Tisztelt szavazóim!
Ahogy elbeszélői tekintetemmel a múltba révedek, azt látom, hogy oly sok érdemes ember nyert már irodalmi díjat megmérettetéseken.
Például François Villon a Blois-i költőversenyen. Vagy Gabriel García Márquez az irodalmi Nobel-díjért folyó küzdelemben.
És oly sok érdemes nem.
Például József Attila nem kapta meg a Baumgarten-díjat. Ahogy Puskás Ferenc sem a József Attila-díjat, pedig az érdemeit senki nem vitatja.
Mindezt csak azért mondom, mert ez a bizonyíték arra, hogy az alkotók és a díjak nem mindig találják meg egymást.
Hogy a Regénytár Nívó-díja rám találhatott, az két ténynek köszönhető: annak, hogy Majoros Sándor főszerkesztő arra fölterjesztett, és annak, hogy önök rám szavaztak.
Mindkettő annyira megtisztelő, hogy még poént sem találok rá.
Ez életem első irodalmi díja, és rögtön olvasói szavazatok alapján.
Nagyon köszönöm!
Ezt a jó érzést, és ilyen sikereket kívánok mindannyiuknak.
Kerékgyártó György
A kávéscsésze ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel őt és a szerkesztőségünket egyaránt támogatja.
Ehhez az íráshoz még nem érkezett adományozás.
Kattints a Donate gombra, és egy tetszőleges összeggel segítsd a munkánkat! Köszönjük!
Itt is köszönöm a gratulációkat.
GRATULÁLOK! Olvass, olvass, olvasson mindenki!
Gratulálok!