Az a nő akar tőled valamit…

… mondta Jenci és oldalba bökött. Odanéztem. A nő nem volt különösebben szép, de csúnya sem, mint ahogy azt sem lehetett róla megállapítani, hogy fiatal, öreg vagy középkorú.

Miért akarhatna tőlem bármit is, kérdeztem, vagy inkább gondoltam, de mert az ember gondolatban nem kérdez, hanem csak úgy sejt vagy tippel, mégis inkább kérdeztem.

Jenci vállat volt, hogy ezt ő sem érti, de az a nő akkor is akar valamit. Nézzem meg még egyszer.

Megnéztem.

Másodszorra a nő már inkább szépnek tűnt, mint rútnak, mert ha az ember olyan előnytelen, mint én, a keveset is meg kell becsülnie, amit odahajít számára az élet. Nem túl gyakran fordul elő, hogy egy ilyen kapafogú ürgére egy nő ránéz, az meg pláne nem, hogy akar is tőle valamit.

Izgalmas helyzet volt, de uralkodtam magamon, vagyis igyekeztem közömbösnek mutatkozni, de attól fogva a szemem sarkából figyeltem a nőt. Látszólag ő is közömbös volt, de Jencinek olyan értelemben igaza lehetett, hogy néha egyértelműen felém nézett.

Tényleg akarhat tőlem valamit, mondtam, vagy inkább gondoltam, de mert az ember nem szavakban gondolkodik, maradjunk abban, hogy mondtam.

Jenci nem válaszolt. A telefonját bogarászta, úgyhogy egyedül maradtam ezzel a rejtéllyel. Mi a bús fene válthatta ki ezt az érdeklődést, és mi az, ami ébren is tarthatja, mert mi tagadás, a nő kíváncsiskodása nem esett rosszul.

Elképzeltem róla mindenfélét, például, hogy milyen lenne feleségnek, vagy szeretőnek, esetleg mind a kettőnek egyszerre, bár nem kimondottan volt a zsánerem. Magas, erős, férfias, tagbaszakadt, ugyanakkor alacsony és tömzsi, dongalábú. Mindegy, a fő hogy akart tőlem valamit.

Úristen, csak nem látszik, hogy nálam az egész havi fizetésem?! Mert az nem volt ínyemre, hogy meghívjam egy kávéra, ahová esetleg többedmagával jönne, és a végén az egész brancsnak én fizetném a cechet. A mai árak mellett ez kész anyagi csőd, pláne, ha a nő cigányzenét is rendel, mert az tíz százalék felár.

Nyugtalanság lett úrrá rajtam. Mostanáig kiegyensúlyozott életet éltem, vígan derülve azokon a történeteken, hogy egy barátnő vagy feleség milyen rafinált módon fosztotta ki a párját. Óvatosnak kell lenni, ha észrevesszük hogy egy nő érdeklődik irántuk.

De ez a helyzet tagadhatatlanul tetszett. A nő nyilván nem volt egy világszép nádszál kisasszony, de még mindig jobb, mint a semmi, legalábbis kezdetnek, mert ha ebből trend lesz, és kiderül, hogy van bennem valami delejesen vonzó, idővel szebb és érdekesebb nők is felfigyelnek rám.

Ezen elmélkedtem, vagy inkább ebben reménykedtem, de semmiképpen nem gondolkodtam, mert az nem így megy, amikor a nő végre odalépett elénk és kifejezetten rám nézve azt mondta: kérem a jegyeket és a bérleteket.

Az ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel növeli az ön esélyeit a Bányai Tamás-díj megnyerésére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett adományozás.