görögül, és beszerezni a szükséges szakkönyveket.
Itt látható az eredeti görög mondat, s ebben a teve „kamélon” (accusativusi) alakban szerepel.
De a másik fotón a Görög-magyar szótár az Újszövetség irataihoz (szerk. Varga Zsigmond J.) című remek kötetben (amely nemcsak szótár, hanem exegézis is) látható, hogy a teve szó görög alakja csak egyetlen betűben tér el a „kamilosz” szótól, amely hajókötelet jelent.
A két szó könnyen összecserélhető, és értelmüket illetően számomra nyilvánvaló, hogy a hajókötél értelmileg, logikailag és vizuálisan könnyen összefüggésbe hozható a cérnával és a tű fokával, ellentétben a tevével. A hajókötél olyan, mint – mondjuk – az óriások országában a cérna…
Tehát a tiszteletre méltó néhai szerkesztőnek nincs igaza, amikor ezt mondja a kamilosz címszava végén: „Egyébként a hajókötélnek a tű fokán való átmenetele semmivel sem kevésbé képtelen hiperbola, mint a tevéé.”
Nem. Sokkal kevésbé képtelen hiperbola!
Valószínűleg az történhetett, hogy az evangélium írójának bizonytalan volt a hébertudása, és véletlenül összecserélte a két héber kölcsönszót.
A kávéscsésze ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel őt és a szerkesztőségünket egyaránt támogatja.
Az alábbi felhasználók adományoztak kávét ehhez a poszthoz:
- easy
Kattints a Donate gombra, és egy tetszőleges összeggel segítsd a munkánkat! Köszönjük!
