Vízkereszt. Leszedjük a karácsonyfát. Ennyi maradt az ünnepből. Sem a Három királyok, sem a megtisztulás. Égők, díszek vissza dobozokba, fenyőfa a ház elé: elviszik, bedarálják. Pedig minden fürdés, minden kézmosás, valahány váratlan vendég fölidézhetné bennünk a keresztséget, a pásztorokat, királyokat – a legfőbb úr jelenlétét. Minden napunk lehetne Vízkereszt.
A kávéscsésze ikonra kattintva egy 500 talentumos jutalomkávét ad a szerzőnek, amivel őt és a szerkesztőségünket egyaránt támogatja.
Ehhez az íráshoz még nem érkezett adományozás.
Kattints a Donate gombra, és egy tetszőleges összeggel segítsd a munkánkat! Köszönjük!
