Manapság az újságírás olyan, mint a gyorséttermi menü: kijelzőn jól mutat, de a tápértéke kérdéses. Érezzük is ezt, mert csak turkálunk a kínálatban. Az esetek többségében csak a címeket görgetjük, mintha ezek a pár szavas kifejezések elegendők lennének a világunk megértéséhez. De miért alakult ez így? És hová vezet ez a folyamat?
Az online médiában a kattintás mindenek felett áll. A hírportálok versenye a figyelemért élesebb, mint valaha, hiszen a hirdetési bevételek a kattintások számától függenek. Ezért születtek meg a clickbait címek, amelyek nem a tartalom mélységét, hanem az azonnali figyelemfelkeltést célozzák. Így lett a „Fontos bejelentést tett a miniszterelnök” a modern hírírás egyik leggyakoribb sablonja, ami mögött többnyire egy marginális jelentőségű közlemény lapul.
A helyzet abszurditása az, hogy a címek így is önálló életre keltek. A közösségi médiában az emberek 59%-a (kutatások szerint) soha nem kattint rá a megosztott cikkekre, csak a címet olvassa el. Egy provokatív vagy érzelmekre ható cím tehát képes formálni a közvéleményt anélkül, hogy az emberek valaha is szembesülnének a mögötte lévő tartalommal.
Az információ bősége és a gyorsfogyasztás kultúrája azt eredményezte, hogy egyre nehezebb megkülönböztetni a valós híreket a félretájékoztatástól. Az újságírás hagyományos értékei – mint a tényellenőrzés, a kiegyensúlyozottság és a mély elemzés – háttérbe szorultak. Egy-egy híresztelés vagy elferdített adat hatalmas köröket futhat a világban, és mire a valódi tények elérhetnék az embereket – ha egyáltalán elérik – a téma rendszerint érdektelenné válik.
Egy példa erre az álhírek terjedése: gondoljunk csak a Covid-19 kapcsán felbukkanó összeesküvés-elméletekre vagy a választásokkal kapcsolatos félrevezető információkra. Az emberek az egyszerű narratívákat keresik, a bonyolult igazságok helyett.
De az újságírók és a médiavállalatok mellett mi, olvasók is felelősek vagyunk. Az, hogy a figyelmünkért folytatott harcban a címek uralják a terepet, nemcsak a média hibája, hanem a mi kényelmünk eredménye is. Elfogadtuk, hogy a hírek fogyasztása felületes, villámgyors tevékenység legyen, amely nem igényel mélyebb elköteleződést.
Az újságírás válsága csak akkor oldható meg, ha újra értéket tulajdonítunk a minőségi tartalomnak. A hiteles újságírás támogatása – akár előfizetéssel, akár a valódi tartalmak megosztásával – elengedhetetlen ahhoz, hogy visszahozzuk az értékalapú hírfogyasztást, már ha a közösségi média hihetetlen ellenszelében ez egyáltalán lehetséges.
Az első lépés ehhez az lenne, ha újból visszatérnénk az olvasáshoz. Nemcsak címeket, és kommenteket érdemes tanulmányozni, hanem a teljes cikkeket. Adjunk időt magunknak, hogy a felszínesség mögé lássunk, és ne engedjük, hogy a gyorsfogyasztás kultúrája teljesen bekebelezze az igazságot. Amíg a címek maradnak fő tájékozódási pontoknak, az újságírás vesztésre van ítélve. Rajtunk áll vagy bukik, hogy ezt eltűrjük, vagy hogy rá is segítünk egy virtuális csapással. Ha ebben a cikkben idáig eljutottak, máris tettek egy lépést abban az irányban, hogy ezt megakadályozzák.
A kávéscsésze ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel őt és a szerkesztőségünket egyaránt támogatja.
Ehhez az íráshoz még nem érkezett adományozás.
Kattints a Donate gombra, és egy tetszőleges összeggel segítsd a munkánkat! Köszönjük!
