A történet úgy kezdődik, hogy három alkoholista haver közösen megfogadja: ezt a családi karácsonyt már nem rontják el italozással.
Erre koccintanak.
Néhány jelenettel később dr. Zacher Gábor alsó kameraállásból kárörvendően nevet.
Közben az égen áthúznak a kólacégek Mikulásnak álcázott drónjai.
Elindult a drónok harca.
A marketingesek idegesen keresik a televíziós betlehemekbe a szponzorokat. Mások celebekkel helyettesítenék a jászol állatait és a háromkirályokat.
A látóhatárt egy illegális migrációs hullámmal képi át a betlehemi csillag, amelyet az ellenzék azért is ötágúnak ábrázol.
Estére béke száll a földre, de tüntetők a Kossuth téren szívlapáttal agyonverik.
A szeretettel teli otthonokban a családok elvégzik az esti karácsonyfatűz és a hasnyálmirigy-gyulladás előtti szertartást.
A legkisebbek egy kicsit még hisznek a Jézuskában.
Egy kicsit még Jézus is.
Ezért aztán nincs nagyobb baj.
Az éjszakában villogó karácsonyfaizzók színes fényt vetnek a december 27-ét várók szektájának tagjaira.
Ők már nagyon visszacserélnék a rosszul megválasztott ajándékokat.
Aztán az ünnep csendjébe belehasítanak a szilveszteri papírtrombiták.
A vége-főcím alatt petárdák durrognak, és a Himnusz szól.
Néhányan jókedvükben táncolnak rá.
A gépész befűzi az új tekercset.
Az ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel növeli az ön esélyeit a Bányai Tamás-díj megnyerésére.
Ehhez az íráshoz még nem érkezett adományozás.
Kemény.