Egy régi Film Színház Muzsikában találtam ezt az anekdotát:
Hlatky Lászlóról köztudott, hogy szívesen tréfálta meg a kollégáit, de mindig vigyázott az úri viselkedés szabályaira. Egyszer viszont túllőtt a célon. Az 50-es évek végén egy magánutazása során a csatlakozást várta Kiskunhalason, és mert a vonat késett, betért a restibe, hogy megigyon egy kávét. A kopasz asztalok látványától lehangolódva megkérdezte a pincért, nincs-e valami szövet, amivel az asztalt betakarhatná. A pincér vállat vont, mire Hlatky észrevett a sarokban egy összetekert vasutas szakszervezeti lobogót.
– Egy gyors kávéhoz ez is megteszi – mondta Hlatky, majd fölkelt, lehúzta a zászlót a botról és beborította vele az asztalt.
A jelenetnek szemtanúja volt egy ballonkabátos idegen, aki csak úgy, mosolyogva odament hozzá és megjegyezte:
– Nem ártana tudni, kinek köszönhetjük ezt az ötletes megoldást, hátha szabadalmaztatva lesz.
Hlatky ekkor döbbent rá, hogy túl messzire merészkedett, de habozás nélkül rávágta:
– Kibédi Ervin vagyok, és ha megbocsát, sietek, mert ma este fellépésem lesz a Vígszínházban.
Azzal fizetett és távozott.
Kibédit aznap este a színpadról vitték el a belügyesek, és hosszú órákba tellett, mire tisztázta magát. Hlatky volt olyan bölcs, hogy még évekig nem árulta el, kinek köszönhette ezt a kellemetlenséget.
Mit gondolnak: vajon igaz ez vagy csak legenda?
A kávéscsésze ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel őt és a szerkesztőségünket egyaránt támogatja.
Ehhez az íráshoz még nem érkezett adományozás.
Kattints a Donate gombra, és egy tetszőleges összeggel segítsd a munkánkat! Köszönjük!
