Majoros SándorAmikor Samu bácsi nyugdíjas lett, megkönnyebbülve érezte magát. Rengeteg nyavalya kínoz, de hál’ istennek, véget ért a harcom a NAV-val. Ez a kullancs most már nem fog értesítésekkel és felszólításokkal bombázni ebben a cudar életben, összegzett keményen, majd átadta magát a hasonlóan kemény nyugdíjas életnek. Arról ugyanis szó nem lehetett, hogy ezután már csak henyélni fog: kényszervállalkozó volt világ életében, leszámítva egy rövid időszakot, amikor portásként dolgozott a Gőzfütyülő Műveknél, így a nyugdíja finoman szólva sem lett kimagasló. Muszáj volt megtartania a bútorpolitúrozó egyéni vállalkozását, bár tudta, hogy ez alig hoz valamit a konyhára.
Mégis, amikor eljött az éves adóbevallás ideje, kapott egy értesítést az online NAV-os fiókjába, hogy van egy át nem vett dokumentuma. Valamilyen adminisztratív formaság lehetett, mert Samu bácsi egész évben egy árva számla nem sok, annyit sem állított ki. Úgy döntött, nem is veszi át ezt az doksit, vagyis nem loginol be a fiókjába, aminek már a jelszavát és belépési nevét is régen elfelejtette.
Azt hitte, ezzel le is tudta az ügyet, de a helyzet másként alakult. A NAV rövidesen újabb figyelmeztető e-mailt küldött, és mert Samu bácsi ezt is kitörölte, a telefonjára is kapott egy értesítést.
Ez már több a soknál!, háborgott Samu bácsi, majd az okostelóját lecserélte az Orbán Viktor által is használt bunkofonra, aminek még nyitóképe sincsen. De a dolog ezzel nem ért véget, mert másnap a moziban, mielőtt még a Hüvelyk Matyi Godzilla ellen című új magyar történelmi eposz vetítése megkezdődött volna, a vásznon megjelent egy hatalmas felirat, hogy egy Samu bácsi nevű adóalany nem vette át a NAV értesítését. Megsemmisítő volt, pláne úgy, hogy a nézők kórusban röhögtek ezen a balekon, aki muszájból szintén röhögött, nehogy leleplezze magát.
Aznap este a köztévé a műsorát megszakítva közleményben tudatta, hogy egy bizonyos Samu bácsi nem vette át a NAV-os értesítését, aminek nyomán országos megmozdulás szerveződött. Az emberek a Kossuth térre özönölve kórusban skandálták, hogy Samu bácsi vegye át, és hogy a kormány mondjon le. Samu bácsi ettől fogva kizárólag öreg néninek álcázva merészkedett ki az utcára.
De a történet még itt nem ért véget! A szinte órák alatt országossá terebélyesedett tiltakozási hullám oly mértékben destabilizálta az országot, hogy az ENSZ kénytelen volt összehívni a Biztonsági Tanácsot, és kilátásba helyezni az ország porig bombázását, ha Samu bácsi nem veszi át az értesítést. Mivel ekkor már kiszivárgott, hogy ez a rebellis hol lakik, az utcát el kellett aknásítani, hogy a szélsőséges NAV-ellenesek ne tudjanak összecsapni az elvakult NAV-szimpatizánsokkal.
Samu bácsi a nappali függönye mögül leste a fejleményeket, így azt is látta, hogy a levegőben NAV-os drónok cirkálnak, és lézer retinaszkennerekkel pásztázzák a tömeget. A fél ország lángokban állt, és a nagyhatalmak vezetőinek ujja már csak milliméterekre volt a piros rakétaindító gombtól, amikor a római pápa, a mekkai főmufti és a jeruzsálemi főrabbi egymást kézen fogva Samu bácsi ablaka elé járult, hogy a Give Peace a Change-et énekelve próbálja rávenni a lázadót: másítsa meg a szándékát. Samu bácsi ekkor följebb emelte a pillantását, és az égen egy halványan látszódó, hatalmas szemet pillantott meg. Az pedig rosszallóan nézett vissza rá, amiből Samu bácsi megértette, hogy ha a NAV befolyása elér egészen az Atyaúristenig, akkor nincs mit tenni. És előkereste a belépési nevét meg a jelszavát.
Az ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel növeli az ön esélyeit a Bányai Tamás-díj megnyerésére.
Ehhez az íráshoz még nem érkezett adományozás.