//

Napi, másnapi elhallások

136 olvasó

Nano-prózák

 

Hatvanezer éves autómatrica fogyott el…

…hallom a Rádióból már kora reggel. Elámulék. Még a neolitikus forradalom előtt vehette kezdetét, még kerék sem volt akkor, nemhogy automobilus. Érdekes. Ám ha ilyen rettenetesen sokáig bírta, miért épp ma fogyott, enyészett el teljesen. Csak nem túl sok fogyasztószert fogyasztott?

 

 

Utazom a 17-es viszonylaton

Egyszercsak megüti fülem valami furcsaság: Tetű Intézet! Gondolám, ó, kedves villanyos, sínpályás gondolám, te villamos, mi van? Akkor villámként hatol elmémbe a valószerű mini-elmélet, para- és kripto-theória, (sz)eszme, eszmélet, hát feleszmélek megnyugodva: Pethő Intézet.

 

 

… 2-sen, 47-sen

Hasonló: ugyanoly mód filembe hallám a félelmetes szót, sőt szózatot: Fővámpír! Ajjaj! Ez mi ez, mostan mi lesz? Ily vérivó s szívó fönséges nagyságra nem vagyok felkészülve, de hidegzuhanyként ért (nem is vérmeleg permetként) a megnyugovás, na, mi, kedves vélt olvasom, hát hogy: Fővámtér.

 

 

… 47-esen, 17-esen szintúgy

De ellenkező irányba – széphölgy-süvítésű, – suhogású es – villanyos viszonylaton ülvén, megint hallék: Sonka János tér! Ez jót hallás, mint a jót mondás deákul; benedictus. Jobb és jobb mint az eredeti: Csonka János tér! Amannak legalább lőn sonka, ezenest nem csonka. Igazi eufém fenomén.

 

 

Közlekedj okosan

De hogy?… gyalogos autók zavarták a forgalmat… na meg… M3 elnevezésű botló buszokkal utazhatnak tovább… a busznak nincs négy-lába-van mégis megbotlik, és nem Ottlik, se Géza, a gyalogos autóknak se, mégis zavarnak, micsoda kupleráj, nem közlekedés ez, közrekedés.

 

 

Hosszabbacskák

 

A fiatalokat kevésbé alkalmazzák feketén…

Koltay Róbert illetékes elvtárcsi figurájára, de nem veheti bicegősre a figurát

Mit hallok.., meginn, méghozzá rádióból, ilyen színzivataros, píszí-inkvizítoros időkben, hadd hallom, tudtok-e szín-skálázni már, Beethoven mesterről később még lesz szó, ne féljetek. Ej, ej, hol van már a Laár-i-fári fekete párduci, fekete bár duci, meghívok-egy-feketére-minden-feketét szolidaritás, az egy-néger-csókért-mindenem-odaadom cukros-bácsi-néni láz, főleg mai modern időkben, poszt pusztulat modernekben, sőt poszt-poszt..poszt…poszt..,

Tamás bátyák el, gunyhók is, mikor kiderül, hogy Beethovenen is lakozott egy szerencsés szerecsen (értsd acrcbőrin és ottan lakkozott fekete lakkal) nemcsak bernáthegyi vót, tudjuk nem szerzetes… kutyafüllel legalább hallott, nagyon jól, de nem szerzett májsztró múzik… : (van másik, cakk, cakk zenebohócol valaki a színfalak megett, nem a falujegyzős, nem a vérvádatlan, nem a Pici, de nagy).

Hamlet is valami van, csak nem az igázi, párbaj véresen, nyers fehéren, félig átsütve, (nyögi Raj/nyi/kín/) jól átsütve feketén az igazi, és Vörös Erik is, minimum Vörös és feketén, ha viking hajóján Sztendáll, igen még a vikingák is…trendi monogenita genetikók szerint, mindnyájan.
Ó, Afrika…, Afrika… bizony onnan… onnan.

 

Közös agárpolitika…

Hívják fel figyelmünket a rádióból. Kell, kell, ez kell, már nagyon beérett rá a helyzet. Ez ügyben a történelem két nagy irányzatot, egy kutyafuttató, illetve egy inkább nem futtatni akaró tábort sorakoztatott fel. Az agárfuttatás-élvezés-ellenesek aklából, e tábor híveit ösmérjük tüzetesebben, egy névtelen hang, tán Vilmos a dárdarázó, Seggzpír nagyon nyers fordításban tüzes, píros, hajnalpír- seggű, például azt sürgeti egyre, „odébb innen az agarakkal”. E tábor legnagyobb tábornagya, Ady Endre pedig ironikus felhanggal ír az agártartásról így: „a gróf épp tán agarász”, mintha az csak valami úri huncutság lenne, a magasabb hangrendűekkel törődnének inkább a templom egerével, az egri várvédőkkel, az egri leánykával megduplázott okból. Hölgyeim és uraim itt az ideje a közös agárpolitikának, ideje a két tábort egyesíteni, mindenkinek szeretni kell a mély hangrendű agárt, a magas hangrendű egért, netán egrit.
Testvéreim egy mássalhangzókból valók vagytok, ideje tudomásul venni.

 

A műsorszám fenékmegjelenítést is tartalmaz

Itt tartunk, már a rádióban is…, ki kell fejlesztenünk a hallásunkat, a fenék-fenoménra, mint olyanra,… ámbár mégsem mindegy, kinek a fenekét, szórakoztatóan szórakozott Fenek-ű Latabár Kálmánét, aki Feneket játszott, a Janika című filmműben, egészen pontosan egy Fenek Jenő nevű egyént vagy mondjuk Jennifer Lopez farát, erről meg az Ellopták Jupiter fenekét című megintcsak mozgóképalkotás jut eszünkbe, legalábbis a Lopezről. Jenniferről meg Junó sejhaja az erősebbek-nem kedviért, Jupiterrier felesége, ó, bocsánat, ő Jupiter terrierje, ó, nem, nem, nem a Cerberus(nya), az Plútóé, a testvérbátyjáé, bár van Plútó kutya is, na, elég… szóval mert azt mondják az énekes és színésznőnek, úgymond latin besorolású feneke vagyon, már a becses neve miatt is: Lopez, ám ez olyan személytelen, hogy tárgyiasíthatják ilyen csúnyán a szép dívát, nem szebb, hogy lop ő, mivel ő egy szirénhangú szép személy, hogy a latinnál maradjunk, persona. De lop-e? Az bizonyos, hogy nem Lope de Vega y Carpio (nem y Azvedo) mert az Hős falú barokk költő és drámaíró fejedelem és férj és fi, egy n-l megtoldva nemcsak húst, ámde tojást, tejterméket sem eszik, aki ezeket nem eszi, más rémtettekre is képes, de nem lop, akkor a Lopezek sem, amúgyis a lopós úri nő Wynona Rider álnéven, Kleptománia.

A tanulság; a név nem ómen, de nem is kötelez

 

 

 

 

 

Batári Gábor

(1967., Budapest) 1990-ben újságíró diplomát szerzett az Esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskolán. 1992 óta publikál rendszeresen verseket, szépprózát a hazai nyomtatott és elektronikus sajtóban. 1993-ban tanítóként diplomázott a Budapesti Tanítóképző Főiskolán. 1995-től a Littera Nova Kiadó és párhuzamosan az Alterra Kiadó irodalmi szerkesztője, időnként illusztrátora, 1996-ban bekapcsolódott a magyarországi ruszinok és az Andy Warhol Társaság életébe. 1999-től és jelenleg is az Alterra Kiadó főszerkesztője. Eddig hét kötete jelent meg.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

0 Ft