Az Egri csillagok óta sírunk: mikor készül újra egy olyan film, amit ennyire szerethetünk? Az október 13-tól a Duna TV-n induló Tündérkert valójában sokkal több, mint történelmi sorozat. Megnéztük az első három részt, elmeséljük.
Egy valami hamar szemébe ötlik annak, aki elkezdi nézni a Tündérkert című új, nyolcrészes televíziós sorozatot: az alkotóknak sikerült elkerülniük két erős kísértést. Az egyik a történet aktualizálása. A Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor producer, valamint Madarász Isti rendező által jegyzett munka nem keresi sem Móricz Zsigmond eredeti művének, sem a Báthory-Bethlen történelmi konfliktusnak a mai visszhangjait, nem találni utalásokat a jelen magyar közélet eseményeire, nincsenek áthallások – a néző egyszerűen belekezd a sorozatba, és ott van 1608-ban. Ez egészen szerethető koncepció.
A másik – nehezen visszautasítható – kísértés a kiszólás, az üzengetés a nézőnek, az összekacsintás. Ebben a sorozatban nem fedezünk fel szándékos anakronizmusokat, nem tűnnek fel „véletlenül” celebek kisebb-nagyobb szerepekben, és egyetlen gesztusban, beállításban, dialógusban sem tükröződnek vissza saját korunk szokásai. Ha úgy tetszik: nem magunkat nézzük, hanem egy XVII. századi történetet. A Kísértések kora alcímet viselő produkció szándékosan kerül két olyan trükköt, amellyel könnyebb a néző megnyerése, bízik abban, hogy a Móricz-regény alapján Horváth András Dezső és Jeli Viktória által írt történet, valamint a színészi és alkotói munka önmagában is hatásos.
A kérdés, hogy akkor végül is mivel kívánnak hatni az alkotók a nézőre? Lássunk néhány példát!
Nézőpont: A történet röviddel azután kezdődik, hogy a Bocskai halála utáni trónviszályból Báthory Gábor kerül ki győztesen. A kezdő jelenet – az új fejedelem egy látomásának ábrázolásával – azonnal érthetővé teszi: Báthory személyes történetének elbeszélésébe kezdtünk bele, amelyben, bár fontos a történelmi-politikai háttér, a fő cél a konfliktusok, a belső vívódások, a motivációk feltárása.
A látott első három rész alapján az alkotók ehhez következetesen tartják magukat, szó sincs történelmi tablóról, historikus példázatról, újraírt történelemről, hús-vér karakterek összecsapásait, illetőleg összefonódásait kísérhetjük végig. Katona Péter Dániel Báthoryja nem könyvszagú figura, egyszerre érdekes és felháborító, elgondolkodtató és provokatív, ahogy Bokor Barna Bethlen Gábora sem az erdélyi emlékezetből ismert bölcs és mértéktartó karakter, sokkal inkább stabilitásra törekvő, békét kereső, mégis minduntalan párharcokba keveredő, ezért vívódó, sérülékeny alak.
A női karakterek közül az első három rész alapján Szamosi Zsófia Báthory Erzsébete emelkedik ki, aki jóval összetettebb szereplő annál, amit a legendák és történelmi leírások alapján feltételeztünk. A néző érdeklődéssel várhatja, a további részekben hogyan fejlődik tovább Török Kata (Gáspár Kata), Palotsai Anna (Dobos Evelin) és Báthory Anna (Szőke Abigél) figurája.
Látvány: A Tündérkert vizualitása zavarba ejtő. Néhány jelent után nyilvánvalóvá válik, hogy Garai Gábor vezető operatőr, Pintér Réka látványtervező, Zelenka Nóra jelmeztervező és persze a rendező következetes látványvilágot hoztak létre. A munka Peter Greenaway a nyolcvanas évek elején megkezdett kísérleteit idézi, amely során a brit rendező egyes filmjeiben (A rajzoló szerződése, Számokba fojtva, Prospero könyvei) az angol barokk, illetve romantikus festészet vagy a középkori piktúra technikájának felhasználásával épített sajátos mozgóképi világot.
A Tündérkert alkotói hasonló módszert alkalmaztak, de trükkösebben. A jelmezek, az épített tér, a különös gondossággal bevilágított jelenetek (főképp a lakomák, mulatságok) a barokk festészet világába röpítik a nézőt, csakhogy ők nem a magyar barokk művek ikonográfiáját idézik, hanem a németalföldi mesterekét, elsősorban Vermeerét. Igaz, a holland zseni fél évszázaddal későbbről hagyta ránk mesterműveit, univerzuma azonban világszerte ismert, sőt otthonos, egyet jelent a barokkal, ezért a nézőnek nincsenek kérdései.
Zene: A sorozat zenei anyaga sokrétű, mégis egységes benyomást kelt. A keretet ifj. Balogh Ferenc filmzenéje adja, amelybe úgy illeszkedik bele a XVII. századi erdélyi barokk udvari muzsika és a széki népzene, hogy azokat a néző nem érzi elkülönült daraboknak. Mindezek hitelességét erősíti, hogy a betétdalokat régizenei, illetve népzenei együttesek adják elő. Nem kizárt, hogy a produkció hanganyaga akár önmagában publikálva is sikert arathat, ha a gyártónak volna esetleg ilyen terve.
Szex és erőszak: Nos, igen, az alkotóknak dönteniük kellett, rábízzák-e a sikert az eddig sorolt, elsősorban az intellektuel réteget megszólítani képes eszközökre, vagy nyitnak a szélesebb közönség felé. Érthető módon az utóbbi mellett döntöttek, és vállalták a korízlésnek megfelelő módszerek alkalmazását is. A Tündérkert ezért olyan jelenetsorokban is bővelkedik, amilyenek egy nyolcvanas években készült magyar adaptációban elképzelhetetlenek lettek volna, még akkor is, ha az irodalmi alapanyag tartalmazta ezeket, egy mai stream sorozatban azokban már szinte nélkülözhetetlenek.
Szóval a 16-os karika nem véletlen. Azt nem állíthatjuk, hogy Madarász Isti rendezése tobzódna az erotikában, de tény, hogy nem fél megmutatni, ami megmutatható a jóízlés határainak átlépése nélkül.
Ahogyan az erőszak ábrázolásától sem riad vissza. Ha meg lehet mutatni, hogy a vér kifröccsen, a test lefejeződik, az arc összetörik és a torok átvágódik, az mutatva van – a történet keretében és a kor ismeretében azonban mindez nem tűnik öncélú tobzódásnak, a mű természetes és szerves részének tűnik.
A sorozatot október 13-án kezdi vetíteni a Duna Televízió. A produkció fogadtatását természetesen nehéz volna megjósolni, annyit azonban leszögezhetünk: az alkotók komolyan vették a feladatot, átgondolt, profi, szerethetőnek tűnő munkát tettek le elénk. Meglátjuk, mit tudunk vele kezdeni.
Bővebb információk a Tündérkertről itt olvashatók.
A kávéscsésze ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel őt és a szerkesztőségünket egyaránt támogatja.
Ehhez az íráshoz még nem érkezett adományozás.
Kattints a Donate gombra, és egy tetszőleges összeggel segítsd a munkánkat! Köszönjük!
