Az egész országot lázban tartja az a kérdés, hogy vajon ki lesz az Alkotmánybíróság nyolcadik elnöke? Nehéz megegyezni ebben, de mi lenne, ha nem egy hanem, két elnöke volna ennek a híres testületnek? Egy bent ülne a Donáti utcai hivatal poloskáktól mentesített tanácstermében és a testület tagjaival karöltve elemezné az új törvényeket, miközben odakint, a bejárat mellett pedig egy extra elnök is elhelyezkedne, aki csak úgy kapásból, a paraszti józan ész logikája szerint megmondaná, hogy a szóban forgó törvény megfelel-e az alkotmányossági kritériumoknak.
Ennek az extra elnöknek nem volna titkárnője, ezért termoszban hozná magának a kávét, és amíg azt iszogatná, az előtte vonuló japán turistákat nézegetné. Mindezt persze szigorúan munkaidőben, mert utána fogná a termoszát meg az egyéb kellékeit, és hazamenne.
Ilyen egyszerűnek képzelem el az extra alkotmányelnök munkáját, ám ehhez az is kéne, hogy a törvények ne érthetetlen szöveghalmazok legyenek, hanem rövid, velős és szankciókkal fenyegető határozatok, hogy aki nem tartja be őket, negyvenes IQ-val is fölfogja, mi vár rá. A példát Dzsingisz kán híres törvényei adnák, amelyekből, ha jól tudom öt volt, és mindegyik rövid, akár a megszegésük utáni élet (pl.: tiszteld a kánodat, mert ha nem tiszteled, a büntetésed halál). A legnagyobb mongol uralkodó ezzel az öt törvénnyel meghódította a fél világot, vagyis a következtetés, hogy minél egyszerűbb egy törvény, annál hatékonyabb, teljesen reális.
A mai, agyonbonyolított, modern világunkban ennek épp az ellenkezője zajlik. Külön tudomány lett a törvények értelmezése, mert azok szándékosan úgy íródnak, hogy ezerféle kimenetük legyen. Ami valakinek a törvény betűje szerint fekete, az másvalakinek fehér, vagy szürke, és mint tudjuk, a szürkének legalább ötven – de inkább ötezer árnyalata létezik.
Nagyon kellene hát az a kilencedik, józan, egyszerű észjárású alkotmányelnök, aki nem annyira a paragrafusok, mint inkább az észszerűség elve mentén haladva meg tudná mondani, hogy az adott törvény svindli-e vagy ígéret. A feladatkörébe az is beletartozna, hogy a törvények szövegeit egy-két mondatba sűrítse, hogy egyértelműek legyenek.
De ez csak vágyálom, hisz nem egyszer éppen azok rejtőznek el a jogi szövegek dzsungelében, akik megalkotják őket. Az extra alkotmánybírósági elnöknek ezért a kávés termosz mellett mindig kéne, hogy legyen a keze ügylében egy élesre fent bozótvágó kés.
Csak úgy, a miheztartás végett.
Az ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel növeli az ön esélyeit a Bányai Tamás-díj megnyerésére.
Ehhez az íráshoz még nem érkezett adományozás.