Mányoki Endre
Voltak már halak, születtek cicák. Momót, öreg kutyánkat eltemettük. Valami még hiányzott a portáról – a pipék. Kitisztítottam az ólat, építettem baromfiudvart. Vettünk öt letojt tyúkot; tolluk vesztett, sovány jószágok voltak. Most már erősek, öntudatosak. És napra nap kezünkbe adnak egy-egy tojást. Az élet él, mindenhol körülöttünk – és folytatódhat a tenyerünkben.
<3