A doktornővel szemben ülő páciens még szinte gyereklány volt – alig múlt tizenöt.
– Miért akarja megszakítani a terhességét? – kérdezte az orvos.
– Nézzen rám! Még tizenhat sem vagyok. Hova szüljek? – csattant fel a lány. – Nem fogom tönkretenni az életem egy kölyök miatt. Majd, ha lesz, aki eltart minket.
A doktornő szótlanul aláírta a nyomtatványt. A lány másnap mosolyogva lépett ki a kórház kapuján.
Tíz évvel később:
A félkész sorházi lakások kétharmadát már eladták. Összeszokott csapat dolgozott a sikeres építési vállalkozó, Derek Davis – ismerőseinek csak „Dídí” – keze alatt.
Aznap korábban fejezte be a munkát, mert fontos este várt rá: bemutatja édesanyjának Ruby Dale-t, a nála három éve dolgozó lányt, akivel mostanra komolyra fordult a kapcsolatuk.
Amikor Rubyt felvették, minden férfi rámozdult, de gyorsan világossá vált, hogy ő Dídíre bukik. Néhányan nem is értették, mi fogta meg benne a csinos lányt – kopaszodó, szemüveges figura, nem egy tipikus hódító.
Este együtt érkeztek Derek családi házához. A nappaliban már várta őket Eva Mills, Dídí anyja.
A két nő kezet fogott, szinte farkasszemet nézve egymással. A beszélgetés döcögve indult, de az építkezés, majd a jól bevált „időjárás” téma oldotta a hangulatot.
Vacsora közben Dídí gyerekkori csínytevésein nevetgéltek.
– Anya, te ezekre nem is emlékezhetsz, állandóan a rendelőben voltál! – tiltakozott Derek.
– Rendelőben? – kérdezte Ruby érdeklődve.
– Igen. Anyám szülész-nőgyógyászként praktizált – válaszolta a férfi.
– Így van – bólintott Eva, majd a lányra villantott egy hűvös mosolyt.
Másnap Ruby beteget jelentett. Megnyugtatta Dereket, hogy csak egy kis hőemelkedés, hamar túl lesz rajta.
Harmadnap délután Derek hívta: valami baj van.
Ruby azonnal Davisék házához sietett. A feljárón két rendőrautó és egy mentő állt.
– Mi történt? – kérdezte ijedten.
– Anya meghalt – válaszolta Dídí megtörten. – Úgy tűnik, meggyilkolták.
Ekkor lépett oda egy határozott kiállású nő.
– Dana Kent nyomozó. Maga kicsoda?
– Ruby Dale vagyok.
– Foglaljon helyet – mondta szűkszavúan a nyomozónő. – Mikor járt itt utoljára?
– Tegnapelőtt… vacsorára voltam hivatalos.
– És ma? Nem járt a doktornőnél?
– Dehogy! Lázas voltam… még most is alig állok a lábamon – tiltakozott Ruby. – Mi történt Evával?
– A garázsban találták meg, apa régi autójában – válaszolta Derek. – Nem értem, mit keresett ott…
– Ó! – csapott a homlokára Ruby. – Délelőtt felhívott. Mondta, hogy említetted neki, beteg vagyok, hozni akart valami gyógyszert…
Kent nyomozó egy mozdulattal előhúzta a bilincset.
– Ruby Dale, letartóztatom Eva Mills meggyilkolásának vádjával. Jogában áll hallgatni, de amit mond, felhasználhatjuk ön ellen.
– Mi?! – kiáltott fel Ruby.
– Eva Mills nem tudott vezetni, nem is volt jogosítványa. A dolgozószobájában pedig találtunk egy kartont: tíz évvel ezelőtti abortusz papírját. A páciens neve: Ruby Dale. Ismerős?
Ruby arca megkeményedett.
– Amint megláttam… tudtam, hogy felismert. És tudtam, hogy ha elmondja, ki voltam, vége a szép, kényelmes kis életemnek. Nem hagyhattam.
– Pedig nem ő vette el tőled, hanem te magad – mondta Kent. – Na, indulás – zörgette meg a bilincset Ruby csuklóján.
A kávéscsésze ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel őt és a szerkesztőségünket egyaránt támogatja.
Ehhez az íráshoz még nem érkezett adományozás.
Kattints a Donate gombra, és egy tetszőleges összeggel segítsd a munkánkat! Köszönjük!
